ADHD: 6 lépés, hogyan enyhítheti természetes eszközökkel

Nem tudnak nyugton ülni, nem tudják fenntartani a figyelmüket, felejtenek és elveszítik a dolgokat, impulzívak, folyamatosan beszélnek, izegnek-mozognak… De ez nem rosszalkodás, hanem egészségügyi probléma. Ezt figyelemzavar és hiperaktivitás zavarának, vagyis ADHD-nak nevezik. De nem kell beletörődnünk – nemcsak hogy léteznek gyógyszerek az ADHD kezelésére, de természetes eszközökkel is jelentős javulás érhető el.
A statisztikák szerint az ADHD-ban szenvedő gyermekek aránya eléri a 7%-ot, és közülük körülbelül 60% felnőttkorában is megmarad ez a probléma. Sok felnőtt nem is tudja, hogy ezzel a problémával küzd, mert általában már nem jellemző rá a tipikus „rosszalkodás”. Az ADHD-s felnőtteknek azonban problémát jelent a dolgok befejezése, belső nyugtalanságtól, akár szorongástól is szenvednek, gyakran nem tudnak kapcsolatot fenntartani, gyakran váltanak munkahelyet, nem szeretnek semmire sem várni, és nagyon gyakran túllépik a sebességhatárt vezetés közben.
Az ok a génjeinkben rejlik
Az ADHD részben genetikai okokra vezethető vissza. 2010-ben például brit tudósok feltérképezték a rendellenességgel élő gyermekek DNS-ében egy sor hiányzó vagy éppen duplikált szegmenst. Viszonylag alapvető szerepet játszanak azonban az epigenetikai hatások is – ezek olyan környezeti és életmódbeli tényezők, amelyek befolyásolják az egyes gének aktivitását a DNS-ünkben.
Az ADHD kialakulásában kulcsszerepet játszik az IGF2 nevű gén. Optimális aktivitása különösen fontos a terhesség alatt, amikor jelentősen befolyásolja a magzat fejlődését, és különösen idegrendszerét. Ez leginkább a két agyrészre, a kisagyra és a hippokampuszra vonatkozik, amelyek szorosan kapcsolódnak az ADHD kialakulásához. Különösen fontos ennek a génnek a metilációja – a metiláció ugyanis egy fontos epigenetikus reakció, amely általában csökkenti a gének aktivitását, és akár teljesen kikapcsolhatja őket.
Kutatások kimutatták, hogy ha az IGF2 gén túlzottan metilálódik, az ADHD és más tanulási és viselkedési zavarok kialakulásához vezethet. A gén metilációjának mértéke a születés pillanatában alapján a tudósok még azt is meg tudják jósolni, hogy a gyermek 7-13 éves korában ADHD tüneteket fog-e mutatni!
Miért felelősek a szülők?
Az ADHD kialakulásának gyökereit gyakran a terhességben kell keresni. Itt elsősorban az étrend játszik fontos szerepet. Ha például az anya ebben az időszakban sok édes és zsíros ételt fogyaszt, az bizonyíthatóan az IGF2 metilációjának növekedéséhez vezet, és így az ADHD kialakulásának kockázatához is. Alapvető fontosságú azonban az omega-3 telítetlen zsírsavak bevitelének aránya is, valamint az omega-6-hoz viszonyított lehető legmagasabb arányuk. Egy nemrégiben végzett koreai kutatás például kimutatta, hogy az omega-6 : omega-3 arány minden egyes egysége a köldökzsinórvérben hihetetlenül 13%-kal növeli a gyermek ADHD kialakulásának kockázatát és súlyosságát. A magzat ADHD kialakulásához a terhes anya bélflóra egyensúlyának zavara is hozzájárulhat.
A pszichés állapot is kulcsfontosságú – ha például az anya a terhesség alatt szorongásos állapotban van, gyermeke kétszer nagyobb kockázatnak van kitéve, hogy 16 éves korában hiperaktivitásban szenvedjen. Az ADHD kialakulásának kockázatát növeli a terhesség alatti dohányzás, valamint az anya magas vagy éppen nagyon alacsony kora is. Körülbelül kétszeres kockázatnak vannak kitéve azok a gyermekek, akiknek anyja terhesség alatt magas vérnyomással küzdött. Nagyon problémás a környezetből származó számos toxin hatása is a terhesség és a szoptatás idején, különösen ez vonatkozik a nehézfémekre.
