A távoktatás károsítja a géneket

„Így a gyerekek semmit sem tanulnak!” – dühöngenek sokan az online oktatás miatt. Valójában azonban ez a legkisebb probléma. A gyerekek bepótolják a tudást, de a társadalmi elszigeteltség és a mozgáshiány együttesen alapvetően káros hatással lehet az egészségükre. Mindkettő ugyanis közvetlenül befolyásolhatja a genetikai információikat.

Még nem tudjuk, hogy a társadalmi elszigeteltség pontosan milyen károkat okoz a gyermekeink DNS-ében, de tudományos kutatások keretében már meglehetősen pontosan feltérképezték, hogy a magány milyen hatással van az állatok génjeire. Feltételezhető tehát, hogy a gyermekek hosszú távú elszigeteltsége barátaiktól és hobbijuktól sem marad következmények nélkül, mert a vele járó pszichés stressz sokuk számára valóban jelentős, és a képzeletbeli fény az alagút végén egyre nehezebben látható. Állatoknál kimutatták, hogy a társadalmi elszigeteltség, különösen a kontextus bizonytalanságával összekapcsolva, elsősorban fontos gének metilációjának változásához vezet. A metiláció egy úgynevezett epigenetikus reakció, amely alapvetően befolyásolja az egyes gének aktivitását a DNS-ben: ha a gén promótere (a gén előtt lévő DNS-szakasz) erősen metilált, akkor a gén gyakorlatilag láthatatlanná válik a fontos enzimek számára. Ennek következtében a fehérjék termelődése leáll, ami végül ugyanazt eredményezi, mintha ez a gén egyáltalán nem lenne jelen a sejtben. A társadalmi elszigeteltség, a pszichés stressz és a bizonytalanság a vizsgált állatokban a metiláció változásait okozta az agy kiterjedt területein, ami például súlyosan veszélyeztetheti a mentális egészséget. Ezek a változások ráadásul nem feltétlenül azonnal jelentkeznek, hanem akár csak felnőttkorban is. Egyes kutatások arra is utalnak, hogy ezek a metilációs változások növelhetik az allergia és az asztma kialakulásának kockázatát.

A stressz rontja a tanulási képességet és gyorsítja az öregedést

Egy másik fontos terület, amelyre a stresszel járó társadalmi elszigeteltség hatással lehet, az úgynevezett telomerek. Ezek a kromoszómák végső részei, amelyek az élet során fokozatosan rövidülnek, ami az öregedés egyik okának tekinthető. Ezért a telomereket hosszú ideig elsősorban felnőtteknél vizsgálták tudományosan. Kiderült azonban, hogy ezek a kis struktúrák már gyermekkorban is negatívan befolyásolhatók, például éppen a pszichés stressz miatt. Ezek a változások felnőttkorban is negatív hatással lehetnek, mind az öregedési folyamat felgyorsulásában, mind pedig bizonyos súlyos betegségekre való hajlamosságban.

A gyermekkori stressz akár az intellektust és a tanulási képességet is befolyásolhatja. Gátolja ugyanis az úgynevezett BDNF-faktor (brain-derived neurotrophy factor) termelését, amely anyag elengedhetetlen az idegsejtek növekedéséhez és differenciálódásához, valamint az agyban az idegkapcsolatok kialakulásához. Ez ugyan leginkább a legkorábbi életkorra vonatkozik (gyakran fordul elő olyan gyermekeknél, akiket csecsemőkorukban elszigeteltek anyjuktól), de kisebb mértékben a gyermekkor egészében fennmarad az agy fokozott érzékenysége a pszichoszociális stresszre.

Az ágyból a számítógéphez és vissza

A házi oktatás másik problémája a mozgás kritikus hiánya. Még ha a gyermeknek a legtudatosabb szülei vannak is, akik rendszeresen kirándulni viszik, a mozgás mértéke a normális állapothoz képest mégis jelentősen csökken. Hiányoznak ugyanis nemcsak a sportkörök és az iskolai testnevelésórák, hanem a barátokkal való játék során végzett természetes mozgás is. Sőt, még az iskolaig való gyaloglás sem szükséges – az ágytól a számítógépig csak néhány lépés a távolság.

A mozgás jelentős csökkenése azonban nemcsak a mozgásszervi egészségre gyakorol negatív hatást, hanem ismét negatív epigenetikai változásokat is okoz a gyermekek DNS-ében. Ez kétszeresen igaz, ha a gyermek a mozgási aktivitás korlátozása miatt egyúttal jelentősen meg is hízik.

A mozgás ugyanis az egyik legfontosabb epigenetikai tényező. Amikor például egy csoport felnőtt, akik addig minimális mennyiségű mozgást végeztek, egy tanulmány keretében féléves edzésprogramon vett részt, átlagosan 7663 gén metilációs szintjében jelentős változások történtek! Jelentős részük a metilációs változások révén „felébredt”, hogy pozitív változásokat indítson el a fizikai teljesítményben, de ezeknek a géneknek nem csekély része valószínűleg javította az érintettek általános egészségi állapotát és szellemi teljesítményét is. A gyermekek általában érzékenyebbek az epigenetikai tényezők hatására, mint a felnőttek, ezért feltételezhető, hogy náluk a változások még sokkal jelentősebbek lesznek.

A rendszeres testmozgás például befolyásolja az APMK enzim termeléséért felelős géneket, amely a glükóz vérből az izmokba történő szállításáért felelős, és növeli a szövetek inzulinérzékenységét is. Ez nemcsak a sportteljesítmény növekedésében nyilvánul meg, mivel a dolgozó izmok több energiaforráshoz jutnak, hanem a vércukorszint csökkenésében, a cukorbetegség kockázatának és a súlygyarapodásnak a csökkenésében is.

