Ne lélegezz be mérgeket! 8 lépés a légszennyező anyagok hatásának csökkentésére

Azok az emberek, akik törődnek az egészségükkel, általában igyekeznek jobban táplálkozni, mozogni, és akár a stresszt is elkerülni. Gyakran azonban elfelejtenek egy másik fontos dolgot, amely alapvetően befolyásolja génjeik aktivitását, és ezáltal az általános egészségüket: a környezetből származó méreganyagokat. Ma közelebbről megvizsgáljuk azokat, amelyeket belélegzünk.

Hétmillió korai haláleset évente – ez a becslés a szennyezett levegő által világszerte okozott következményekről. És bár a Cseh Köztársaság globális szinten biztosan nem tartozik a legproblémásabb területek közé, Európán belül viszonylag rosszul áll, ezért nálunk sem szabad alábecsülni a légszennyező anyagok hatását. A WHO szerint a világ népességének 99%-a olyan levegőt lélegzik, amelyben a káros anyagok koncentrációja meghaladja az ajánlott határértékeket.

Mi szennyezi leginkább a levegőt?

Ami a kültéri környezetben kibocsátott, azaz a közlekedésből és az iparból származó szennyező anyagokat illeti, ezek elsősorban gázok keveréke (nitrogén- és kén-oxidok, valamint talajközeli ózon), de súlyos negatív hatással vannak a nagyon apró szilárd részecskék is, amelyek mélyen behatolnak a tüdőbe, onnan pedig a vérkeringésbe – ide tartoznak például a poliaromatikus szénhidrogének, fémek vagy az úgynevezett fekete szén, amelyek különböző formájú tiszta szénből álló mikrorészecskék, amelyek főként a szén és más fosszilis tüzelőanyagok, de a biomassza nem tökéletes égése során keletkeznek.

A tiszta levegőre azonban épületeken belül sem számíthatunk – éppen ellenkezőleg, itt gyakran sokkal magasabb a káros anyagok koncentrációja, mint kint (kutatások szerint az épületekben a levegő akár 3,5-szer nagyobb koncentrációban tartalmaz káros anyagokat, mint a kültéri környezet). A legproblémásabb források a különböző kandallók és kályhák, amelyek porrészecskéket, fekete szént, valamint nitrogén- és kén-oxidokat termelnek. A helyiségekben azonban gyakran előfordulnak illékony szerves vegyületek is, amelyek például különböző festékekből, ragasztókból, tisztító- és kozmetikai szerekből, illatos gyertyákból és egyéb dekorációkból, de főzésből is származnak. Egy másik jelentős forrás a dohányzás, és régebbi épületekben nem zárható ki a radioaktív radon előfordulása sem. Az organikus eredetű anyagok közül különösen a penészspórák károsak.

A beltéri levegőt emellett a kültéri kipufogógázok is szennyezik, amelyek a szellőzéssel, valamint a rosszul szigetelt épületek esetében a beszivárgással jutnak be a beltérbe. Ezek az anyagok egymással reagálva további káros anyagokat képezhetnek.

A szennyezés mértékében nagy szerepet játszik az időjárás. Viszonylag jól ismert a hőmérsékleti inverzió hatása, amely főként a hideg hónapokban jelentkezik. Az „inverzió” kifejezés azt jelenti, hogy valami fordítva van. Ebben az esetben a melegebb levegő, amely könnyebb a hidegnél, nem a felszínen található, hanem attól távolabb. Ezáltal egyfajta fedelet képez, amely a nehezebb, hideg, szennyezett levegőt a felszínen tartja, és megakadályozza annak szellőzését. A levegő tisztaságára azonban a hőmérséklet és a páratartalom is hatással van – például a penészspórák épületeken belül hidegebb és párásabb időben fordulnak elő gyakrabban, míg a kültéri penész a forró nyáron virágzik.

