A szorongás nem kívánt örökség. Hogyan segíthetnek a természetes gyógymódok?

Jól ismered azt a furcsa érzést a mellkasodban. Mintha valami szorítana ott, és nem tudnál rendesen lélegezni. Gombóc van a torkodban, a fejedben zúg. Néha félelmet érzel, ami időnként pánikká fajul, és legszívesebben kiugranál a testedből, és elmenekülnél. Gyakran ideges, ingerlékeny, máskor viszont depresszióba, reménytelenségbe és az érzésbe süllyed, hogy egyáltalán nem ér semmit. Ismerős ez Önnek? Akkor valószínűleg szorongásos zavarban szenved. Ebben természetes szerek is segíthetnek, például a bajkáliai cseresznye, a rozmaring, a kurkumin vagy az omega-3.

Az erős negatív érzelmek, a félelem és az erős vagy hosszan tartó stressz a testben egy sor biokémiai reakciót indít el a sejtjeinkben található DNS területén. Ezek a reakciók, amelyeket epigenetikusnak nevezünk, képesek megváltoztatni egyes gének aktivitását, és így hozzájárulnak számos pszichés betegség és probléma kialakulásához.

Az epigenetikai okok egyértelműen bizonyítottak a depresszió esetében (erről itt írtunk: Depresszió? Próbálja ki a kurkumint vagy az omega-3-at!), de nagy mértékben hozzájárulnak a szorongás kialakulásához is.

Milyen szerepet játszanak a gének?

Az anxiety esetében ikrekkel végzett tanulmányok bizonyítottak egy bizonyos fokú öröklődést, de eddig nem sikerült megtalálni azt a gént, amely felelős lenne a magasabb hajlamért az anxiety-zavarokra. Ezzel szemben azonban úgy tűnik, hogy kialakulásukban nagy szerepet játszik az epigenetika, mivel a DNS területén bekövetkező epigenetikai változások egy része öröklődő, függetlenül attól, hogy az ikrek gyermekkorukban hasonló életmódot folytatnak és ugyanazoknak a környezeti hatásoknak vannak kitéve.

Az anxiety kialakulásában különösen fontos szerepet játszik a stressz, amelynek hatása a szervezetben olyan biokémiai reakciók sorozatát indítja el, amelyek képesek megváltoztatni számos gén aktivitását. Rágcsálókon végzett tanulmányok például kimutatták, hogy a stressz megváltoztatja a MeCP2 nevű fehérje foszforilációját, ami az avp nevű gén aktivitásának megváltozását okozza. Ennek következtében megváltozik a hangulat, a viselkedés, de a stresszre adott reakció is.

Ugyanakkor, ha epigenetikus úton fokozódik a stresszreakciót támogató gének aktivitása, csökken a szervezet stressztűrő képessége, ami „táptalajt” jelent a szorongásos zavarok kialakulásához. A stressz azonban befolyásolja az fkbp5 és Nr3C1 gének aktivitását is, ami végül szintén növeli a test stresszreakcióját és a szorongás kialakulásának kockázatát, valamint megváltoztatja az úgynevezett transzkripciós faktorok termelését, amelyek a gének megfelelő leolvasásához szükséges anyagok.

A holokauszt örökölt stigmája

Az epigenetikai változások öröklődését, amelyek hozzájárulnak a szorongás kialakulásához, egy érdekes kutatás is bizonyította, amely a holokausztot túlélő emberek gyermekeire összpontosított. A koncentrációs táborokban elszenvedett szenvedések és az életért való állandó félelem hatalmas stresszt jelentettek, ami többek között az Nr3C1 gén epigenetikus változásában nyilvánult meg. Hasonló epigenetikus változást azonban gyermekeiknél is kimutattak, akik emiatt nagyon gyakran szenvedtek szorongástól és a stresszre adott túlzott testi reakciótól.

Állatkísérletek során nemcsak a stressznek kitett egyedek (például anyjuk korai korában való távolléte miatt) szenvedtek fokozott szorongástól, hanem még három generációjuk utódai is.

Ha tehát Ön is szorongásos, akkor nagyon valószínű, hogy ennek oka a stresszben keresendő – legyen az olyan stressz, amelynek Ön maga volt (vagy még mindig van) kitéve, vagy olyan traumatikus esemény, amely szüleit, vagy akár nagyszüleit érintette.

Javítani, ami elromlott

Az anxiety disorder kezelésére a pszichoterápia mellett gyakran használnak benzodiazepinek kategóriájába tartozó gyógyszereket is, amelyek azonban nagyon problematikusak. Számos mellékhatásuk van, és könnyen függőséget okozhatnak. Szerencsére azonban létezik egy tisztán természetes módszer is az anxiety leküzdésére.

