Hajhullás – átfogó útmutató a természetes kezelési lehetőségekről

Az, hogy néha kiesik egy-egy hajszál, nem ok a pánikra. A hajunk folyamatosan megújul a fejünkön, ezért folyamatosan hullik is. De mit tehetünk abban az esetben, ha a hajhullás meghaladja a megújulást, és a hajzatunk kezd veszélyesen ritkulni?

Az American Academy of Dermatology Association szerint normálisnak tekinthető, ha naponta 50-100 hajszál hullik ki. Ez ijesztőnek tűnhet, de tekintve, hogy az emberi fején általában 80 000-120 000 hajszál található, ez nem jelent semmit. Ha azonban a hajhullás ennél nagyobb mértékű, akkor érdemes tenni valamit ellene, lehetőleg minél hamarabb.

Egy hajszál élete

Az emberi haj bizonyos értelemben a test egyedi része. Az úgynevezett hajszálakból nő ki, amelyek az egyik kevés emlős szövetek, amelyek belsejében őssejtek találhatók. Ha ezek a sejtek aktívak, a haj folyamatosan nő – minden nap egy kicsit. Egy idő után aktivitásuk leáll, és rövid időn belül a haj természetesen kihullik. De ez még korántsem a vég – ha minden rendben megy, a szőrtüszőben a őssejtek aktivitása hamarosan újraindul, és a haj új életciklusa kezdődik.

Minden haj életciklusa három fázisból áll, amelyek folyamatosan ismétlődnek. Ha a haj túlzottan hullik, az általában azért van, mert az első vagy a harmadik fázisban probléma lépett fel.

1. Anagén fázis – ez az a periódus, amikor a haj növekszik. 2–8 évig tart. Ha minden rendben van, akkor a fejünkön lévő haj kb. 85–90%-a ebben a fázisban van. Az anagén fázis megzavarását például a rákos megbetegedések kezelése során alkalmazott kemoterápia vagy sugárterápia okozhatja.
2. Katagén fázis – ez egy átmeneti fázis, amelyben a szőrtüszők elkezdnek zsugorodni. 2–3 hétig tart.
3. Telogén fázis – ezt a fázist nyugalmi fázisnak nevezik, mert ebben a szakaszban sem a hajszálakkal, sem a szőrtüszőkkel nem történik semmi. 2–4 hónapig tart, és végén a hajszálak kihullanak. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egyszerre túlzott mennyiségű haj éri el a telogén fázist, ami azt eredményezi, hogy nagy mennyiségben hullik ki. Ez gyakran fordul elő szülés után vagy a menopauza beköszöntével, de oka lehet túlzott stressz, pajzsmirigy-működési zavar vagy vérszegénység is. A haj telogén fázisba való tömeges átmenete azonban bizonyos gyógyszerek (pl. magas vérnyomás elleni gyógyszerek) szedésének vagy A-vitamin-túladagolásnak is következménye lehet. Végül, de nem utolsósorban, a stressz is befolyásolja ezt a fázist.

Miért hullik a haj?

A túlzott hajhullás nagy része genetikailag meghatározott, de számos oka lehet. Mint már említettük, ide tartoznak például a gyógyszerek mellékhatásai (a már említett kemoterápia és egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellett ez lehet például a hormonális fogamzásgátlás is), továbbá a pajzsmirigy megbetegedései, a rossz táplálkozás vagy a jelentős súlycsökkenés. Különösen a nők esetében azonban gyakran az alkalmatlan fodrászati beavatkozások vagy a rosszul választott hajápolási termékek is okozhatják. De ez még korántsem minden.

Férfiak: a DHT főszereplő

A férfiak esetében a kiváltó okok viszonylag egyértelműek. A férfiak általában gyakrabban szenvednek hajhullástól, mint a nők – 25 %-uk már 21 éves kora után tapasztalja az első jelentős hajhullást, 50 éves koruk után pedig a férfiak 85 %-a szenved hajritkulástól. 95% -ban az úgynevezett androgén alopecia, vagyis a hormonális okokból bekövetkező hajhullás a felelős.

Az ok, amiért egyes férfiakat korábban (és jobban) érinti a kopaszodás, mint másokat, a genetikában rejlik. A kevésbé szerencsés férfiak szőrtüszői ugyanis genetikai okokból rendkívül érzékenyek egy dihidrotesztoszteron (DHT) nevű anyagra, amely a szervezetben a tesztoszteron átalakulásával keletkezik. Ehhez a reakcióhoz szükséges az 5-α-reduktáz enzim jelenléte, amely a szőrtüszők faggyúmirigyeiben található. A keletkező DHT többek között a hajszálak csökkenését okozza, ami idővel bizonyos területeken teljes hajhulláshoz vezet – a DHT-re legérzékenyebbek a homlok, a halánték és a fejtető területén található szőrtüszők, ahol egyébként a hajhullás is legkorábban jelentkezik.

