Rádi posloucháte?
Zkuste náš kanál EpiVýživa Podcast
Poslouchat můžete na Spotify nebo na Apple Podcasts.
Butirát
Mi köze van a romlott vajnak a bél vagy az agy egészségéhez? A kapcsolatot egy butirát nevű vegyület biztosítja. Ez a vegyület nemcsak a romlott vaj kellemetlen szagáért felelős, hanem a testünkben is keletkezik. Bizonyos bélbaktériumok termelik, és számos folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezetben. A butirát termelése az egyik válasz arra a kérdésre, hogy a belek élete hogyan befolyásolhatja a testünk számos szervének egészségét és működését.
Leírás
A butirát a vajsav sója, egy rövid láncú zsírsav (kémiailag butánsav). A „butirát” elnevezés abból ered, hogy ennek az anyagnak a glicerinnel alkotott vegyületei a tejzsír fontos alkotóelemei (a vaj latin neve „butyrum”).
Normális körülmények között a butirát teljesen természetesen termelődik a szervezetünkben, mégpedig a bélmikrobióm részét képező baktériumok által (főleg az oldható rostok anaerob erjedésének folyamatában). Ugyanakkor táplálkozásunk során is bevisszük, főleg tejtermékek formájában.
Története
A vajsavat 1814-ben fedezte fel a francia kémikus Michel Eugène Chevreul, majd négy évvel később izolálta a vajból.
Hatásmechanizmus
A bélbaktériumok által termelt vagy táplálékkal bevitt butirát döntő többsége közvetlenül a belekben hasznosul, mivel a bélnyálkahártya sejtjeinek fő „üzemanyagaként” szolgál. Ennek köszönhetően a butirát elengedhetetlen a bélnyálkahártya integritásának fenntartásához, ami alapvető tényező a jó egészségi állapotban. A működőképes bélnyálkahártya ugyanis korlátozott áteresztőképességgel rendelkezik, így megakadályozza a toxinok és kórokozók bejutását a véráramba. A bél integritásának megzavarása számos negatív folyamatot okozhat a test egészének szöveteiben. A butirát hiánya szintén gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet a belekben.
A butirát egy kisebb része a belekből a véráramba jut, és így számos szerv és szövet működését befolyásolhatja. Körülbelül 5 %-a felhasználatlanul marad, és a széklettel ürül ki.
A butirát három alapvető mechanizmuson keresztül befolyásolja a szervezetben zajló folyamatokat:
1. Epigenetikus hatás
A butirát közvetlen epigenetikus hatása, azaz a DNS-ünkben található gének aktivitásának befolyásolására való képessége játszik kulcsfontosságú szerepet. A butirát a hiszton-deacetiláz nevű enzimek jelentős gátlója, amelyek részt vesznek a hisztonok deacetilációjának nevű epigenetikus reakcióban. A deacetiláció éppen az egyik olyan folyamat, amely kikapcsolja a géneket – ezek aztán úgy viselkednek, mintha egyáltalán nem lennének a DNS-ünkben. Ezenkívül a butirát más epigenetikai reakciókat is befolyásol, nevezetesen a gének metilációját és a mikroRNS-sel történő szabályozást.
2. A sejtek jelátvitelének befolyásolása
A butirát aktiválja a G-fehérjéhez kapcsolódó többféle sejtreceptort. Ezek a receptorok részt vesznek az úgynevezett sejtjelzésben, vagyis abban a folyamatban, amely információt továbbít a sejten belül, és így befolyásolja annak viselkedését. Ezen receptorok diszfunkciója ezért alapvetően befolyásolhatja a sejtek működését.
3. Energiaforrás a sejtek számára
A butirát fontos energiaszubsztrátként szolgál, és ezáltal befolyásolja mind a saját testünk sejtjeinek (különösen a bélsejteknek), mind a bélmikrobióm részét képező mikroorganizmusok túlélését és működését.
