Zinc

Szervetlen állapotban a cink könnyen olvasztható, kékesfehér, fényes fém, azonban az emberi szervezetben teljesen más formát ölt. Csak kis mennyiségben található meg benne, becslések szerint mindössze 2-3 gramm (ezért is beszélünk nyomelemről), azonban jelentősége elengedhetetlen. Gyakorlatilag minden szervben és szövetben megtalálható, és több mint 2000 különböző, a szervezetben előforduló fehérjéhez kötődik, amelyek együttesen úgynevezett metalloproteineket (fehérje és fém vegyületeket) alkotnak. (1, 4)

A cinket tartalmazó metalloproteinok nagy részét enzimek alkotják – olyan anyagok, amelyek nélkül a szervezetben nem zajlana le egyetlen biokémiai reakció sem. Egy részük pedig olyan enzim, amely elengedhetetlen az epigenetikai reakciók lefolyásához, vagyis azokhoz, amelyek szabályozzák az egyes gének aktivitását a DNS-ünkben. A cinkhiány a szervezetben ezért számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve a legsúlyosabbakat is. (2, 3)

Történelem

A cink szervetlen, fémes formája már nagyon régóta ismert. A sárgaréz, azaz a cink és a réz ötvözete, bizonyíthatóan már az ókori Egyiptomban is használták i. e. 1400 körül, ahol réz és cinkérc olvasztásával nyerték. A tiszta cinket azonban csak sokkal később sikerült izolálni – valószínűleg a 13. században Indiában. (5)

A cink tartalmát élő szövetekben először 1869-ben növényekben, majd 1934-ben állatokban mutatták ki. Az ember számára való jelentőségét csak 1961-ben fedezték fel – akkor a szakirodalomban leírtak egy 21 éves iráni farmer esetét, aki kizárólag kenyérlapokkal, burgonyával és tejjel táplálkozott, alacsony termetű volt, nemi szervei alulfejlettek voltak és vérszegénységben szenvedett.  Röviddel ezután írtak egy egyiptomi serdülők esetéről, akik főként kenyérrel és babbal táplálkoztak, és hasonló tüneteket mutattak, de amikor elegendő állati fehérjét és cinket tartalmazó étrendet kaptak, javult mind vérszegénységük, mind nemi szerveik fejlődése. (6)

A cink előfordulása és felszívódása

Az étrendben a cink sokkal nagyobb mennyiségben található meg az állati eredetű élelmiszerekben. Leggazdagabb forrása az osztriga, de más tengeri állatok, különösen a rákok és a homárok is nagy mennyiségben tartalmaznak cinket. A húsok is sok cinket tartalmaznak – többet a marha- és sertéshús, valamivel kevesebbet a csirkehús. A tejtermékek is megfelelő források, míg a tojás és a hal viszonylag kevés cinket tartalmaz. A növényi források közül főleg a diófélék és a hüvelyesek, például a bab, a csicseriborsó, a tökmag és a kesudió használhatók, azonban ezekben általában kevesebb a cink, mint az állati eredetű élelmiszerekben. (6, 14, 15)

A táplálékból származó cink az emésztőrendszerben ionok formájában szabadul fel, amelyek a vékonybélben szívódnak fel. A szokásos szilárd táplálékból átlagosan a fogyasztott cink 33 %-a szívódik fel a vérbe, de ha ezt az elemet folyékony formában, éhgyomorra fogyasztják, felszívódása 60 % fölé emelkedik. A cink magas tartalmú étrendből jobban felszívódik. A szervezetben a cink nagy része (kb. 70%) az albumin fehérjéhez kötve kering a vérben, ahonnan szükség szerint felszabadul az egyes szövetekbe. (6)

A cink biológiai hozzáférhetőségét azonban jelentősen ronthatja a fitinsav, amely például számos magfajtában, beleértve a gabonaféléket és a hüvelyeseket is, megtalálható. Ez ugyanis a gyomor-bél traktusban kötődik a cinkhez, és korlátozza annak felszívódását. A fitinsav tartalmát az étrendben azonban bizonyos típusú feldolgozással lehet csökkenteni – leginkább áztatás, csírázás és erjesztés révén, mivel ezek a folyamatok aktiválják a fitinsavat lebontó enzimeket a magokban. A fitinsav tartalmát a magok őrlése is csökkenti, míg hőkezelés esetén a veszteség minimális. (7-9) Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a cink felszívódását a magas kalciumtartalom is befolyásolhatja. Maga a kalcium ugyan nincs hatással, de fokozhatja a fitosav negatív hatását. Egyes kutatások azonban nem erősítették meg ezt a tényt. (6)

Az étrend-kiegészítők általában jól felszívódnak, de itt is nagy különbségek vannak. Általánosságban elmondható, hogy az összes ásványi anyag közül az organikusan kötöttek jobban felszívódnak, míg az anorganikusan kötöttek nehezebben. A cink esetében a felszívódás és a hasznosíthatóság a következőképpen alakult (csökkenő sorrendben a legjobban felszívódótól): bisglicinát (ún. kelát forma) – pikolinát – oxid – glukonát. (10) További lehetséges formák a citrulinát és az acetát.