Ennek a folyamatnak a lehetséges megállítása vagy legalábbis lassítása a 5-α-reduktáz termelésének gátlásával lehetséges, amely nélkül a tesztoszteron DHT-vé történő átalakulása nem mehet végbe. Ezzel a mechanizmussal hat például az egyik leggyakrabban használt gyógyszer, a finasterid, de egyes étrend-kiegészítők (pl. kurkumin vagy gránátalma) is. A kezelés sikere azonban attól függ, hogy időben megkezdik-e, ideális esetben már az első túlzott hajhullás tüneteinek megjelenésekor.

Riasztó a közelmúltban tett felfedezés, miszerint azok a férfiak, akiknél a kopaszodás 30 éves koruk előtt kezdődött, sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának, mint kortársaik, akiknél ez később jelentkezett. Ezért sem szabad a kopaszodást könnyedén venni.

Érdekes tény, hogy a DHT, és így az 5-α-reduktáz enzim is részt vesz a prosztata megnagyobbodásához vezető folyamatokban. A finasterid gyógyszer eredetileg a prosztata megnagyobbodására volt szánva, és csak akkor, amikor a tesztelés során „mellékhatásként” jelentkezett a kopaszodás enyhülése, gyártója ezt a célra is regisztrálta. Hasonlóképpen, a természetes anyagok, amelyek az androgén hajhullás ellen hatnak, egyúttal pozitív hatással vannak a prosztatára is. (Ez különösen igaz a kurkumára és a gránátalmára.)

Hormonális okok nőknél

A hajhullásnak azonban hormonális okai is lehetnek a nőknél. Ez jellemző például a menopauza idején, amikor a női nemi hormonok, az ösztrogén és a progeszteron termelése leáll, így az androgének (férfi nemi hormonok) hatása, amelyek kisebb mértékben a női testben is termelődnek, jelentősebben megnyilvánulnak. Az ösztrogén önmagában meghosszabbítja a hajciklus anagén fázisát, ezért termelésének leállása a haj növekedési idejének (és így élettartamának) lerövidülését okozza. A menopauza idején a haj finomabbá válik, mert a hajhagymák mérete csökken, lassabban nőnek és könnyebben hullnak ki.

A hajhullás a policisztás petefészek szindróma (PCOS) nevű nőgyógyászati betegség egyik tipikus tünete is, amelynek során a petefészkek túlzott mennyiségű androgént (férfi nemi hormonokat) termelnek.

A stressz negatív hatása

Mindkét nem esetében a stressz is jelentős negatív hatással van a haj növekedésére. Ennek oka, hogy a stressz hormon, a kortizol csökkenti a hajszálak szőrtüszőiben található őssejtek aktivitását. A kortizol ugyanis hatással van a szőrtüszők alatti sejtcsoportra, az úgynevezett dermális papillára, és ezek a sejtek ezután kevesebb jelzőmolekulát termelnek, amelyek aktiválják a szőrtüszőkben található őssejteket (ez a Gas6 nevű jelzőmolekula). Ez a telogén fázis meghosszabbodásához vezet, amikor a haj kihullása után nem aktiválódnak a szőrtüszőkben a szőrnövekedés megindításához szükséges őssejtek. Pontosan a Gas6 jelzőmolekula, amely a őssejtek aktiválását okozza, lehetne a jövőben megfelelő jelölt egy hajnövekedést támogató gyógyszerhez, de egyelőre nem marad más, mint megpróbálni csökkenteni a stresszhatások számát és növelni testünk ellenállóképességét velük szemben.

Ahhoz, hogy a hajhullás okainak felsorolása teljes legyen, még meg kell említenünk az alopecia areata nevű betegséget. Ez egy olyan betegség, amelynek során a fejbőrön körülhatárolt kopasz foltok keletkeznek, és amely az autoimmun betegségek közé tartozik.

A klasszikus orvoslás módszerei

A klasszikus orvoslás a hajhullás kezelésére leggyakrabban finasterid, spironolakton és minoxidil hatóanyagokat tartalmazó gyógyszereket alkalmaz. Az első kettő az androgén aktivitás gátlásán alapul, a minoxidil pedig közvetlenül a fejbőrre kerül felvitelre, ahol a vérkapillárisok tágulását okozza, és így a hajhagymák jobb oxigén- és tápanyagellátását biztosítja. A lézerterápia is viszonylag jó eredményeket ért el a tanulmányokban.