- A mitokondriumok működésének befolyásolása
A butirát elengedhetetlen a mitokondriumok – a sejtekben található, a tápanyagok energiává történő átalakulásához szükséges sejtorganellumok – működéséhez. A butirát epigenetikus úton képes befolyásolni egyes gének aktivitását a mitokondriális DNS-ben, ugyanakkor javítja a mitokondriumok képességét a tápanyagok oxidálására és azokból ATP formájában történő energia előállítására. Emellett növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ami szintén javítja a mitokondriumok energia előállítási képességét. A butirát csökkenti a szabad oxigénradikálisok koncentrációját a mitokondriumokban, javítja azok integritását és általánosságban védi őket a károsodástól. A mitokondriumok diszfunkciója jellemző az öregedési folyamatokra, és a megfelelő szervek és szövetek működésének romlásához is vezet. További információk a mitokondriumokról itt »
A butirát természetes termelésének elégtelensége főként a bélmikrobiom egyensúlyának zavara esetén fordul elő. Ebben az esetben a hiányzó butirát étrend-kiegészítőkkel pótolható.
A butirát szerepe az egészségügyi problémák kialakulásában és kezelésében
Daganatos megbetegedések
A butirát hatékonyan gátolja a tumorsejtek szaporodását és elősegíti azok apoptózisát, elsősorban a mikroRNS-képződés hisztonok acetilációjának szabályozásával. Antiangiogén hatása is van (azaz gátolja az új erek képződését, amelyek a növekvő tumor vérellátását biztosítják), és megakadályozza a metasztázisok kialakulását. Nagyon hatékony a bél-, tüdő- és bőrrák megelőzésében és kezelésében.
A butirát tumorellenes hatásának nagy szerepet játszik epigenetikai potenciálja. Főként az úgynevezett tumor szupresszor gének aktivitását növeli, amelyek a szervezet természetes védekező mechanizmusainak részét képezik a tumorok kialakulása ellen. Ilyen például a p53 fehérje képződéséért felelős gén (ezt a gént „daganatellenes rendőrnek” is nevezik) vagy az SLC5A8 gén. Támogatja továbbá a méregtelenítő enzimek (pl. a glutation-S-transzferáz) képződéséért felelős gének aktivitását, amelyek részt vesznek a káros szabad gyökök eltávolításában.
Autoimmun betegségek
A butirát gyulladáscsökkentő és immunválasz-moduláló képessége számos autoimmun betegség esetén hasznos lehet. A leghatékonyabb kiegészítése elsősorban közvetlenül a belekben érvényesül: a butirát hiányát többszörösen igazolták Crohn-betegségben és fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő személyeknél, amelyek a két leggyakoribb gyulladásos bélbetegség. A butirát itt erős gyulladáscsökkentő hatást fejt ki (főleg az NF-kB nukleáris faktor és a gyulladásos interferonok aktivitását gátolja), ugyanakkor támogatja a bélnyálkahártya integritását, amely a említett betegségek esetén alapvetően megromlik. Itt hatékony mind a butirát szedése, mind pedig termelésének támogatása oldható rostok fogyasztásával.
A butirát pozitív hatása azonban más autoimmun betegségek esetében is bizonyított. Például a rheumatoid arthritis esetében a kutatások során segített szabályozni az epigenetikus folyamatokat (főleg a hisztondeacetiláz enzimek termelésének gátlásával), amelyek befolyásolják az osteoclastok csontsejteket, és csökkentette a gyulladásos citokinek termelését. A sclerosis multiplexben szenvedő embereknél is jellemzően alacsonyabb a butirátot termelő baktériumok aránya a belekben, ami nemcsak a gyulladásos folyamatok fokozódásához vezethet, hanem a demielinizáció (az idegrostok burkának a lebomlása) folyamatának felgyorsulásához is, ami jellemző erre a betegségre.
Egerekkel végzett kísérletek kimutatták, hogy a butirát képes enyhíteni a lupus nevű autoimmun betegség lefolyását, amely a test számos szövetét támadhatja meg – például az ízületeket, a veséket, a bőrt, a tüdőt, a szívet vagy az agyat.
Elhízás és cukorbetegség
A butirát más rövid láncú zsírsavakkal együtt nagyon pozitív szerepet játszhat mind a fogyásban, mind a cukorbetegségben. Nem véletlen, hogy az elhízott emberek belében a legtöbb esetben jelentős csökkenést figyeltek meg a butirátot termelő baktériumok számában.
