Bechtěrev-kór: Hogyan segíthet az epigenetika?

Folyamatos fájdalom, amely megnehezíti a legkisebb mozdulatot és a mindennapi működést. Ez a Bechtěrev-kórban szenvedő emberek mindennapi valósága. Meg lehet-e előzni a betegség kialakulását a kockázati gének hordozóinál? És hogyan lehet enyhíteni a betegség tüneteit?
Először egyre gyakrabban jelentkezik fájdalom és merevség, főleg kora reggel. Ez nagyon gyakran az úgynevezett SI ízület területén jelentkezik, amely a keresztcsontot a medencével köti össze, de más gerincrészeken is előfordulhat. Ezek a Bechtěrev-kór, vagyis az ankylozáló spondylitis első tünetei. A merevség fokozatosan növekszik, és egyre nagyobb gerincrészeket érint. A fájdalom elviselhetetlenné válik, gyakran a végtagokba is kisugárzik, és gyakran az érintett személynek problémát jelent néhány tíz méter megtétele is. Idővel úgynevezett bambuszgerinc alakulhat ki, amikor a porcos porckorongok csonttá alakulnak.
Ezenkívül fokozatosan gyakran további komplikációk is jelentkeznek. Körülbelül a betegek felénél előfordul az elülső szemüreg gyulladása, amely fájdalmat és a szem vörösségét, a látást nehezítő úgynevezett homályos látást és fokozott fényérzékenységet okoz. Szív- és érrendszeri problémák is jelentkeznek, például az aorta és a szívbillentyűk gyulladása, vagy a szív működését szabályozó vezetési rendszer zavarai. A tüdő és az emésztőrendszer is érintett lehet, a férfiaknál pedig megnő a prosztata gyulladásának kockázata.
A Bechtel-kór gyakrabban érinti a férfiakat. Az első tünetek általában a felnőttkor elején jelentkeznek.
Mit tehetnek a gének?
A Bechtěrev-kór az öröklődési aránya magas betegségek közé tartozik. Ebben kulcsszerepet játszik a HLA-B 27 nevű gén. A betegség kialakulásában éppen ennek a génnek egy variánsa döntő jelentőségű. Ha a gyermek ezt az egyik szülőjétől örökli, 78% az esélye, hogy Bechtěrev-kórban fog megbetegedni (ez az úgynevezett domináns öröklődés, azaz ha véletlenül mindkét szülőjétől örökölné ezt a variánst, az esély nem nőne tovább).
A 78%-os kockázat valóban nagyon magas. Ugyanakkor még mindig marad 22% esély arra, hogy az érintett személy végül nem betegszik meg. És éppen ezekben a százalékokban játszanak nagy szerepet az epigenetikai hatások. Ezek külső hatások, főleg az életmód területéről, amelyek biokémiai reakciókat indítanak el a szervezetben, amelyek következményeként befolyásolják számos gén aktivitását a testünkben.
Epigenetikai hatások és tényezők
Az epigenetikai hatások részt vehetnek a DKK-1 rövidítéssel jelölt fehérje képződésében is, amely nagy valószínűséggel jelentős szerepet játszik a betegség kialakulásában. Kutatások szerint ugyanis éppen a Bechtěrev-kórban szenvedő személyeknél jelentősen megemelkedett a szintje. A DKK-1 jelátvivő molekulaként működik, azaz részt vesz az információátvitelben, amely befolyásolja a sejtek viselkedését.
A mechanizmus, amelynek révén a DKK-1 befolyásolja a betegség kialakulását, még nem került teljes mértékben leírásra. Az eddig elvégzett tanulmányokból azonban úgy tűnik, hogy ennek a fehérjének a túlzott mennyisége negatívan befolyásolja egy másik, Wnt néven ismert fehérjetípus termelődését, amely a csontok normális anyagcseréjéhez elengedhetetlen. A Wnt fehérjék csökkent termelése az osteoblastok, azaz az egyik csontsejt-típus termelésének csökkenéséhez, valamint az éretlen osteoblastok tömeges apoptózisához (azaz sejthalálához) vezet. A DKK-1 viszont aktiválja a csontsejtek másik típusát, az osteoclastokat, ezzel megzavarva a csonttömeg képződésének és lebontásának egyensúlyát.