Az agy megfelelő fejlődéséhez azonban az apák is hozzájárulhatnak. Az epigenetikai változások a DNS-ben ugyanis nem csak a méhen belüli fejlődés és az azt követő élet során alakulnak ki, hanem részben örökölhetők is a szülőktől. A szülők egészségi állapota és epigenetikai mintái a fogantatás pillanatában tehát alapvető módon befolyásolhatják az utódokat.
Kutatások például kimutatták, hogy ha egy férfi rendszeresen sportolni kezd, már 3 hónap után változások következnek be a spermiumai DNS-ének metilációs szintjében, és ezeket a pozitív változásokat később továbbadhatja utódainak. Egy kutatásban például egy csoport férfi, akik partnereikkel családalapítást terveztek, rendszeresen futópadon edzett. Amikor később sikerült gyermeket nemzeniük, a kutatók magasabb aktivitást mutattak ki utódjaikban a BDNF faktor termeléséhez szükséges génben, amely kulcsfontosságú anyag az idegrendszer fejlődésében.
Hogyan enyhíthetők az ADHD tünetei
Lehet-e gyógyítani az ADHD-t, vagy legalábbis enyhíteni a tüneteit? Számos kutatás azt mutatja, hogy ez lehetséges. Általánosságban elmondható, hogy míg a DNS-ünk szerkezetét nem tudjuk megváltoztatni, számos epigenetikai változás viszont visszafordítható – és ez vonatkozik azokra is, amelyek az ADHD kialakulásában szerepet játszanak. Ha tehát a legfontosabb tényezőkre koncentrálunk, amelyek befolyásolják az (nem csak) az ADHD kialakulásával kapcsolatos epigenetikai folyamatokat, jelentős javulást érhetünk el. Különösen a következő lépések segíthetnek
1. lépés: több mozgás
A mozgást gyakran ajánlják az ADHD-s embereknek, hogy segítsen nekik „levezetni a felesleges energiát”. A rendszeres fizikai aktivitás azonban az egyik legfontosabb epigenetikai tényező, ezért számos pozitív hatása van a mentális egészségre és a mentális teljesítményre: javítja a memóriát és a tanulási képességet, elősegíti az agy oxigén- és tápanyagellátását, pozitív hatással van a hangulatra és a depresszió kockázatára, valamint lassítja az agyi funkciók öregedéssel járó hanyatlását. Nagyon hasznos azonban az ADHD-ban szenvedő gyermekek és felnőttek számára is.
A fizikai aktivitás ugyanis elősegíti a dopamin nevű neurotranszmitter termelődését, amelynek hiánya jellemző az ADHD-ra, és elősegíti a már említett BDNF faktor termelődését. Ugyanakkor pozitív hatással van a koncentrációs képességre és számos más készségre, amelyek az ADHD-ban szenvedő személyeknél gyakran zavartak – például a tervezési és időgazdálkodási képességre. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekeknek sokkal nagyobb szükségük van a mozgásra, mint a felnőtteknek. Például a 6 éves gyermekeknek legalább egy óra intenzív mozgás ajánlott naponta.
2. lépés: a bélmikrobióm gondozása
A belekben lévő egyensúly szorosan összefügg a agyunk állapotával és működésével, és ez az ADHD-ra is igaz. Két baktériumcsalád játszik itt különösen fontos szerepet: a Faecalibacterium, amely az ADHD-ban szenvedő emberek többségének belében nem található meg megfelelő mennyiségben, és a Ruminococcaceae család, amely viszont túlszaporodott. A Ruminococcaceae baktériumok ugyanis fogyasztják a GABA-t, a gamma-aminovajsavot, amely csökkenti az idegsejtek irritációját, és így nyugtató hatással bír. Túlszaporodásuk ezért az agyban e anyag hiányát okozhatja. Az ADHD-ban szenvedő embereknél a bélflóra fajgazdagságának általános csökkenését is megfigyelték.