A butirátnak több oka is lehet, hogy segít: elsősorban enyhíti az inzulinrezisztenciát (azaz a szövetek inzulin iránti csökkent érzékenységét), amely fontos mechanizmus a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában, de elősegíti a súlygyarapodást is. A butirát továbbá erősíti a bélbarriert, ezáltal csökkenti a gyulladásos folyamatok mértékét. Ez a folyamat is elősegíti a fogyást. Ezenkívül pozitív hatással van a zsíranyagcserére, és stimulálja a PYY peptid termelődését, amely fontos szerepet játszik a teltségérzet kialakításában. A rövid láncú zsírsavak elégtelen termelése így növeli a túlevés hajlamát.
A butirát emellett javítja a mitokondriumok működését, amelyek így több energiát képesek termelni (és így több energiát „égetünk el”). Így nemcsak a fogyásban segíthet, de kutatások során kiderült, hogy szedése jelentősen csökkentette a súlygyarapodást a magas kalóriatartalmú étrendet fogyasztó embereknél. Hozzá kell azonban tenni, hogy vannak olyan tanulmányok is, amelyek ellentétes eredményeket hoztak – vagyis azt mutatták, hogy a butirát éppen ellenkezőleg, stimulálhatja a súlygyarapodást (ez különösen akkor fordul elő, ha az elhízott embernek butirát-többlete van). Ezért a használatát egyénileg kell megközelíteni.
Egyes elméletek szerint a butirát (pontosabban annak hiánya) fontos szerepet játszhat az I. típusú cukorbetegség kialakulásában, amelynek alapja autoimmun jellegű. Védelmi szerepet játszhatna ugyanis az inzulin termelő Langerhans-szigetek béta-sejtjei ellen termelődő autoantitestek képződése ellen.
Kardiovaszkuláris betegségek
A bélmikrobióma alapvető hatással van a szívünk és az ereink egészségére, valamint a vérnyomásunkra is. Egy kiterjedt tanulmány, amely összehasonlította a normális és magas vérnyomással rendelkező emberek bélflórájának összetételét, például 45 mikroorganizmus-törzs eltérő arányát állapította meg, amelyek közül 27 a Firmicutes nemzetségbe tartozó baktériumok közé tartozott. Ezek azért fontosak, mert butirátot termelnek, amely többek között gátolja az angiotenzin II nevű anyag termelődését, amely a vérnyomás emelkedésében játszik szerepet. További kutatások kimutatták, hogy a magasabb szisztolés vérnyomás általában alacsonyabb bélflóra-sokféleséggel jár együtt.
A butirát emellett csökkenti a koleszterin termelését a szervezetben, és jelentősen befolyásolja az érelmeszesedés kialakulását az erekben.
Immunitás és allergia
A butirát széles spektrumú hatást gyakorol az immunrendszer működésével kapcsolatos jelátviteli útvonalakra. Befolyásolja az immunsejtek szaporodását, differenciálódását és apoptózisát, valamint a szövetekbe való behatolását, a citokinek aktiválását és termelését, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszó mechanizmusok.
Érdekes hatása az is, hogy elősegíti a katelicidin nevű fehérje termelését. Ez a fehérje a bél-, gyomor- és májsejtekben keletkezik, és fontos szerepet játszik a veleszületett immunitásban, konkrétan a bakteriális fertőzések elleni védekezésben. A butirát hatékonysága több konkrét fertőzés (pl. szalmonellózis) elleni küzdelemben is bizonyított.
A butirát hiánya valószínűleg összefüggésbe hozható az allergiás tünetekkel is. Például hat hónapos, atópiás ekcémában szenvedő csecsemőknél a butirátot termelő Coprococcus eutactus baktériumok hiányát figyelték meg.
Agyvérzés, memória és neurodegeneratív betegségek
A butirát jelentős neuroprotektív hatással rendelkezik (azaz védi az idegsejteket), ami például az ischaemia (oxigénhiány) következményeinek kezelésében érvényesül, amely például agyvérzés esetén jelentkezik. Támogatja ugyanis a BDNF növekedési faktor termelését, amely a agyszövet sejtmechanizmusaira hat. Javítja például a proliferációt (azaz új idegsejtek keletkezését), azok migrációját és differenciálódását.
A butirátnak kedvező hatása van a memóriára is, és ez is az epigenetikus hatásának köszönhető. Blokkolja ugyanis a hisztondeacetilázok képződését, és ezzel megakadályozza a deacetilációt, amely „kikapcsolja” a szinaptikus plaszticitáshoz (azaz új kapcsolatok kialakulásához az idegsejtek között) és a hosszú távú memória kialakulásához szükséges géneket.