Hogyan károsítják az egészséget a levegőben található szennyező anyagok

Számos légszennyező anyag esetében nem csak közvetlen toxicitásuk játszik szerepet, hanem az úgynevezett epigenetikus hatásuk is, vagyis az a képességük, hogy befolyásolják számos fontos gén aktivitását a DNS-ünkben. Ez elsősorban a génmetiláció nevű biokémiai reakcióban bekövetkező változásokat jelenti, amelyek teljesen kikapcsolhatják a fontos géneket. Egyes anyagok – jellemzően a talajközeli ózon – ráadásul szabad gyökökként hatnak, vagyis oxidatív károsodást okoznak a szövetekben, ami aztán gyulladásos reakciók sorozatát váltja ki. Kutatások szerint a légszennyező anyagok több mint négyszáz gént befolyásolhatnak negatívan.

Ezeknek a negatív folyamatoknak egy része már a születés előtt, a terhes nő által belélegzett szennyező anyagok hatására alakul ki. A tanulmányok például kimutatták a belélegzett nitrogén-dioxid és a köldökzsinórvérben található gének metilációjának mértékét közötti összefüggést, és ezeknél a gyermekeknél a negatív metilációs változások az életük későbbi szakaszában is fennmaradtak – például a génmetiláció változásait a terhesség alatt szennyezett környezetben élő anyák gyermekeinél még 8 éves korukban is megfigyelték, és 11 éves korukban ezeknél a gyermekeknél magasabb szisztolés vérnyomást mértek, mint társaiknál.

További kutatások kimutatták a szennyezett levegő és a koraszülés, valamint az alacsonyabb születési súly közötti összefüggést, valamint azt a tényt, hogy a szennyezett területeken élő anyák gyermekei a méhben fokozott kortizol stresszhormon-termelésnek vannak kitéve, ami negatív hatással van számos folyamatra a testükben. A szennyezett területeken élő anyák emellett terhességük alatt gyakrabban szenvednek magas vérnyomástól, ami zavarhatja a magzat táplálkozását.

Légszennyezés és betegségek kockázata

Hosszú távú légszennyezettségnek való kitettség esetén elsősorban a légzőrendszer szenved. Az ilyen kibocsátások epigenetikai hatásai miatt azonban számos más súlyos betegség kockázata is jelentősen megnő. Íme néhány közülük.

Asztma

Az asztma fokozott kockázatával szoros összefüggésben állnak az epigenetikai változások (nem csak) a romló levegőminőség következtében, amelyek gyakran a méhen belüli fejlődés és a korai gyermekkor során alakulnak ki. Az asztmás gyermekek ezért a társaikhoz képest sokkal több negatív epigenetikai változást mutatnak a DNS-ükben (különösen a gének teljes metilációjának csökkenése). A konkrét káros anyagok közül például a talajközeli ózon, de még sok más is negatív hatással van.

COPD

A krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulását negatívan befolyásolhatják például a nitrogén-oxidok és a finom porrészecskék.

Onkológiai betegségek

A szennyezett levegő elsősorban a tüdőrák kockázatát növeli, de kisebb mértékben más daganatos megbetegedésekét is, például a vese-, a bél-, a hólyag- és a mellrákét – egyes tanulmányok például azt mutatják, hogy a szennyezett területeken élő nőknél akár 30%-kal magasabb a mellrák kockázata.

Különösen veszélyesek a finom porrészecskék és az azokhoz kötődő policiklusos aromás szénhidrogének, például a benzo(a)pirén.

Szív- és érrendszeri betegségek

Az epigenetikai folyamatok, amelyek a légszennyező anyagokkal kapcsolatosak, nagyban hozzájárulnak ezeknek a betegségeknek a megnövekedett kockázatához – különösen azok a változások, amelyek fokozzák a gyulladásos folyamatok intenzitását. Kínában végzett kutatások például kimutatták, hogy ha a levegőben a finom porrészecskék átlagos koncentrációja 10 µg/m3-rel emelkedik, a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata 55%-kal nő, a nitrogén-oxidok esetében pedig még ennél is nagyobb a növekedés!

Hormonális rendszer

Számos, a levegőben található káros anyag hormonális zavaróként hat – megzavarja a hormontermelést, és ezáltal negatívan befolyásolja a szervezet számos folyamatát. Ide tartoznak elsősorban a műanyagok összetevői (ftalátok, biszfenol A), égéstermékek, égésgátlók, parabének és alumíniumsók, amelyeket például a kozmetikumokban használnak, vagy egyes fémek (például a cigarettafüstben található kadmium).