Ezzel szemben a mozgáshiány a gyermekeknél jelentősen növeli a civilizációs betegségek kockázatát felnőttkorban, emellett fokozza a gyulladásos folyamatokat a szervezetükben, és rontja az agy fejlődését és a kognitív képességek kialakulását. Az úgynevezett agyi plaszticitás, azaz az idegsejtek új kapcsolatok létrehozásának képessége (ami a tanulás elengedhetetlen feltétele) már napi 15 perc intenzív mozgással is jelentősen növelhető!

Epigenetikai szempontból nagyon veszélyes a jelentős súlygyarapodás, amelyet az online oktatásban részt vevő és szervezett sportolási lehetőség nélkül élő gyermekeknél tapasztalunk. Az elhízás ugyanis minden életkorban veszélyes, mert fokozza a gyulladásos folyamatok intenzitását az egész testben, és negatív változásokat okoz a gének metilációjában. Ez a két tényező együttesen jelentősen növeli számos súlyos betegség kockázatát. A gyermekeket azonban a testben lévő zsírfelesleg sokkal jobban veszélyezteti, mint a felnőtteket. Különösen problémás az elhízás a pubertáskor lévő fiúknál, mert a zsírszövet „elnyeli” a tesztoszteront, és ennek a hormonnak a csökkent szintje zavarhatja fejlődésüket.

3 + 1 alapelv a fizikai és mentális egészségért

Szerencsére azonban a legtöbb epigenetikai változás jelentős mértékben visszafordítható. Ha rendszeresen olvassa ezt a weboldalt, akkor valószínűleg észrevette, hogy gyakorlatilag minden problémára három alapvető ajánlás vonatkozik: egészségesen táplálkozzon, rendszeresen mozogjon és tartsa fenn az optimális testsúlyt. Ez nem véletlen. Ez a három terület ugyanis alapvető tényezőket jelent, amelyek befolyásolják az epigenetikai reakciók lefolyását a testünkben, és ezáltal a fizikai és mentális egészségünket is. Ez most sem lesz jelentősen más.

A táplálkozás szempontjából elsősorban a szénhidrátok, különösen a magas glikémiás indexűek teljes bevitelét kell figyelni. Ezek ugyanis jelentősen fokozzák a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, ráadásul a súlygyarapodás szempontjából sokkal kockázatosabbak, mint a zsíros étrend. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok magas szintje nemcsak a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli, hanem hozzájárulhat a depresszió és más mentális problémák kialakulásához is. (további információk itt: https://www.epivyziva.cz/deprese-v-case-koronaviru-7-epigenetickych-tipu-ktere-udelaji-dobre-nasi-dusi/ és itt: https://www.epivyziva.cz/deti-kterym-to-pali-jak-zlepsit-detske-zdravi/) A mozgás tekintetében pedig minél fiatalabb a gyermek, annál több mozgásra van szüksége a sikeres fejlődéshez – óvodások esetében ez napi néhány óra, de nem edzés formájában, hanem inkább spontán mozgás játék közben.

Ehhez a háromhoz azonban még egy másik fontos tényezőt is hozzá kell adni, mégpedig a lelki jólétet. Ugyanis az általunk átélt érzelmek is hatással vannak a DNS-ünkben található gének aktivitására. Gyermekek esetében ez kétszeresen igaz, mivel ők fokozottan érzékenyek minden epigenetikai tényezőre. Különösen az anyai szeretetnek szinte csodálatos hatása van – különösen kisgyermekek esetében ez nemcsak a gyermek fizikai és mentális egészségét befolyásolja későbbi életében, hanem még az intelligenciáját is!

Az egyik legfontosabb dolog, amit gyermekeinkért tehetünk, az, hogy szerető, biztonságos és kiszámítható környezetet teremtünk számukra. A pszichikai nyomás, amelyet jelenleg tapasztalnak, ugyanis sokkal nagyobb, mint azt a legtöbbünk el tudná képzelni, és éppen a szülői szeretet segíthet jelentősen enyhíteni annak következményeit.

Étrend-kiegészítők

Bár a gyermekek esetében törekednünk kell arra, hogy minden fontos tápanyagot kiegyensúlyozott étrendből vegyenek fel, mégis van két étrend-kiegészítő, amely nagyon alkalmas a gyermekek számára.

Az első az omega-3 telítetlen zsírsavak, amelyek elengedhetetlenek az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és hiányuk jelentősen növeli a gyulladások kialakulását a szervezetben. A gyakran ajánlott heti két adag hal a minimális ajánlott bevitel, és ezt sem tartja be a legtöbb család. (további információk: https://www.epivyziva.cz/omega-3-nenasycene-mastne-kyseliny/)

A másik a D3-vitamin, amely nemcsak a gyermekek immunitásához és a csontok és fogak fejlődéséhez szükséges, hanem hiánya számos súlyos betegség kialakulásához is hozzájárulhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget és az autoimmun betegségeket. Most, kora tavasszal, a szervezetben már jelentősen kimerültek a tartalékok, és mivel kevesebbet mozgunk a szabadban, ezért mindenképpen érdemes pótolni. (további információk itt: https://www.epivyziva.cz/vitamin-d3/)

Időnként érdemes rozmaringot is fogyasztani, amely jelentősen javítja a mentális teljesítményt és segít az allergiák leküzdésében. (további információk itt: https://www.epivyziva.cz/rozmaryn-lekarsky/)