Ígéretesnek tűnnek a Huntington-kór (egyfajta demencia) és az Alzheimer-kór kezelésére irányuló kutatások is.
Álmatlanság
Miért van az, hogy azok az emberek, akik hosszabb ideig korlátozták alvási idejüket, olyan gyakran nehezen alszanak el? Hiszen krónikus alváshiányuk miatt könnyen el kellene aludniuk! Az egyik válasz erre a kérdésre a bélmikrobiom állapota. Ez ugyanis az egyik forrása azoknak a jeleknek, amelyek elősegítik az alvást. Ez a kapcsolat kölcsönös: ha hosszú ideig elhanyagoljuk az alvást, vagy a cirkadián ritmusok felborulnak, az egyik következménye a bélrendszer egyensúlyának jelentős zavara. A diszfunkcionális bélmikrobiom pedig ezután nem termel többé az elalváshoz szükséges jeleket.
Ezek a jelek két forrásból származnak: egyrészt a meghalt mikroorganizmusok sejtfalainak fragmensei, amelyek bejutnak a vérkeringésbe, és végül elősegítik az elalvást (ugyanakkor azonban növelhetik a gyulladás szintjét a szervezetben), másodszor pedig a bélbaktériumok anyagcseréjének termékei: elsősorban a rövid láncú zsírsavak, beleértve a butirátot (ezek éppen ellenkezőleg, gyulladáscsökkentő hatással bírnak), de bizonyos hormonok, indol-származékok, szukcinát, epesavak és neurotranszmitterek is.
Ha tehát az alvás zavart, fontos, hogy intenzíven összpontosítsunk a bélmikrobiom gyógyítására. Amíg ez nem sikerül, a butirát szedése lehet a megfelelő megoldás – kutatások szerint ugyanis ez elősegíti az alvást, és jelentősen meghosszabbítja elsősorban a NREM alvási fázist (alvás gyors szemmozgás nélkül) – egerekkel végzett kísérletekben ez a fázis több mint 50%-kal meghosszabbodott! A butirát adagolása a kutatások során emellett segített csökkenteni a testhőmérsékletet, ami az egyik mechanizmus lehet, amellyel ez a zsírsav elősegíti az alvást.
Autizmus
Az autizmus pontos okai még mindig ismeretlenek, de a közelmúltban számos kutatás megerősítette, hogy az ezzel a problémával küzdő embereknél a mitokondriumok diszfunkciója jelentkezik, amely nagymértékben epigenetikus okokra vezethető vissza. A butirát, más rövid láncú telített zsírsavakkal (pl. propionát és acetát) együtt, pozitív hatással van a mitokondriumok működésére. Ezek ugyanis fontos energiaforrást jelentenek az agysejtek számára, különösen az agy fejlődésének korai szakaszában.
Az autista spektrum zavarral küzdő betegek belében egyidejűleg megfigyelhető volt az ezeket a savakat termelő baktériumok hiánya, valamint a Clostridia és Desulfovibrio nemzetségbe tartozó baktériumok túlzott előfordulása. Ezért sokat vitatott kérdés az autista gyermekek számának növekedése és az antibiotikumok túlzott használata közötti összefüggés.
Arthrosis
Az artrózis, azaz a degeneratív ízületi betegség, amely elsősorban az ízületi porc lebomlásában áll, gyakran tisztán mechanikai kérdésnek tekintik, azonban a kutatások azt mutatják, hogy kialakulásában jelentős szerepet játszik a bél mikrobiomának állapota is. Ha bélrendszerünkben egyensúlyhiány áll fenn, a bélfal áteresztőképessége megnő. A kórokozók vagy azok maradványai így a véráramba kerülnek, és eljuthatnak az ízületi struktúrákba is. Ott immunrendszeri reakciót váltanak ki, és fokozzák a gyulladásos folyamatokat, ami felgyorsítja az ízületi struktúrák lebomlását . A butirát használata így ízületi gyulladás esetén is hasznos lehet – segít helyreállítani a bélbarriert, ugyanakkor csökkenti az ízületek gyulladásának mértékét, és pozitívan befolyásolja a porcsejtek sejthalálának mechanizmusait.