Alzheimer-kór

Eddig csak kevés kutatás történt ebben a témában, de úgy tűnik, hogy a légszennyezés növelheti az Alzheimer-kór és más típusú demenciák kockázatát is. A finom porrészecskék hozzáadása a laboratóriumi idegsejt-tenyészetekhez például a sejtosztódás leállásához és a sejtek elhalásához vezet. Egy kiterjedt kanadai tanulmány kimutatta, hogy azoknak az embereknek, akik 50 méteren belül élnek a főutaktól, 7%-kal magasabb a demencia kialakulásának kockázata.

8 lépés a tisztább levegőért

A kockázatokat már ismerjük, nézzük meg tehát, hogyan csökkenthetjük a belélegzett káros anyagok mennyiségét és a negatív hatások kockázatát.

1. Szellőztessen

A szennyező anyagok koncentrációja a levegőben szinte mindig magasabb a épületeken belül, mint kívül, ezért a rendszeres, alapos szellőztetés sokat segít. Szellőztessen rendszeres időközönként, különösen olyan tevékenységek során, amelyek szennyezést okoznak – pl. főzés, vegyszerek használata stb. Csak akkor korlátozza a szellőzést, ha a külső szennyezés magas.

2. Használjon légtisztítókat

Ez az egyszerű eszköz a szobában lévő levegőben található káros anyagok koncentrációját az eredeti értékek felére csökkentheti. Használatuk különösen akkor ajánlott, ha szennyezett területen él vagy dolgozik.

3. Kerülje a főutakat

Ha éppen nincs hőmérsékleti inverzió, amely az egész kiterjedt területeken megnöveli a káros anyagok koncentrációját, akkor azok előfordulása a szennyezés forrásától való távolság növekedésével csökken. Például a szennyezés magzatra gyakorolt hatásának vizsgálata során negatív epigenetikai változásokat mutattak ki azoknál a gyermekeknél, akiknek anyja 150 méternél közelebb lakott a főutakhoz. Ha például legalább 300 méterre távolodunk el a forgalmas utcától, a finom porrészecskék koncentrációja tízszeresére csökken a 50 méteres távolsághoz képest. Gondoljon erre, amikor lakóhelyet választ, de a szabadtéri tevékenységek, például a sport, a játszótereken való tartózkodás stb. során is.

4. Ültessen fákat

Minden növényzet pozitív hatással van a levegő minőségére, és ez különösen igaz a fákra. Ezek ugyanis nemcsak oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg, hanem szűrőként is szolgálnak, eltávolítva a finom porrészecskéket a levegőből. Segítenek csökkenteni a levegő hőmérsékletét is, ezáltal például korlátozzák a talajközeli ózon képződését vagy a illékony szerves vegyületek koncentrációját, amelyek alacsonyabb hőmérsékleten kevésbé párolognak.

A különböző fafajok között azonban nagy különbségek lehetnek: a levegő szennyező anyagainak eltávolításában a leghatékonyabbak a nagy levelű fák, valamint azok a fák, amelyek leveleinek felülete érdesebb vagy finom szőrökkel borított. A kutatások során a nyírfa bizonyult a leghatékonyabbnak, amely közvetlen környezetében több mint 70%-kal csökkentette a porrészecskék koncentrációját! De még a csalán is elérte a tisztességes 32%-ot. Fontosak azonban az egész évben zöld tűlevelűek is, amelyek közül a leghatékonyabb a fenyő. Nem minden fa azonban jótékony hatással van, egyes fajok például maguk is illékony szerves anyagokat termelnek, és így éppen ronthatják a levegő minőségét – ez vonatkozik például a nyárfákra.

A fa szűrő képessége is jelentősen növekszik a méretével – például egy 75 cm átmérőjű fatörzs akár 70-szer több káros anyagot távolít el, mint egy 7,5 cm átmérőjű fatörzs.