Zinkhiány azonban akkor is előfordulhat, ha az ember elegendő mennyiséget fogyaszt az étrendjében. A felszívódását ugyanis bizonyos betegségek és problémák zavarhatják, tipikus példák erre a gyulladásos bélbetegségek (például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás) és a malabszorpciós szindrómák. Problémák merülhetnek fel bármilyen folyamatban lévő fertőzés, valamint akut hasmenés esetén is, mivel ezek során megnő a székletben történő természetes cinkveszteség. A cinkhiány veszélyezteti a cukorbetegeket, a krónikus máj- és vesebetegségben szenvedőket, a túlzott alkoholfogyasztókat (az alkohol növeli a vizelettel történő cinkveszteséget), a terhes és szoptató nőket, valamint a vegetáriánusokat és vegánokat. (6, 12-13)

A cink elsősorban a vizelettel és a széklettel ürül ki a szervezetből.

Hatása az egészségre

Mint már említettük, a cink elsősorban azért szükséges a szervezetben, mert számos kulcsfontosságú enzim részét képezi. Ezek közé tartoznak azok is, amelyek befolyásolják az úgynevezett epigenetikus reakciók lefolyását.

Az, hogy egy gén megtalálható sejtjeink DNS-ében, még nem jelent semmit. Ahhoz, hogy működőképes legyen, azaz hogy fehérjék képződhessenek belőle, úgynevezett „bekapcsolva” kell lennie. Egyes gének a DNS-ben állandóan be vannak kapcsolva vagy ki vannak kapcsolva, mások pedig szükség szerint kapcsolódnak be és ki, több biokémiai reakció segítségével. Ezek közé tartozik elsősorban a DNS metilációja, az úgynevezett hisztonok módosítása, amely befolyásolja a DNS térbeli szerkezetét kialakító fehérjéket (elsősorban a hisztonok acetilációja, metilációja és ubikvitinációja), és természetesen az ezekkel ellentétes reakciók, azaz a demetiláció, deacetiláció, deubikvitináció stb.

A cink a legtöbb enzim része, amelyek ezeknek a reakcióknak a lefolyásához szükségesek. Ha tehát a szervezetben hiány van belőle, az súlyosan zavarhatja számos fontos gén működését a szervezetben, ami számos betegség és probléma fokozott kockázatával járhat. (4, 16)

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a problémákat, amelyeknél a cinkhiány nagyon jelentős szerepet játszhat, ezért célszerű gondoskodni a megfelelő pótlásáról.

Immunitás

A cinkhiány jelentősen rontja az immunrendszer működését, és ez nem csak a magas hiányra vonatkozik – az immunrendszer működési zavarai már enyhe hiány esetén is jelentkezhetnek. A cink ugyanis kulcsfontosságú a T-limfociták kialakulásában és differenciálódásában, de hiánya más típusú immunsejtekre is hatással van, különösen a makrofágokra, a neutrofilekre és az NK-sejtekre. (18-20)

Megfázás és légúti fertőzések

Kutatások szerint a cink közvetlenül gátolja a vírusok kötődését a nyálkahártyához és szaporodási képességüket, ezért használata jótékony hatással van a megfázásra és a légúti vírusfertőzésekre. Bár több tanulmányban a cink adagolása nem enyhítette az olyan tüneteket, mint az orrfolyás, a köhögés vagy az izomfájdalom, azonban ha a kezelést az első tünetek megjelenésétől számított 24 órán belül megkezdték, a betegség időtartama jelentősen lerövidült. (20-22)

Több tanulmány még azt is kimutatta, hogy a cink szedése enyhítheti a COVID-19 betegség lefolyását és tüneteit. (29)

Hasmenés gyermekeknél

A cink egyik kiválasztási útja a széklet. Ha tehát valaki hasmenésben szenved, a cinkveszteség megnő. Ez nagyon veszélyes a gyermekek fertőző hasmenéses betegségei esetén, mert a cinkhiány, amely ezekben az esetekben jelentkezik, egyúttal rontja a szervezet képességét a hasmenés leküzdésére, így egy ördögi kör alakul ki. Több klinikai tanulmány kimutatta, hogy a cinket tartalmazó étrend-kiegészítők lerövidítik a hasmenéses betegségek időtartamát és csökkentik azok súlyosságát. (6)