Pikkelysömör
A pikkelysömör, vagy más néven psoriasis nevű kellemetlen bőrbetegség is szorosan összefügg a bélmikrobiom egyensúlyával – az ebben a betegségben szenvedő embereknél általában kevesebb butirátot termelő baktérium található. Ezért itt is hasznos lehet a butirát használata.
Sportteljesítmény
2014-ben egy érdekes tanulmány készült, amely a bostoni maraton résztvevőire összpontosított. A tudósok elemezték a sportolók székletét az eredménylistán, és megállapították, hogy a lassú és gyors maratonistákat nemcsak a végső idő, hanem a székletük butirát tartalma is megkülönbözteti. A butirátot termelő bélbaktériumok aránya lehet tehát az egyik tényező, amely befolyásolja az állóképességet. A butirát fizikai kondícióra gyakorolt hatásának pontos mechanizmusa még nem tisztázott, de valószínűleg a mitokondriumokra gyakorolt pozitív hatásának, ahol terhelés alatt a tápanyagok az izommunkához szükséges energiává alakulnak át, az izomsejtek oxigénellátására gyakorolt hatásának és a szervezetnek a vércukorból az izmok számára szükséges energiát előállító képességének kombinációja.
A butirát ráadásul a szervezetben propionáttá alakul, amely közvetlenül az izomszövetben található specifikus receptorokhoz kötődik. Egerekkel végzett kísérletekből kiderült, hogy a propionátnak ezekhez a receptorokhoz való kötődése számos metabolikus folyamatot befolyásolhat az izmokban, és többek között a kimerültségig tartó futás tesztben is teljesítménynövekedéshez vezethet. Ezen okok miatt a sportolók számára is előnyös lehet a butirát étrend-kiegészítő formájában történő fogyasztása, azonban további kutatásokra van szükség a megerősítéshez.
A butirát azonban a regenerációban is nagyon hatékony lehet. Nehéz sporttevékenység után ugyanis a szervezetben megnő a gyulladásos folyamatok szintje, amelyek például a mikroszkopikus izomkárosodásokra adott reakcióként alakulnak ki. A butirát gyulladáscsökkentő hatása így segíthet lerövidíteni a regeneráció idejét.
Az öregedés lassítása
Már említettük, hogy az öregedést gyorsító folyamatok egyike a mitokondriumok működésének romlása. A butirát nemcsak közvetlenül hat rájuk, hanem a metatoninon keresztül is befolyásolja őket.
A melatonin hormonról ismert, hogy az epifízisben termelődik, és „alvási hormonként” működik. A melatonin azonban a testünk legtöbb sejtjében is termelődik, ahol fontos funkciót tölt be: erős antioxidánsként hat, csökkenti a gyulladásos folyamatok mértékét és javítja a mitokondriumok működését. A melatonin így azok közé a vegyületek közé tartozik, amelyek hatékonyan lassíthatják az öregedést. Ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy az életkor előrehaladtával a melatonin termelése lelassul, ami nemcsak alvási problémákat okoz, hanem felgyorsítja az öregedési folyamatot és rontja számos szerv és szövet működését. A butirát ugyanakkor elősegíti a melatonin termelődését a bélben, ami a mitokondriumok működésére gyakorolt közvetlen pozitív hatásával együtt segíthet lassítani az öregedési folyamatokat.
Örökletes betegségek
Nagyon ígéretesnek tűnnek azok a kutatások, amelyek a butirát lehetséges felhasználását vizsgálják cisztás fibrózisban, sarlósejtes vérszegénységben és béta-thalassémiában szenvedő betegek kezelésében.
Használat és ellenjavallatok
Eddig csak kevés tanulmány vizsgálta a butirát biztonságos használatát, de általában biztonságosnak tekintik. Normális körülmények között a bélsejtek nagyon gyorsan felszívják a rövid zsírsavláncú savakat – így általában a butirát (amelyet a baktériumok termelnek és az étellel is bevitelre kerül) körülbelül 95%-a gyorsan felszívódik, a maradék 5% pedig biztonságosan kiválasztódik a széklettel.
A butirátot néha rosszul tolerálják a puffadástól vagy rendkívül érzékeny belektől szenvedő emberek. Az elhízott embereknek, akiknek természetes butirát szintje magas, szintén kerülniük kell.