ADHD esetén ezért célszerű gondoskodni a megfelelő mennyiségű oldható és oldhatatlan rost beviteléről, amelyek táplálékul szolgálnak a „barátságos” bélbaktériumok számára, vagy probiotikumokat szedni.
3. lépés: kevesebb cukor az étrendben
Kissé ellentmondásosak azok a kutatási eredmények, amelyek a túlzott cukortartalmú étrend ADHD tüneteire gyakorolt hatását vizsgálják. Vannak olyan tanulmányok, amelyek egyértelműen megerősítették ezt, és vannak olyanok is, amelyek ellentétes eredményre jutottak. Ezért ki kell próbálni, hogy a szénhidrátok, különösen a magas glikémiás indexűek fogyasztásának korlátozása segít-e Önnek vagy gyermekének. Próbálja meg például 10 napig kizárni az étrendjéből az összes hozzáadott cukrot, majd a 11. napon fogyasszon valamit, ami nagyon magas cukortartalommal rendelkezik. Ha ezután romlik a koncentrációja és fokozódik a nyugtalansága, akkor egyértelmű a válasz.
A cukorbevitelet azonban más okokból is érdemes figyelni: az ADHD-s emberek agyában ismétlődően megnövekedett gyulladásos folyamatokat figyeltek meg, és éppen a magas cukorbevitel hat jelentősen gyulladáskeltő hatással. Ráadásul az ADHD-s gyermekek a magas nyugtalansági szintjük miatt a „gyors” energiaforrásokat részesítik előnyben, ezért a magas glikémiás indexű szénhidrátokat preferálják. Ezért azonban hiányozhatnak számukra fontos tápanyagok, beleértve azokat is, amelyek elengedhetetlenek agyuk működéséhez.
4. lépés: elegendő fehérje
Az egyik alapvető tápanyag, amely hiányozhat az ADHD-s emberekből, a fehérje. Ez gyakorlatilag minden testfolyamatban szükséges, beleértve az idegszövet felépítését és működésének fenntartását. ADHD esetén emellett elengedhetetlen, hogy a fogyasztott fehérjék elegendő mennyiségű aminosavat tartalmazzanak, amelyekből a testben neurotranszmitterek (az idegimpulzusok átvitelét biztosító anyagok) képződnek. A már említett dopamin a szervezetben a nem esszenciális tirozin aminosavból vagy az esszenciális fenilalaninból keletkezhet, míg a szerotonin neurotranszmitter a triptofánból képződik.
5. lépés: vitaminok és ásványi anyagok pótlása
Az ADHD-s gyermekek (és felnőttek) gyakran hiányt szenvednek bizonyos esszenciális vitaminokból, ásványi anyagokból és nyomelemekből:
Cink – kutatások kimutatták, hogy a vérben és a hajban található cink szintje ADHD-s gyermekeknél közvetlenül összefügg a tüneteik súlyosságával. A cink szedése ezeknél a gyermekeknél a agyhullámok normalizálódásához, a memória és az információfeldolgozási képesség javulásához, valamint a hiperaktivitás és az impulzivitás csökkenéséhez vezetett. A cink segít szabályozni a neurotranszmitterek termelődését, és szedése növeli az ADHD-ra felírt gyógyszerek hatékonyságát.
Magnézium – az ADHD-s gyermekek akár 72%-a nem fogyaszt elegendő mennyiséget ebből az ásványi anyagból. Egy tanulmányban a magnézium pótlása nyolc hét után a kognitív képességek javulásához vezetett.
Vas – ez a nyomelem elengedhetetlen az agy működéséhez, és hiánya koncentrációs problémákhoz vezethet.
B6-vitamin – az idegrendszerben kulcsfontosságú az energia termelése, a gyulladásos folyamatok szabályozása és a neurotranszmitterek képződése szempontjából. Hiánya gyakori különösen a felnőtteknél, akiknél a szintje korrelál a tünetek súlyosságával. Használata azonban a gyermekek számára is előnyös, akiknél ez a probléma fennáll. Nagyon ajánlott magnéziummal és cinkkel kombinálni.
C-vitamin – segít megvédeni az agyat a szabad gyököktől és a méreganyagoktól. A megfelelő bevitel különösen fontos az ADHD-ra szedett gyógyszerek szedése esetén, amelyek fokozhatják az agy oxidatív károsodását.