Makula degeneráció

Egyes tanulmányok szerint a cink szerepet játszhat az életkorral összefüggő makuláris degeneráció kialakulásában és fejlődésében – ez egy olyan szem betegség, amely a retinát érinti és gyakran teljes vaksággal végződik. Egy holland populációs tanulmány például arra a következtetésre jutott, hogy a magas cink-, béta-karotin-, C- és E-vitamin-bevitel az étrendben csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát. További kutatások során a már makuláris degenerációban szenvedő személyeknek adott cink lassította a betegség lefolyását, egy tanulmányban pedig még a látásélesség javulását is megfigyelték. (20, 23, 24)

Sebgyógyulás, lábfekély

A cink elengedhetetlen a bőr és a nyálkahártyák integritásának fenntartásához. Ezért nem meglepő, hogy a lábfekélyben szenvedő személyeknél nagyon gyakran alacsony a cink szintje, vagy abnormális anyagcseréjük van. Cinkhiányban szenvedő betegeknél a cink adagolása általában javulást eredményez a lábfekélyek állapotában. (25-27)

Tesztoszteron, szexualitás

A cink közvetlen hatással van a herék sejtjeire, amelyekben a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelődik, és emellett blokkolja azokat az enzimatikus rendszereket, amelyek a tesztoszteron ösztrogénné történő átalakulását biztosítják. Használata így növelheti a tesztoszteron szintjét a szervezetben, de csak azoknál a férfiaknál, akiknek cinkhiányuk van. (30, 31)

Ennek köszönhetően a cink szedése nagyon hasznos lehet az erekciós diszfunkcióval küzdő férfiak számára, akiknél javítja mind az erekciós képességet, mind a szexuális vágyat. Hasznos lehet azonban a korai magömlés esetén is. Ha a fiúknál gyermekkorban és serdülőkorban cinkhiány lép fel, az a nemi szervek fejlődésének zavarához, az úgynevezett hipogonadizmushoz vezet. (32- 34, 36)

Termékenység

A cinknek kulcsfontosságú hatása van a férfi termékenységre is, és ez nem csak a tesztoszterontermelésre gyakorolt hatásának köszönhető – egyúttal ugyanis elősegíti a spermafolyadék termelődését, csökkenti a reaktív oxigénformák szintjét benne, és támogatja a nemi szervek hámjának integritását.  A cink koncentrációja a férfi nemi szervekben jelentősen magasabb, mint más testszövetekben, és ez az elem a spermiumok képződésének és érésének több fázisában is elengedhetetlen. A cinkhiány tehát jelentősen csökkenti a spermiumok teljes termelését és növeli azok károsodásának mértékét. Magas cinkkoncentráció található a spermiumok „farokrészében” is, ahol ez az elem a spermiumok mozgékonyságához is fontos. A cink nagyon hatékonyan alkalmazható a csökkent termékenységű dohányosoknál. (36)

A cink azonban a nők termékenységének szempontjából is fontos, mivel elengedhetetlen ahhoz, hogy az oocita, azaz a petefészekben található ivarsejt, megtermékenyíthető petesejtet hozzon létre és bocsásson ki. A cinkhiány súlyosan zavarhatja az embrió osztódását és differenciálódását, és súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat. (37)

Mentális teljesítmény

A cink elengedhetetlen az idegsejtek belsejében, valamint az egyes idegsejtek között történő jelátvitelhez. Magas koncentrációban található főként a hippocampusban, az agy memóriáért felelős részében, de az agykéregben és más területeken is. (38)

A cinkhiány nagyon súlyos a terhesség alatt, amikor alapvetően zavarhatja a gyermek agyának és idegrendszerének fejlődését. A terhesség korai szakaszában súlyos rendellenességeket vagy a kisagy térfogatának csökkenését okozhatja, az utolsó szakaszban (azaz a 24. és 40. hét között) ez az állapot inkább az agy működésének romlásához vezet – ezeknek a nőknek a gyermekeinél általában a tanulási képesség, a memória egyes aspektusai, de a motorikus képességek is károsodnak. A terhesség utolsó harmadában ugyanis a gyermek agya rendkívüli szerkezeti változásokon megy keresztül, és nagyon érzékeny a cinkhiányra. (38)