A butirát önmagában történő fogyasztása mellett azonban célszerű támogatni a bélmikrobiom egyensúlyának helyreállítását is, hogy így biztosítsuk ennek az anyagnak a természetes termelésének helyreállását. Ebben a tekintetben alapvető fontosságú a prebiotikumok, azaz a bélmikroorganizmusok túléléséhez szükséges szubsztrátumot képező oldható rostok megfelelő fogyasztása. A oldható rostok fogyasztása egyébként a fent említett betegségek és panaszok többségénél is pozitív hatást gyakorolt.
Megfelelő kombinációk
A butirát más étrend-kiegészítőkkel is kombinálható. Általában probiotikumokról, gyulladáscsökkentő anyagokról, a bélmikrobiom egyensúlyát vagy a sejtek jelátvitelét támogató anyagokról van szó. Pozitív hatást igazoltak például a következő kombinációk esetében:
- Butirát + laktobacillus
- Butirát + omega-3
- Butirát + kurkumin
- Butirát + Coleus forskohlii
- Butirát + gyömbér
- Butirát + karnitin
- Butirát + komló
- Butirát + arginin + glutamin
0:00
/
0:00
Stárnutí je volba
Klíčová slova: alergie, Alzheimerova choroba, artróza, autismus, Butyrát, Crohnova choroba, cukrovka, cystická fibróza, hubnutí, Huntingtonova choroba, imunita, kardiovaskulární choroby, Lupénka, lupus, mozková mrtvice, nádorová onemocnění, nespavost, prebiotika, probiotika, regenerace, revmatoidní artritida, roztroušená skleróza, sportovní výkonnost, stárnutí, střevní mikrobiom, ulcerózní kolitida, vysoký krevní tlak, vytrvalost
Komentáře
Seznam zdrojů
- RNDr. Petr Ryšávka. Butyrát. PharmaNews. https://www.pharmanews.cz/clanek/butyrat/
- Den Besten G, Van Eunen K, Groen AK, Venema K, Reijngoud DJ, Bakker BM. 2013. The role of short-chain fatty acids in the interplay between diet, gut microbiota, and host energy metabolism. Journal of Lipid Research. 54(9): 2325-2340.
- Fellows R, Denizot J, Varga-Weisz P. 2018. Microbiota derived short chain fatty acids promote histone crotonylation in the colon through histone deacetylases. Nature Communications. 105(2018).
- MacFabe, DF. 2012. Short-chain fatty acid fermentation products of the gut microbiome: Implications in autism spectrum disorders. Microbial Ecology in Health and Disease. 23.
- Michielan A, D’Inca R. 2015. Intestinal permeability in inflammatory bowel disease: Pathogenesis, clinical evaluation, and therapy of leaky gut. Mediators of Inflammation.
- Rios-Covian D, Ruas Madiedo P, Margolles A. 2016. Intestinal short chain fatty acid and their link with diet and human health. Frontiers in Microbiology. 7:185.
- Thangaraju M, Cresci G, Liu, K, Ananth S, Gnanprakasam JP, et al. 2008. GPR109A is a G-protein-coupled receptor for the bacterial fermentation product butyrate and functions as a tumor suppressor in colon. Cancer Research. 69(7):2826-32.
- Zaleski A, Banaszkiewicz A, Walkowiak J. 2013. Butyric acid in irritable bowel syndrome. Przeglad Gastroenterologiczny. 8(6): 350-3.
- Nylund L, Nermes M, Isolauri E, Salminen S, de Vos WM, Satokari R. Severity of atopic disease inversely correlates with intestinal microbiota diversity and butyrate-producing bacteria. Allergy. 2015 Feb;70(2):241-4.
- Govindarajan N, Agis-Balboa RC, Walter J, Sananbenesi F, Fischer A. Sodium butyrate improves memory function in an Alzheimer’s disease mouse model when administered at an advanced stage of disease progression. J Alzheimers Dis. 2011;26(1):187-97
- Éva Szentirmai, Nicklaus S. Millican, Ashley R. Massie & Levente Kapás. Butyrate, a metabolite of intestinal bacteria, enhances sleep. Scientific Reports volume 9, Article number: 7035 (2019)
- Brahe, L. K., Astrup, A., Larsen, L. H. (2013). Is butyrate the link between diet, intestinal microbiota and obesity-related metabolic diseases? Obes. Rev. 14 (12), 950–959.