A betegség kialakulásában szerepet játszanak az úgynevezett proinflammatorikus citokinek is, amelyek szintén a jelátvivő molekulák közé tartoznak. Ezek elsősorban a 23-as és 17-es számú interleukinek, amelyek a szervezetben elősegítik a gyulladásos folyamatok kialakulását. A betegeknél eltérések figyelhetők meg az immunsejtek, különösen a T-sejtek és a dendritikus sejtek területén is. Legújabb kutatások szerint úgy tűnik, hogy a betegség kialakulásához hozzájárulhat a rosszul működő bélmikrobiom is.
Érdekes szerepet játszanak a betegség kialakulásában az úgynevezett mesenchymális őssejtek. Ezek egyelőre nem specializált sejtek, amelyek különböző típusú specializált sejtekké fejlődhetnek – például zsírsejtekké, izomsejtekké, de csont- vagy porcsejtekké is. Ezek a őssejtek emellett képesek MPC-1 fehérjét termelni, amely alapvetően befolyásolhatja mindkét típusú csontsejt, azaz az osteoblastok és az osteoklasztok aktivitását. Az MPC-1 számos betegség kialakulásában játszik szerepet – a Bechterew-kór mellett például a pikkelysömör, a rheumatoid arthritis és az atherosclerosis is.
Az étrend módosítása az alap
A gyógyszeripar máris igyekszik a fenti ismereteket gyógyszerek fejlesztésébe átültetni, amelyek éppen a Bechtěrev-kór kialakulásának epigenetikai mechanizmusait befolyásolnák. Az epigenetikai reakciókat azonban viszonylag hatékonyan lehet befolyásolni életmódbeli változásokkal is. Ez a betegség esetében is igaz, akár a megelőzés, akár a tünetek enyhítése szempontjából. Ebben a tekintetben különösen fontos az étrend.
A Bechterew-kór a krónikus gyulladásos folyamatok magas arányával járó betegségek közé tartozik, ezért a szervezet nagyon jól reagál a gyulladáscsökkentő étrendre. Különösen hasznos a szénhidrátok étrendből való kizárása – ez különösen igaz azoknál a betegeknél, akik emésztési problémákkal is küzdenek. Ez nem csak az édességekre vonatkozik, hanem a magas keményítő- és alacsony rosttartalmú élelmiszerekre is (fehér péksütemények, tésztafélék, burgonya stb.). Léteznek ugyanis elméletek, miszerint a keményítő táplálja a bélmikrobiómában élő bizonyos típusú baktériumokat, amelyek kiválthatják a betegséget. Ez az elmélet azonban nem bizonyított, ezért sok szakértő szkeptikus a Bechterew-kór alacsony keményítőtartalmú étrendjével kapcsolatban. Mindazonáltal a magas glikémiás indexű ételek korlátozása és teljes kiőrlésű gabonafélékkel való helyettesítése mindenképpen jó lépés.
A túl sok só (azaz nátrium) is káros, ezért célszerű korlátozni a sötét húsok fogyasztását és kerülni a túlzott zsírbevitel, különösen a telített zsírok fogyasztását. Éppen ellenkezőleg, helyénvaló gyulladáscsökkentő összetevőket, különösen zöldségeket, olívaolajat, fokhagymát, halat és gyulladáscsökkentő hatású fűszereket (rozmaring, kurkuma, gyömbér, bazsalikom, zsálya és sok más) adni az étrendhez.
Segít a tej elhagyása?
Bizonyos esetekben célszerű a tejtermékek fogyasztásának korlátozása is. Az egyik kutatás során a tejtermékek étrendből való kizárása után 52% -uknál enyhültek a tünetek, és ez olyan jelentős volt, hogy többségük még a gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését is abbahagyhatta. A vizsgált személyek másik fele azonban nem tapasztalt javulást. Ennek a diétás intézkedésnek a hatása összefügghet a laktóz toleranciával, de tekintettel a említett 50%-os javulás esélyére, érdemes legalább megpróbálni a tejtermékek elhagyását.
