A pubertás az epigenetika szemszögéből

A kamaszok ugyan általában elviselhetetlenek, mégis meg kell őrizni a nyugodt fejet és az érzékeny hozzáállást. A testükben végbemenő viharos változások miatt ugyanis rendkívül érzékenyek minden ingerekre – mind a pozitívakra, mind a negatívakra. Éppen ebben az időszakban rakódnak le a jövőbeli fizikai és mentális egészség alapjai.

Minden olyan időszakban, amikor a test intenzív növekedésen és fejlődésen megy keresztül, nagyobb mértékben érzékeny minden epigenetikai ingerekre – azaz azokra, amelyek befolyásolják a géneinket kikapcsoló vagy bekapcsoló reakciók lefolyását. Ez vonatkozik a méhen belüli fejlődésre, a korai gyermekkorra és a pubertásra is. Ekkor ugyanis az epigenetikai változások önmagukban is nagyon hevesen zajlanak, és bármilyen külső inger nagyon jelentősen befolyásolhatja őket.

A pubertásra jellemző, hogy aktiválódik az úgynevezett hipofízis-hipotalamusz-nemiszervek tengely, és ennek következtében a petefészkek és a herék nemi hormonokat kezdenek termelni. Ezeknek a hormonoknak a hatása nagyrészt epigenetikus, mivel éppen ők aktiválják a eddig „alvó” géneket, amelyek ezután elindítják például az izomtömeg növekedését vagy a menstruációs ciklust.

De nem mindig minden megy simán. Az organizmus fokozott érzékenysége miatt éppen ebben az időszakban számos probléma merülhet fel, amelyek gyakran epigenetikus háttérrel rendelkeznek. Nézzük meg közelebbről kettőt közülük.

Akne: a hormonok nem vinnóak

Gyakran azt gondolják, hogy az akne kialakulásáért a nemi hormonok felelősek, ami téves elképzelés – ugyanis a húszas évek után már csak kevesen szenvednek aknéban, bár a nemi hormonok termelése ekkor éri el csúcspontját. Valójában a fő bűnös az IGF-1 nevű anyag, azaz az inzulinfüggő növekedési faktor.

Az IGF-1 a pubertás fő növekedési faktora. Növeli a nemi hormonok termelését és részt vesz minden növekedéssel kapcsolatos folyamatban. A nemi hormonok is hozzájárulnak az akne kialakulásához, de csak másodlagosan, az úgynevezett sejtjelzésben való részvételük révén. Az IGF-1 elsősorban a faggyúmirigyek sejtjeinek úgynevezett proliferációját (gyors szaporodását) támogatja, és ha ehhez még a gyulladásos folyamatok fokozódása is társul, akkor máris megvan a probléma. Mindezeknek genetikai háttere is van – azok az emberek, akiknek DNS-ében rövidebbek az úgynevezett CAG szakaszok, hajlamosabbak az akne kialakulására (és sajnos későbbi életkorban a kopaszodásra is).

A táplálkozás a főszereplő

Az akne ugyan bőrproblémának tűnik, de még a legjobb „kenőcsök” is csak korlátozott hatással vannak rá. A gyógyításnak ugyanis belülről kell kezdődnie, ideális esetben az étrend megváltoztatásával, esetleg rendszeres testmozgás beiktatásával.

• Különösen problémás a magas szénhidrátfogyasztás (főleg a magas glikémiás indexűeké). Ezek növelik a szervezetben a miRNA-21 nevű mikroribonukleinsav termelését, amely számos fontos gén aktivitását befolyásolja, és a proliferáció és a gyulladásos folyamatok központi szabályozójaként működik.
• A tejtermékek túlzott fogyasztása is jelentősen káros. A tej újszülötteknek készült táplálék, ezért nagyon gazdag növekedési faktorokban. Emellett fokozza az anabolikus hormonok hatását, és a cukorhoz hasonlóan stimulálja a miRNA-21 termelését.
• Nem megfelelő a telített zsírok túlzott fogyasztása is, különösen azoké, amelyek palmitátot tartalmaznak (ez jellemző például a gyorséttermi termékekre).
• Ezzel szemben nagyon pozitív hatással vannak az omega-3 telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek, különösen az EPA rövidítéssel jelölt, amely főként a halolajban található.

Hasznos étrend-kiegészítők

Minden gyermek számára fontos az omega-3 megfelelő fogyasztása, és ez a pubertáskor kétszeresen igaz. Gyulladáscsökkentő hatással bírnak, és segítenek szabályozni az akne kialakulásával kapcsolatos epigenetikai folyamatokat. Mivel étrendünkben kevés a hal, célszerű étrend-kiegészítők formájában is bevinni őket.