- Gao, Z., Yin, J., Zhang, J., Ward, R. E., Martin, R. J., Lefevre, M., et al. (2009). Butyrate improves insulin sensitivity and increases energy expenditure in mice. Diabetes 58 (7), 1509–1517.
- Lin, H. V., Frassetto, A., Kowalik, E. J., Jr., Nawrocki, A. R., Lu, M. M., Kosinski, J. R., et al. (2012). Butyrate and propionate protect against diet-induced obesity and regulate gut hormones via free fatty acid receptor 3-independent mechanisms. PloS One 7 (4), e35240.
- Zhentian Wei, Feng Li and Guofu Pi. Association Between Gut Microbiota and Osteoarthritis: A Review of Evidence for Potential Mechanisms and Therapeutics. Front. Cell. Infect. Microbiol., 16 March 2022. Sec. Microbiome in Health and Disease, Volume 12 – 2022.
- Erkki Vartiainen, Tiina Laatikainen, Pekka Jousilahti, Veikko Salomaa, Rob Knight, Leo Lahti and Teemu J. Niiranen. Association Between the Gut Microbiota and Blood Pressure in a Population Cohort of 6953 Individuals. Journal of the American Hearth Association. Vol. 9. No. 15. https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/JAHA.120.016641
- Sun S, Lulla A, Sioda M, Winglee K, Wu MC, Jacobs DR, Shikany JM, Lloyd‐Jones DM, Launer LJ, Fodor AA, et al. Gut microbiota composition and blood pressure: the CARDIA study. Hypertension. 2019; 73:998–1006.
- Lei Wang, Qing Zhu, Aihua Lu, Xiaofen Liu, Linlin Zhang, Chuanming Xu, Xiyang Liu, Haobo Li, Tianxin Yang. Sodium butyrate suppresses angiotensin II-induced hypertension by inhibition of renal (pro)renin receptor and intrarenal renin-angiotensin systém. J Hypertens.. 2017 Sep;35(9):1899-1908
- https://practicaldermatology.com/news/foods-high-in-sugar-and-fat-disrupt-the-gut-microbiome-and-trigger-psoriasis-flares
- Francisco M. Codoñer, Ana Ramírez-Bosca, Eric Climent, Miguel Carrión-Gutierrez, Mariano Guerrero, Jose Manuel Pérez-Orquín, José Horga de la Parte, Salvador Genovés, Daniel Ramón, Vicente Navarro-López & Empar Chenoll. Gut microbial composition in patients with psoriasis. Scientific Reports volume 8, Article number: 3812 (2018)
- Tindaro Bongiovanni , Marilyn Ong Li Yin , Liam M Heaney. The Athlete and Gut Microbiome: Short-chain Fatty Acids as Potential Ergogenic Aids for Exercise and Training. Int J Sports Med. 2021 Dec;42(13):1143-1158.
- Wiley Barton, Nicholas C Penney, Owen Cronin, Isabel Garcia-Perez, Michael G Molloy, Elaine Holmes, Fergus Shanahan, Paul D Cotter, Orla O’Sullivan. The microbiome of professional athletes differs from that of more sedentary subjects in composition and particularly at the functional metabolic level. Gut. 2018 Apr;67(4):625-633.
- Simon Makin. Do microbes affect athletic performance? Nature. 31 March 2021
- Kate M. Sales, Raylene A. Reimer. Unlocking a novel determinant of athletic performance: The role of the gut microbiota, short-chain fatty acids, and “biotics” in exercise. Journal of Sport and Health Science. Volume 12, Issue 1, January 2023, Pages 36-44
- Keun-Hyung Cho, Hyun Sik Na, JooYeon Jhun, Jin Seok Woo,A Ram Lee, Seung Yoon Lee, Jeong Su Lee, In Gyu Um, Seok Jung Kim,Sung-Hwan Park, and Mi-La Cho. Lactobacillus (LA-1) and butyrate inhibit osteoarthritis by controlling autophagy and inflammatory cell death of chondrocytes. Front Immunol. 2022; 13: 930511.