De az is számít, hogy hova ültetjük a növényeket – például a keskeny utcákban, ahol magas épületek állnak, a nagy lombkoronájú fák éppen ronthatnak a helyzeten, mert zavarják a légáramlást, és ezzel a káros anyagok elszívását. Ilyen helyeken ezért jobb választás például az alacsonyabb cserjék, a homlokzatokra kúszó növények stb. Például a közönséges borostyán remekül teljesíti ezt a feladatot.

5. Válasszon helyet a sportoláshoz

A rendszeres testmozgás kedvező hatással van a testünk epigenetikai reakcióira, és enyhítheti a légszennyező anyagok hatása által okozott negatív változásokat is. Másrészt azonban jól kell megválasztani, hol fogjuk a fizikai tevékenységeket végezni, mert terhelés alatt jelentősen megnő a belélegzett levegő mennyisége, és a jobb tüdővérellátás miatt a káros anyagok könnyebben jutnak a véráramba. A magas szennyezettségű környezetben végzett testmozgás ezért több kárt okozhat, mint hasznot.

Különösen az aktív sportolók hajlamosak például arra, hogy még a hőmérsékleti inverzió idején sem hagyják ki az edzéseket, amikor a káros anyagok koncentrációja rendkívül magas. Azonban ilyen körülmények között például a futás nemcsak az egészséget veszélyeztetheti, hanem negatívan befolyásolhatja a sportteljesítményt is, mind az adott pillanatban, mind hosszú távon. Ilyen napokon érdemes vagy teljesen kihagyni az edzést, vagy beltérre helyezni át (ideális esetben légtisztítóval felszerelt helyiségekbe). Más napokon pedig célszerű nem sportolni fő közlekedési útvonalak és más szennyező források közelében.

6. Speciális vakolatok

Nagy jövő előtt állnak a speciális vakolatok is, amelyek képesek csökkenteni a káros anyagok koncentrációját a levegőben. Egy kutatás például kimutatta, hogy egy tipikus londoni utcán a titán-dioxidot tartalmazó épületfesték 15–38%-kal csökkentette a nitrogén-oxidok koncentrációját. A titán-dioxid itt katalizátorként hat: a fény hatására felgyorsítja azokat a természetes reakciókat, amelyek során a káros nitrogén-oxidok ártalmatlan sókká alakulnak át. Ennek köszönhetően nem fogy el, így a bevonat hosszú évekig hatékony marad. Még jobb eredményeket érhetnek el a grafénnel kevert vakolatok.

7. Legyen aktív

A levegőminőséget a környékén a polgári elkötelezettség is javíthatja, azaz az „alulról” érkező nyomás a helyi önkormányzatokra, hogy döntéseikkel aktívan javítsák a levegőminőséget. Különösen nagy hatással vannak a forgalomcsillapító intézkedések. Nagy-Britanniában például a School Streets kezdeményezés keretében a tanítás kezdete és vége idején megtiltották az autók bejutását az iskolák környékére. Ennek köszönhetően a épületeken belüli károsanyag-koncentráció akár 36%-kal is csökkent! Érdemes támogatni a városi zöldterületek telepítését (és a meglévők védelmét), speciális bevonatok használatát stb.

8. Támogassa az egészségesebb életmódot

A környezeti káros anyagok által okozott negatív epigenetikai változások nagy mértékben visszafordíthatók. Ha tehát nem tudjuk elkerülni őket, akkor annál inkább kell összpontosítanunk az epigenetikai folyamatokat befolyásoló egyéb tényezőkre. Ez elsősorban azt jelenti, hogy egészségesen kell táplálkoznunk, rendszeresen sportolnunk, nem dohányoznunk, kerülnünk kell a stresszt és elegendő alvásra kell törekednünk. Segíthetnek az epigenetikus hatással rendelkező tápanyagokat és gyógynövényeket tartalmazó étrend-kiegészítők is. Azok közé, amelyek általában befolyásolják a szervezet epigenetikus folyamatait, és egyúttal bizonyítottan pozitív hatással vannak a légzőrendszerre, tartoznak például a resveratrol, a ginkgo biloba, a boswellia, a passiógyümölcs vagy a Coleus forskohlii.