A cinkpótlás hatékony lehet ADHD-ban (figyelemzavar hiperaktivitással) szenvedő gyermekeknél is. A cink elengedhetetlen része a melatonin anyagcseréjének, amely hormon (az alvási ciklus szabályozásán kívül) a dopamin neurotranszmitter termeléséhez is szükséges, és éppen ez a folyamat általában zavart ADHD esetén. A cinkhiány ráadásul gyakori az ADHD-ban szenvedő gyermekeknél. (39)

Egy nemrégiben készült tanulmány szintén arra utal, hogy a cinkhiány a korai gyermekkorban autizmus kialakulásához vezethet. (40)

Fogyás, metabolikus szindróma

Egy másik csoport, amelyben a cinkhiány rendkívül gyakori, a túlsúlyos és elhízott emberek. Ennek egyik oka valószínűleg a cink szintje és a leptin termelése közötti kapcsolat – a leptin egy zsírszövet által termelt hormon, amely hatással van a neuropeptid Y-ra (NPY), amely a hipotalamuszban szabályozza a táplálékfelvételt. A leptin azonban egyúttal a sejtek immunitásában is szerepet játszik, ezért hiánya növeli a fertőzésekre való hajlamot is. (41)

A cink egyben megfelelő megelőzés az úgynevezett metabolikus szindróma ellen, amely egy sor tényező és változás a szervezetben, amelyek jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát (és amelyek között szerepel az elhízás is). (45)

Pajzsmirigy

A cink egyúttal segít növelni a pajzsmirigy hormonjainak szintjét a szervezetben, ami mind a pajzsmirigy alulműködése, mind a fogyás esetén fontos, mivel a pajzsmirigy hormonjai az energia-anyagcsere fontos szabályozói. (42, 43)

Depresszió

A cinkpótlás bizonyítottan segít csökkenteni a depresszió tüneteinek mértékét. (47)

Használat és ellenjavallatok

A cinkigény elsősorban az életkortól függ (lásd a táblázatot), de bizonyos egészségügyi problémák, alkoholizmus, terhesség és szoptatás stb. esetén emelkedhet. (17)

Ezzel szemben a magasabb adagok szedése nem ajánlott – egyik oka ennek, hogy a magasabb cinkmennyiség gátolja a réz felszívódását, amely a vérképzéshez szükséges elem (fordítva, a magasabb vasbevitel gátolja a cink felszívódását). Már a 60 mg-ot meghaladó adagok néhány hétig tartó szedése is a réztartalmú enzimek szintjének csökkenését eredményezte. A 150 mg-ot meghaladó adagok hosszabb távú szedése a vérszegénység mellett az immunrendszer gyengüléséhez és a HDL-koleszterinszint csökkenéséhez is vezethet. Az egyszeri 570 mg-os adagok pedig súlyos hányingert, hasmenést, hányást és hasi görcsöket is okozhatnak. (20)

A cink szedése során figyelembe kell venni az egyes gyógyszerekkel való lehetséges kölcsönhatásokat is. Ha például tetraciklin- vagy kinolon-alapú antibiotikumokkal együtt szedjük, kölcsönhatás lép fel közöttük, ami mind a cink, mind az antibiotikumok felszívódásának romlásához vezet. Ebben az esetben fontos, hogy az antibiotikumokat ne szedjük 2 órával a cink bevétele előtt és 4-6 órával utána. Hasonlóképpen, a cink csökkenti a penicillamin felszívódását, amelyet a rheumatoid arthritis kezelésére használnak – ebben az esetben a cinkot legkésőbb két órával a gyógyszer bevétele előtt kell bevenni. (20)

Fokozott cinkbevitelre viszont szükség van, ha az ember tiazid diuretikumokat szed, mivel ezek akár 60%-kal is növelhetik a vizelettel történő cinkveszteséget. (28)

Megfelelő kombinációk

A cink és a magnézium kombinációja nagyon megfelelő, mivel ez a két elem kölcsönösen növeli egymás felszívódását és hasznosulását, de más kombinációk is nagyon hatékonyak. (46)

Erekciós zavarok, tesztoszteron: cink + D3-vitamin (35)

Korai magömlés: cink + rhodiola + biotin + folsav (32)

Pajzsmirigy: cink + jód + szelén (43)

Immunrendszer, megfázás: cink + C-vitamin (44), cink + D3-vitamin, cink + EGCG (49), cink + szelén (51), cink + magnézium (53)

Metabolikus szindróma és cukorbetegség: cink + gyömbér (45), cink + kurkumin (48), cink + magnézium (52)

Depresszió: cink + D3-vitamin

Fogyás: cink + kurkumin (48)

ADHD: cink + omega-3 (50)