- Izhak Levi,Michael Gurevich, Gal Perlman,David Magalashvili, Shay Menascu, Noam Bar, Anastasia Godneva, Liron Zahavi, Danyel Chermon, Noa Kosower, Bat Chen Wolf, Gal Malka, Maya Lotan-Pompan, Adina Weinberger, Erez Yirmiya, Daphna Rothschild, Sigal Leviatan, Avishag Tsur, Maria Didkin, Sapir Dreyer, Hen Eizikovitz, Yamit Titngi, Sue Mayost, Polina Sonis, Mark Dolev, Yael Stern, Anat Achiron, and Eran Segal. Potential role of indolelactate and butyrate in multiple sclerosis revealed by integrated microbiome-metabolome analysis. Cell Rep Med. 2021 Apr 20; 2(4): 100246.
- Hanchang He,Haoming Xu, Jing Xu, Hailan Zhao, Qianyun Lin, Youlian Zhou,and Yuqiang Nie. Sodium Butyrate Ameliorates Gut Microbiota Dysbiosis in Lupus-Like Mice. Front Nutr. 2020; 7: 604283.
- Caiyun You,Qingqing Xu, Jinchao Chen, Yetong Xu, Jiaman Pang, Xie Peng, Zhiru Tang, Weizhong Sun, and Zhihong Sun. Effects of Different Combinations of Sodium Butyrate, Medium-Chain Fatty Acids and Omega-3 Polyunsaturated Fatty Acids on the Reproductive Performance of Sows and Biochemical Parameters, Oxidative Status and Intestinal Health of Their Offspring. Animals 2023, 13(6), 1093
- Qing Yang, Binlong Chen, Kelsy Robinson, Thiago Belem, Wentao Lyu, Zhuo Deng, Ranjith Ramanathan & Guolong Zhang. Butyrate in combination with forskolin alleviates necrotic enteritis, increases feed efficiency, and improves carcass composition of broilers. Journal of Animal Science and Biotechnology volume 13, Article number: 3 (2022)
- Marx, G.; Dionne, S.; Levy, E.; Quereshi, I.; Leveque, D.; Seidman, E. G., BUTYRATE ALONE OR IN COMBINATION WITH CARNITINE MODULATES PROLIFERATION AND APOPTOSIS OF CACO-2 CELLS. ANNUAL MEETING OF THE NORTH AMERICAN SOCIETY FOR PEDIATRIC GASTROENTEROLOGY AND NUTRITION; DENVER, OCTOBER 21-24, 1999
- Ząbek, Katarzyna ; Szkopek, Dominika ; Michalczuk, Monika ; Konieczka, Paweł ; Dietary Phytogenic Combination with Hops and a Mixture of a Free Butyrate Acidifier and Gluconic Acid Maintaining the Health Status of the Gut and Performance in Chickens. Agric 2020.
- https://apjcn.nhri.org.tw/server/APJCN/24/3/412.pdf
- Aleksandra Majchrzak-Celińska, Robert Kleszcz, Anna Stasiłowicz-Krzemień, and Judyta Cielecka-Piontek. Sodium Butyrate Enhances Curcuminoids Permeability through the Blood-Brain Barrier, Restores Wnt/β-Catenin Pathway Antagonists Gene Expression and Reduces the Viability of Glioblastoma Cells. Int J Mol Sci. 2021 Oct; 22(20): 11285.
- Kai Aoki , Masaki Konno, Katsuyuki Tokinoya, Katsunari Honda, Takuya Abe Takeshi Nagata, Masaaki Takehara, Takehito Sugasawa Kazuhiro Takekoshi, Hajime Ohmori. Long-Term Habitual Exercise and Combination of β-Hydroxy-β-Methylbutyrate plus Black Ginger Alter the Autophagy and Mitochondria Related Genes in SAMP8 Mice. J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo). 2022;68(1):39-46.
- M. Faramarzzadeh, M. Behroozlak, F. Samadian, V. Vahedi. Effects of Chicory Powder and Butyric Acid Combination on Performance, Carcass Traits and some Blood Parameters in Broiler Chickens. IJAS. https://ijas.rasht.iau.ir/article_528898.html
- Hu Liu, Ji Wang, Ting He, Sage Becker, Guolong Zhang, Defa Li, and Xi MaAdv Nutr. Butyrate: A Double-Edged Sword for Health? 2018 Jan; 9(1): 21–29.
Newsletter
PŘIHLASTE SE K ODBĚRU NOVINEK A MĚJTE VŽDY ČERSTVÉ INFORMACE