D3-vitamin – az ADHD-s gyermekek D-vitamin szintje jelentősen alacsonyabb, mint társaiké. Szedése ezért általában a tünetek enyhüléséhez vezet.
6. lépés: epigenetikus étrend-kiegészítők
Számos természetes anyag képes hosszú távú használat esetén megváltoztatni a DNS-ünkben található gének aktivitását. Néhány közülük az ADHD-ra is pozitív hatással van:
Omega-3 – ezek a telítetlen zsírsavak a sejtmembránok fontos részét képezik, és elengedhetetlenek az agy és az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez és működéséhez. A halolaj, mint az omega-3 legjobb forrása, az ADHD kezelésében a leghatékonyabb étrendi beavatkozásnak bizonyul.
Passiógyümölcs – ennek a növénynek a gyümölcsei jelentős nyugtató hatással rendelkeznek, amely ADHD esetén is érvényesül. Egy kutatás során például nyolc hét használat után jelentősen enyhültek az ADHD tünetei 6-13 éves gyermekeknél. Ezenkívül ez a növény pozitív hatással van az alvásra, amely ADHD esetén nagyon gyakran zavart.
Baikal sziskaszka – ennek a gyógynövénynek a gyökere is jelentős nyugtató hatással rendelkezik (többek között közvetlenül kötődik a GABA receptorokhoz az agyban). Ezen tulajdonsága miatt gyakran használják szorongás kezelésére, de hatékonysága ADHD esetén is bizonyított.
Sáfrány – a krokusz stigmái különösen depresszió esetén ajánlottak. Hasonlóan hatnak, mint az antidepresszánsok, mivel korlátozzák a neurotranszmitterek (beleértve a dopamint is) visszaszívódását, és így növelik azok szintjét az agyban. Pontosan ez a hatás játszhat szerepet az ADHD kezelésében is. A sáfrány emellett stimulálja az agyban a GABA, a gamma-aminovajsav termelődését, amely megakadályozza a neuronok túlzott izgalmát, és így nyugtató hatással bír.
- Rijlaarsdam, J. et al. Prenatal unhealthy diet, insulin-like growth factor 2 gene (IGF2) methylation, and attention deficit hyperactivity disorder symptoms in youth with early-onset conduct problems. Journal of Child Psychology and Psychiatry. 18 August 2016. https://acamh.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/jcpp.12589
- Eunjung Lee, Hyesook Kim, Hyejin Kim, Eun-Hee Ha, and Namsoo Chang. Association of maternal omega-6 fatty acid intake with infant birth outcomes: Korean Mothers and Children’s Environmental Health (MOCEH). Nutr J. 2018; 17: 47.
- Denham et al., 2015. Genome-wide sperm DNA methylation changes after 3 months of exercise training in humans. Epigenomics 7(5):717-31.
- Yin et al., 2013. Paternal treadmill exercise enhances spatial learning and memory related to hippocampus among male offspring. Behav Brain Res 15;253:297-304.
- European College of Neuropsychopharmacology. Children of anxious mothers twice as likely to have hyperactivity in adolescence. ScienceDaily. September 9, 2019
- https://www.healthline.com/health/fitness/adhd-and-exercise#exercise-and-the-brain
- Dr Nigel M Williams, Irina Zaharieva, Adrew Martin, Kate Langley, Kiran Mantripragada, Ragneheidur Fossdal et al. Rare chromosomal deletions and duplications in attention-deficit hyperactivity disorder: a genome-wide analysis. The Lancet. Volume 376, issue 9750, P1401-1408, october 23, 2010.
- Philip Shaw, Michele Gornick, Jason Lerch, Anjene Addington, Jeffrey Seal, Deanna Greenstein, Wendy Sharp, Alan Evans, Jay N Giedd, F Xavier Castellanos, Judith L Rapoport. Polymorphisms of the dopamine D4 receptor, clinical outcome, and cortical structure in attention-deficit/hyperactivity disorder. Arch Gen Psychiatry. 2007 Aug;64(8):921-31.