Bechtěrev-kór esetén ügyelni kell a megfelelő kalciumbevitelre. Ha a beteg úgy dönt, hogy kizárja az étrendjéből a tejtermékeket, akkor elegendő mennyiségben kell fogyasztania más forrásokból származó kalciumot – ezek lehetnek diófélék és magvak (például a mák kiváló), szardínia, sötétzöld levelű zöldségek, tofu stb. Fontos a megfelelő cink- és rézbevitel is. Általában véve az antioxidánsokban gazdag étrend is védő hatással bír.
Az alkohollal óvatosan kell bánni. Bár közvetlen negatív hatása erre a betegségre nem bizonyított, általánosságban elmondható, hogy a különösen erős alkohol negatívan befolyásolja a csontok egészségét, és jelentősen ronthatja számos fontos tápanyag felszívódását.
Túlsúly vagy elhízás esetén célszerű a testsúly csökkentése. Ez nemcsak az ízületeket kíméli, hanem általában a tünetek intenzitását is csökkenti. A rendszeres testmozgás is nagyon ajánlott. Bár a fájdalmak miatt a mozgás a betegek nagy részének rendkívül nehéz, a rendszeres fizikai terhelésnek jelentős pozitív epigenetikai hatása van, nem is beszélve arról, hogy a rendszeres erősítés és nyújtás kombinációja jelentősen lassíthatja a betegség mozgásszervi rendszerre gyakorolt negatív hatását.
Hasznos étrend-kiegészítők
D3-vitamin – gyakorlatilag minden autoimmun betegség esetében igaz, hogy a betegségben szenvedő emberek túlnyomó többségében csökkent a szervezetükben ennek a vitaminnak a szintje. Egy 2015-ös tanulmány ráadásul kimutatta, hogy a D3-vitamin jelentősen csökkenti a Bechterew-kór kialakulásának kockázatát. A D-vitamin azoknál is csökkentheti a tünetek intenzitását, akik már szenvednek a betegségben.
Omega-3 – ezeknek a telítetlen zsírsavaknak a megfelelő bevitelére gyakorlatilag minden olyan betegség megelőzésében és kezelésében ügyelni kell, amelynek oka vagy következménye a krónikus gyulladás (egyúttal az omega-6 bevitelének csökkentésére is figyelni kell). Bizonyítottan jótékony hatással vannak a Bechterew-kórra is – a magasabb adagok (4,5 g felett naponta) például a kutatások során a BASDAI-index jelentős csökkenéséhez vezettek, amely a betegség aktivitását méri.
Kurkumin – a kurkuma gyökérben található színezék az egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentő szer, ráadásul viszonylag hatékonyan csillapítja a fájdalmat. Ezért a kurkumint sikeresen alkalmazzák a legtöbb autoimmun betegség kezelésében, és Bechtěrev-kór esetén is alkalmas.
Gyömbér – egy másik rendkívül erős természetes gyulladáscsökkentő szer. Hatékonysága a Bechterew-kórban még nem került megbízhatóan igazolásra, de más gyulladásos autoimmun betegségekben való hatékonysága alapján feltételezhető.
Probiotikumok – hatásuk eddig szintén nem bizonyított, csupán egy kis léptékű tanulmány mutatta ki a betegség egyes aspektusainak javulását (és a BASDAI index csökkenését) Lactobacillus acidophilus és Lactobacillus salivarius baktériumok keverékének alkalmazása esetén. Tekintettel azonban a bélmikrobióma autoimmun betegségek (beleértve a Bechterew-kórt is) kialakulásában betöltött szerepének fontosságát vizsgáló kutatások egyre növekvő számára, érdemes megfontolni a probiotikumok szedését, vagy legalábbis azok étrendi forrásainak rendszeres beépítését az étrendbe.
- Li Zhang, Hui Ouyang, Zhen Xie, Zhi-Hui Liang, Xiong-Wen Wu. Serum DKK-1 level in the development of ankylosing spondylitis and rheumatic arthritis: a meta-analysis. Experimental & Molecular Medicine volume48, pagee228 (2016).
- Friedrich C. Luft. Mesenchymal stem cells provide novel insights into ankylosing spondylitis. Journal of Molecular Medicine, February 2017, Volume 95, Issue 2, pp 119–121.