Az alopecia areata esetében, hasonlóan más autoimmun betegségek kezeléséhez, néha a Janus kináz enzimek gátlására irányuló gyógyszereket alkalmaznak.

Segítség a természetből

Ami a természetes módszereket illeti, a stresszfaktorok kiküszöbölése mellett elsősorban a táplálkozásra kell összpontosítani, amelyben epigenetikus hatással rendelkező étrend-kiegészítők is segíthetnek.

Étkezésünknek elsősorban minden fontos vitamint, ásványi anyagot és egyéb tápanyagot tartalmaznia kell. Ha ugyanis szervezetünknek valamiből hiány van, akkor a túléléshez elengedhetetlen szerveket részesíti előnyben a tápanyagok elosztásában, és a fejbőr nem tartozik ezek közé. A haj növekedésére pozitív hatással vannak például a halak, a tojás, a tökmag, a zöld tea, a hagyma és a kókuszolaj, míg a túlzott mennyiségű egyszerű cukor, telített zsír és alkohol fogyasztását kerülnünk kell.

Az étrend-kiegészítők közül különösen a következők segíthetnek:

Kurkumin

Ez a legjobb választás a férfiak androgén kopaszodása esetén, mivel a kurkumin nagyon hatékonyan gátolja a tesztoszteron DHT-vé történő átalakulását. 1 g kurkuma-kivonat ugyanolyan hatással gátolja a 5α-reduktázt, mint 13 mg finasterid, ugyanakkor ezzel a gyógyszerrel ellentétben gyakorlatilag nincs negatív mellékhatása. A kurkumint célszerű fekete borsból nyert piperinnel kombinálva fogyasztani, amely többszörösen javítja annak felszívódását.

A kurkumin autoimmun betegségek esetén is hasznos, ezért alopecia areata esetén is alkalmas, valamint támogatja a pajzsmirigy működését.

Omega-3

Hatékonyságuk nőknél bizonyított: 6 hónapos omega-3 telítetlen zsírsavak és antioxidánsok adagolása után a vizsgált nőknél megnőtt a haj sűrűsége és jelentősen csökkent a telogén fázisban lévő haj mennyisége.

EGCG

Az epigallokatechin gallát alkalmas a férfiak kopaszodásának kezelésére, mert gátolja a tesztoszteron DHT-vé történő átalakulását. Ezenkívül általánosan serkenti a haj növekedését, gyulladáscsökkentő hatása van, és számos más pozitív hatása is van, ezért más okokból bekövetkező túlzott hajhullás esetén is hasznos lehet.

Gránátalma

Ez egy másik hatékony szer a 5α-reduktáz termelésének csökkentésére, amely egyúttal jótékony hatással van a prosztata egészségére is.

Ginkgo biloba

Ez az egyik legjobb természetes szer a test összes szövetének (beleértve a fejbőrt is) vérellátásának elősegítésére, és bizonyítottan hatással van a haj növekedésének elősegítésére is.

Genistein

A genistein egy nagyon erős fitoösztrogén (azaz olyan növényi anyag, amely a szervezetben ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik, mint a női nemi hormonok), ezért gyakorlatilag minden menopauzával kapcsolatos problémára alkalmas. Ez vonatkozik a túlzott hajhullásra is ebben az életszakaszban.

Probiotikumok

A bélmikrobiom egyensúlya gyakorlatilag az egész test egészségét befolyásolja, és hatással van a hajunk minőségére és sűrűségére is. Ezért a probiotikumok szedése ebben az esetben is nagyon hasznos lehet.

Például a Lactobacillus paracasei HY7015 baktérium használata a hajhagymákban fokozza a fontos növekedési faktorok (IGF-1 és vaszkuláris endoteliális növekedési faktor) termelődését, ami a sejtek szaporodását (proliferációját) eredményezi a hajhagymák kulcsfontosságú részeiben. Ez pedig fokozott hajnövekedésként jelentkezhet.

Vitaminok és ásványi anyagok

A haj növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő D3-vitamin szint. Ez ugyanis a sejtek belsejében az úgynevezett VDR receptorokhoz kötődik, ami többek között a sejtmagban aktiválja a haj növekedéséhez szükséges fehérjék termelését irányító géneket. Hiánya szintén jellemző az autoimmun betegségekre, beleértve az alopecia areatát is.

A haj növekedéséhez a cink is elengedhetetlen – adagolása nemcsak a férfiak kopaszodásánál, hanem az alopecia areata esetén is pozitív hatással lehet.

Fontos a B-vitaminok és a vas megfelelő bevitel is. Gyakran ajánlják a biotint is, de hatása a haj növekedésére még nem bizonyított.