Nagyon hasznos lehet a resveratrol. Ez általában kevésbé alkalmas fiatal lányok (és fiúk) számára, mert fitoösztrogénként hat, de súlyos akne esetén alacsonyabb adagban és korlátozott ideig (max. 2 hónap) nagyon hasznos lehet.

Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően az EGCG is segíthet.

Az aknéről bővebben olvashat a www.epivyziva.cz/akne-sex-nepomuze-uprava-stravy-ano/ oldalon.

Étkezési rendellenességek

A sorozatunk előző részében említettük, hogy a pszichés problémák túlnyomó többsége legalább részben epigenetikai háttérrel rendelkezik. Emellett azt is, hogy ezeket az epigenetikai változásokat gyakran erős vagy krónikus stressz okozza. A pubertás éppen az az időszak, amikor ezek a problémák nagyon gyakran jelentkeznek. Az agy ugyanis viharos fejlődésen megy keresztül (ezért is ingadozik gyakran az iskolai teljesítmény), egyes agykéregterületek érésbe lépnek, így az agy nagyon érzékeny lesz a stressz hatására, ami epigenetikai változásokat indíthat el, amelyek számos pszichés problémához és betegséghez vezethetnek. Ez vonatkozik például a depresszióra, a szorongásra, de nagy mértékben az étkezési rendellenességekre is.

A két leggyakoribb közülük, az anorexia és a bulimia, elsősorban jelentős genetikai háttérrel rendelkezik. Azok az egyének, akik ezekben szenvednek, nagyon gyakran tipikus jeleket mutatnak a 1., 2. és 13. kromoszómákon, amelyek összefüggenek az obszesszív (azaz kényszeres) viselkedéssel és a túlzott soványság iránti vágyakozással. Éppen ők hajlamosabbak a betegséget kiváltó stresszhatásokra. Itt epigenetikai hatások játszanak szerepet, amelyek befolyásolják a szerotonin és dopamin neurotranszmitterek (azaz idegimpulzusok továbbítói) és a leptin és ghrelin hormonok termelését, amelyek az étvágyhoz kapcsolódnak.

Kevesebb stressz, több érzelem

A pszichés problémák megelőzésének fő szabálya a pubertás idején a stressz és a negatív érzelmi ingerek kiküszöbölése kell, hogy legyen. Az étkezési rendellenességek tipikus kiváltó oka a testalkatra és a testsúlyra vonatkozó érzéketlen megjegyzések, de általában bármilyen stressz negatív hatással van. Bár ez néha nehéz, ezért nem szabad túlzott nyomást gyakorolni a kamaszra, sem a tanulmányi eredmények, sem az iskolán kívüli tevékenységek, sem a viselkedése terén (inkább csak az alapvető szabályok betartatására kell korlátozódni).

Epigenetikai szempontból viszont a pozitív érzelmi ingerek kedvező hatással vannak. Ne felejtsük el tehát a dicséretet és az elismerést, még akkor sem, ha gyakran úgy érezzük, hogy nincs mit dicsérni. És ne felejtsük el a szeretet kifejezését sem, még akkor sem, ha azt ritkán viszonozzák.

Minden pszichés problémánál pozitív hatással bír a rendszeres testmozgás, de annak mértékének megfelelőnek kell lennie, nem pedig kimerítőnek. Az étkezési zavarokkal küzdő lányok esetében azonban nehéz megtalálni a megfelelő mértéket, mert az obszesszív viselkedés és a túlzott soványság iránti vágy megnyilvánulása gyakran kimerítő fizikai teljesítményre való hajlammal is jár.

Hasznos étrend-kiegészítők

A megelőzés és a kezelés szempontjából itt is alapvető fontosságú az omega-3-zsírsavak megfelelő bevitele, amelyek elengedhetetlenek az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez. Bizonyítottan kedvező hatással vannak nemcsak az agyi struktúrák érésére és a kognitív folyamatokra, hanem a depresszióra, a szorongásra és az étkezési zavarokra is.

Az egyéb epigenetikus étrend-kiegészítők közül különösen a kurkumin, a bajkáliai cseresznye és a gránátalma segíthet.

Hasznos lehet a spirulina szedése – nemcsak általános jótékony hatása miatt a szervezetre, hanem azért is, mert gazdag forrása minden esszenciális aminosavnak. Éppen ezek elégtelen bevitelének számos további negatív epigenetikai következménye van.