- Hermann Pohlabeln, Stefan Rach, Stefaan De Henauw, Gabriele Eiben, Wencke Gwozdz, Charalampos Hadjigeorgiou, Dénes Molnár, Luis A. Moreno, Paola Russo, Toomas Veidebaum & Iris Pigeot. Further evidence for the role of pregnancy-induced hypertension and other early life influences in the development of ADHD: results from the IDEFICS study. European Child & Adolescent Psychiatry volume 26, pages957–967 (2017)
- Prinz, Robert, et al. “Dietary Correlates of Hyperactive Behavior in Children.” Journal of Consulting and Clinical Psychology, vol. 48, no. 6, 1980, pp. 760–769.
Jones, T W, et al. “Enhanced Adrenomedullary Response and Increased Susceptibility to Neuroglycopenia: Mechanisms Underlying the Adverse Effects of Sugar Ingestion in Healthy Children.” The Journal of Pediatrics, vol. 126, no. 2, 1995, pp. 171–177. - Deepa Anand, Gabriela D. Colpo, Gregory Zeni, Cristian P. Zeni, and Antonio L. Teixeira. Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder And Inflammation: What Does Current Knowledge Tell Us? A Systematic Review. Front Psychiatry. 2017; 8: 228.
- https://chadd.org/about-adhd/general-prevalence/
- https://psychcentral.com/adhd/amino-acids-for-adhd#amino-acid-deficiencies-and-adhd
- Gabriel Barg, Elena I Queirolo, Nelly Mañay,F abiana Peregalli, Katarzyna Kordas. Blood lead, iron deficiency and attentional ADHD symptoms in Uruguayan first-graders. FASEB Journal, April 2017, volume 31 issue S1.
- FaridaEl Baza, Heba Ahmed AlShahawi, SallyZahra, Rana AhmedAbdelHakim. Magnesium supplementation in children with attention deficit hyperactivity disorder. Egyptian Journal of Medical Human Genetics. Volume 17, Issue 1, January 2016, Pages 63-70
- James M. Greenblatt1; Desiree D. Delane. Micronutrien Deficiencies in ADHD. International Society for Orthomolecular Medicine. Volume 36, Number 3, 2021 https://isom.ca/article/micronutrient-deficiencies-adhd-global-research-consensus/
- Maren Johanne Heilskov Rytt. Louise Beltoft Borup Andersen, Tine Houmann, Niels Bilenberg, Allan Hvolby, Christian Mølgaard. Diet in the treatment of ADHD in children—A systematic review of the literature. Nordic Journal of Psychiatry. Volume 69, 2015 – Issue 1.
- Nadia Dehbokri, Gholamreza Noorazar, Aida Ghaffari , Gita Mehdizadeh , Parvin Sarbakhsh , Saba Ghaffary. Effect of vitamin D treatment in children with attention-deficit hyperactivity disorder. World J Pediatr. 2019 Feb;15(1):78-84.
- Akhondzadeh S, Mohammadi MR, Momeni F. Passiflora incarnata in the treatment of attention-deficit hyperactivity disorder in children and adolescents. Therapy 2005;2(4):609-14
- Rongyi Zhou, Xinmin Han, Jiaojiao Wang, Jichao Sun. Baicalin may have a therapeutic effect in attention deficit hyperactivity disorder. Med Hypotheses. 2015 Dec;85(6):761-4.
- Ana Checa-Ros, Antonio Jeréz-Calero, Antonio Molina-Carballo, Cristina Campoy, and Antonio Muñoz-Hoyos. Current Evidence on the Role of the Gut Microbiome in ADHD Pathophysiology and Therapeutic Implications. Nutrients. 2021 Jan; 13(1): 249.
- Baziar, Sara, et al. “Crocus Sativus L. Versus Methylphenidate in Treatment of Children with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder: A Randomized, Double-Blind Pilot Study.” Journal of Child and Adolescent Psychopharmacology, 2019
- https://www.webmd.com/add-adhd/ss/slideshow-adhd-in-adults?ecd=wnl_add_052316&ctr=wnl-add-052316_nsl-ld-stry_title&mb=%2Fk9IUld2gEaC6tZcFb%40%407hXFE73IOX1cLDVSxkIFAbI%3D
Newsletter
PŘIHLASTE SE K ODBĚRU NOVINEK A MĚJTE VŽDY ČERSTVÉ INFORMACE