- Taurog JD, Chhabra A, Colbert RA (2016) Ankylosing spondylitis and axial spondyloarthritis. N Engl J Med 374(26):2563–2574
- Mahmoudi M, Aslani S, Nicknam MH, Karami J, Jamshidi AR (2016) New insights toward the pathogenesis of ankylosing spondylitis; genetic variations and epigenetic modifications. Mod Rheumatol 18:1–12
- Diarra D, Stolina M, Polzer K, Zwerina J, Ominsky MS, Dwyer D et al. Dickkopf-1 is a master regulator of joint remodeling. Nat Med2007; 13: 156–163.
- Gavriatopoulou M, Dimopoulos MA, Christoulas D, Migkou M, Iakovaki M, Gkotzamanidou M et al. Dickkopf-1: a suitable target for the management of myeloma bone disease. Expert Opin Ther Targets 2009; 13: 839–848.
- Heath DJ, Chantry AD, Buckle CH, Coulton L, Shaughnessy JD Jr, Evans HR et al. Inhibiting Dickkopf-1 (DKK1) removes suppression of bone formation and prevents the development of osteolytic bone disease in multiple myeloma. J Bone Min Res 2009; 24: 425–436.
- Pinzone JJ, Hall BM, Thudi NK, Vonau M, Qiang YW, Rosol TJ et al. The role of Dickkopf-1 in bone development, homeostasis, and disease. Blood 2009; 113: 517–525.
- Smith JA, Colbert RA (2014) The interleukin-23/interleukin-17 axis in spondyloarthritis pathogenesis: Th17 and beyond. Arthritis Rheumatol 66:231–241
- Yeremenko N, Paramarta JE, Baeten D (2014) The interleukin-23/interleukin-17 immune axis as a promising new target in the treatment of spondyloarthritis. Curr Opin Rheumatol 26:361–370
- Xie Z, Wang P, Li J, Li Y, Wang S, Wu X, Sun S, Cen S, Su H, Deng W et al (2016) MCP1 triggers monocyte dysfunction during abnormal osteogenic differentiation of mesenchymal stem cells in ankylosing spondylitis. J Mol Med.
- Xie Z, Wang P, Li Y, Deng W, Zhang X, Su H, Li D, Wu Y, Shen H (2016) Imbalance between bone morphogenetic protein 2 and Noggin induces abnormal osteogenic differentiation of mesenchymal stem cells in ankylosing spondylitis. Arthritis Rheumatol 68(2):430–440
- Jayne Leonard. Diet tips for managing ankylosing spondylitis. Medical News Today. 24 May 2017. https://www.medicalnewstoday.com/articles/317610.php
- Taha Rashid, Clyde Wilson, and Alan Ebringer. The Link between Ankylosing Spondylitis, Crohn’s Disease, Klebsiella, and Starch Consumption. Clin Dev Immunol. 2013; 2013: 872632.
- Cai G, Wang L, Fan D, Xin L, Liu L, Hu Y, Ding N, Xu S, Xia G, Jin X, Xu J, Zou Y, Pan F Vitamin D in ankylosing spondylitis: review and meta-analysis. Clin Chim Acta. 2015 Jan 1;438:316-22.
- Jurenka JS. Anti-inflammatory properties of curcumin, a major constituent of Curcuma longa: a review of preclinical and clinical research. Altern Med Rev. 2009 Jun;14(2):141-53.
- Sundström B, Stålnacke K, Hagfors L, Johansson G. Supplementation of omega-3 fatty acids in patients with ankylosing spondylitis. Scand J Rheumatol. 2006 Sep-Oct;35(5):359-62.
- Tatiana V. Macfarlane, Hadeel M. Abbood, Ejaz Pathan, Katy Gordon, Juliane Hinz, and Gary J. Macfarlan.eRelationship between diet and ankylosing spondylitis: A systematic review. Eur J Rheumatol. 2018 Mar; 5(1): 45–52.
Newsletter
PŘIHLASTE SE K ODBĚRU NOVINEK A MĚJTE VŽDY ČERSTVÉ INFORMACE