Mint már említettük, sok pszichés probléma epigenetikai okokra, azaz a DNS-ünkben bekövetkező biokémiai változásokra vezethető vissza. Ezek a változások azonban nagyrészt visszafordíthatók, és ez nemcsak azokra vonatkozik, amelyek életünk során alakultak ki, hanem az örökölt változásokra is.

Az alkohol határozottan nem

Az alkoholt mindenképpen kerülni kell. Az szorongástól szenvedő emberek sajnos hajlamosak a túlzott alkoholfogyasztásra, mert rövid távon ez enyhíti a szorongás kellemetlen tüneteit. Hosszú távon azonban éppen ellenkező hatást fejt ki.

Az alkohol ugyanis jelentősen negatív epigenetikai tényező, amely többek között negatívan befolyásolja a hisztondeacetiláz enzimek és a BDNF fehérje termelődését, amely elengedhetetlen az idegkapcsolatok (az úgynevezett szinapszisok) kialakulásához és működéséhez. Ennek egyik következménye éppen a pszichés problémák, köztük a depresszió és a szorongás súlyosbodása.

Segít a mozgás és a táplálkozás

A szorongás elleni küzdelemben nagyon bevált segítő a rendszeres testmozgás, amely nemcsak oldja a feszültséget, hanem jelentős pozitív epigenetikai hatásokkal is jár. Az optimális mennyiség 150 perc közepesen igényes állóképességi tevékenység hetente, legalább három részre osztva (azaz például 3x hetente 50 perc, vagy 5x hetente 30 perc mozgás). Ez lehet például kerékpározás, gyors séta, intenzívebb úszás, edzettebb emberek esetében akár futás is. A nagyon megterhelő fizikai aktivitás azonban éppen ellenkezőleg, ronthatja a pszichés problémákat.

Fontos szempont a táplálkozás is, amely egy másik jelentős epigenetikai tényező. A szorongás leküzdésében fontos a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, amely tartalmazza az összes fontos tápanyagot, különösen a magnéziumot, a cinket és az omega-3 telítetlen zsírsavakat. Kutatások szerint a szorongás összefüggésben áll a bélflóra állapotával is, és az érintett személyeknél gyakran alacsony antioxidánsszintet is észleltek. Konkrét élelmiszerek közül jótékony hatással bír a diófélék és magvak, hüvelyesek (különösen a bab), gyümölcsök és zöldségek (főleg bogyós gyümölcsök, articsóka, spárga és brokkoli) és bizonyos fűszerek (rozmaring, kurkuma, gyömbér) bőséges fogyasztása.

Nagy segítséget nyújthatnak az epigenetikus hatással rendelkező tápanyagok és gyógynövények is. Ha magasabb koncentrációban, azaz többnyire étrend-kiegészítők formájában fogyasztjuk őket, hasznosak lehetnek számos fizikai és pszichés probléma, így a szorongás kezelésében is.

Pozitív hatással van a meditáció is, amely egyébként epigenetikus úton is képes megváltoztatni számos gén aktivitását, és még a pszichoterápia is epigenetikus hatással bírhat.

Hasznos gyógynövények és étrend-kiegészítők

Baikal szilva

Ez a gyógynövény, amelyet a hagyományos kínai orvoslásban széles körben használnak, nagyon érdekes hatással van a pszichés problémákra, különösen a szorongásra. A szišákban található anyagok ugyanis azon kevés természetes anyagok közé tartoznak, amelyek képesek áthidalni a vérkeringés és az agy közötti gátat. Az agyban ezután az úgynevezett GABA receptorokhoz kötődnek, ami egyébként ugyanaz az elv, mint a benzodiazepinek kategóriájába tartozó gyógyszerek működése. Azokkal ellentétben azonban a cseresznyefa gyakorlatilag nincs negatív mellékhatása, nem csökkenti a figyelmet és nem okoz függőséget. Depresszió esetén is alkalmas. Hosszú távú használata azonban nem ajánlott, általában körülbelül négyhetes kúraként alkalmazzák.

Rozmarýn

A közismert mediterrán gyógynövény pozitív hatással van az agyra és az elme egészére, és jelentős hatása van a depresszió és a szorongás kezelésében is. Bizonyítottan javítja az alvás minőségét is. Teaként vagy kivonatként (kapszulákban) szedik.

Kurkumin

A kurkuma gyökérből nyert színezék szintén pozitív hatással van a pszichére, mind depresszió, mind szorongás esetén. Hosszú távon is szedhető, leginkább piperinnel kombinálva, amely jelentősen javítja felszívódását.

Omega-3

Ezek a telítetlen zsírsavak nemcsak epigenetikus hatásokkal rendelkeznek, hanem az idegsejtek építőelemei is. Ezért fontosak minden agyi folyamat számára – nemcsak a kognitív folyamatok számára, hanem elégtelen bevitelük növeli a depresszió és a szorongás kockázatát is.