Több levegő minden sejtnek: természetes segítők az asztma ellen

Annyira szeretne mély lélegzetet venni, és érezni a friss levegő áramlását a tüdejében. De a szűkült légutak nem engedik, csak köhögési rohamot kap. Minden kilégzéskor sípoló hang hallatszik, és a mellkasán olyan nyomást érez, mintha valaki egy téglaszállítmányt tett volna oda. Átkozott asztma… Van valami természetes gyógymód?

Az asztma egy krónikus gyulladásos légúti betegség, amely Európában a lakosság körülbelül 5%-át érinti. A gyulladás egy fontos tényező, mivel a betegeknél állandóan jelen van, még akkor is, ha nem éreznek semmilyen tünetet.

Az asztma légzési nehézségekkel, légszomjjal (gyakran úgynevezett kilégzési légszomjjal), kilégzéskor jelentkező zihálással, mellkasi nyomással és száraz, irritáló köhögéssel jár. Jellemzőek az úgynevezett bronchospasmusok, azaz a légutak simaizomzatának összehúzódása. Ezek a tünetek nagyon gyakran jelentkeznek az éjszaka második felében vagy terhelés után.

Az asztma bármely életkorban kialakulhat, de az esetek körülbelül 63%-ában az első tünetek az ötödik életév előtt jelentkeznek. Három év alatti gyermekeknél azonban a tünetek még nem teljesen tipikusak – inkább gyakori légúti fertőzésekről van szó, amelyeket úgynevezett obstruktív bronchitis, azaz a légutak nyálkahártyájának duzzanata és váladékosodása kísér, ami főként kilégzési nehézségeihez vezet. Később a tünetek már nem különböznek a felnőttek asztmájától.

A rohamokat különböző kiváltó okok okozhatják, leggyakrabban megfázás, fokozott fizikai terhelés vagy allergénnel való találkozás. Jelentős kockázati tényező a dohányzás és a szennyezett környezet.

Hogyan kezelik az asztmát?

Az asztma megfelelő kezelése nagyon fontos. Nem csak a kellemetlen tünetek megszüntetéséről van szó, amelyek megnehezítik a betegek normális működését, hanem a hörgőkben bekövetkező tartós negatív változások megelőzéséről is.

A 20. század 80-as éveiig az asztma kezelése a klasszikus orvoslás keretein belül főként a bronchospasmusok megszüntetésére összpontosított, majd kiderült, hogy az asztma elsősorban gyulladásos probléma, ezért a kezelés egyre inkább a gyulladás kontrolljára összpontosított. Jelenleg a kezelés során bronchodilatátorokat, amelyek ellazítják a légutak izmait, és gyulladáscsökkentő gyógyszereket is alkalmaznak. Ezek közé tartoznak a széles körben használt kortikoszteroidok (pl. prednizolon vagy dexametazon), az anti-leukotriének és a zsíros sejtek stabilizátorai, amelyek megakadályozzák a hisztamin felszabadulását. Ez utóbbi különösen fontos az allergének által kiváltott asztma esetén, mivel a zsíros sejtek által kiválasztott hisztamin az allergiás tünetek okozója.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a klasszikus orvoslás egyelőre nem rendelkezik olyan eljárással, amely valóban gyógyítaná az asztmát, mindig csak a tünetek enyhítéséről van szó. Ráadásul a legtöbb alkalmazott gyógyszernek számos negatív mellékhatása van.

Remény az epigenetika nevében

Az epigenetika eredményei azonban nagy reményt jelentenek a betegek számára. Kiderült ugyanis, hogy az asztma esetén a DNS-ben szinte mindig epigenetikai változások történnek, amelyek negatívan befolyásolják egyes gének aktivitását. Elsősorban a gének metilációjában bekövetkező változásokról van szó, amelyek közül néhány már a köldökzsinórvérben is kimutatható – ez azt jelenti, hogy vagy a terhesség alatt alakultak ki, vagy a gyermek örökölte valamelyik szülőjétől. A terhesség idején kockázati tényezők lehetnek például a környezetből származó káros anyagok vagy a dohányzás.

Felnőtteknél eddig csak kevés tanulmány készült, de feltételezhető, hogy itt is szerepet játszhatnak az életmód és a környezet negatív tényezőinek hatására bekövetkező epigenetikai változások – ezt például a dohányzás esetében már igazolták.

Az asztma és más epigenetikai reakciók közötti összefüggés is bizonyított. Például a mikroRNS-sel történő szabályozás szerepet játszik a simaizomsejtek proliferációjában (gyors szaporodásában), amely a krónikus asztmára jellemző, de az gyulladásos folyamatok szabályozásában is. A hisztonok acetilációjában bekövetkező változások viszont negatív hatással vannak például a T-limfocitákra.

Ezek az ismeretek a jövőben felhasználhatók lehetnek epigenetikus alapú gyógyszerek fejlesztésében. Nagy segítséget nyújthatnak azonban az epigenetikus hatással rendelkező gyógynövények és étrend-kiegészítők is.

Természetes segítők az asztmában

Hagyma

Ez a látszólag közönséges zöldség nagyon hasznos segítője az asztmának. Nagy mennyiségű oldható rostot tartalmaz, amely hatékonyan támogatja a bélmikrobiom egyensúlyát. Éppen ennek egyensúlyhiánya hat negatívan mind immunrendszerünkre, mind az asztma és allergiák kialakulásának kockázatára. A hagyma emellett gátolja az asztma kialakulásában szerepet játszó enzimek (pl. 5-lipoxigenáz és ciklooxigenáz) termelődését, stabilizálja a zsíros sejteket és csökkenti a hisztamin termelődését.

Coleus forskohlii

A Himalájából származó gyógynövény az egyetlen ismert természetes forrása a forskolinnak, amely számos érdekes hatással van az emberi szervezetre, mivel javítja az információátvitelt a sejtekben. Az asztmában többféle módon is pozitív hatást fejt ki. Jelentősen csökkenti a gyulladás intenzitását, többek között az 5-lipoxigenáz enzim termelésének gátlásával, amely fontos szerepet játszik az asztma kialakulásában. Ezenkívül ellazítja a hörgők simaizomzatát, antihisztamin hatása van és enyhíti az asztma okozta légutak átalakulását.

Egy tanulmányban összehasonlították hatékonyságát a hagyományos kezeléssel, konkrétan a nátrium-kromoglikát (kromolin) inhalációjával, amely a hízósejtek stabilizátoraként működik. Két csoport önkéntes, enyhe vagy közepesen súlyos asztmában szenvedő személy hat hónapig alkalmazta az egyik alternatívát, és míg a kromolynnal kezelt csoportban 85% a résztvevőknek legalább egy asztmás rohamot szenvedett el ez idő alatt, a Coleus-t szedő csoportban ez az arány csak 40% volt.

Boswellia

A fűrészes kadifafa gyantája elsősorban ízületekre gyakorolt jótékony hatásaival ismert, de asztmában is nagyon hasznos lehet. Erős gyulladáscsökkentő hatása van. Gátolja mind a 5-lipoxigenáz enzim, mind a leukotriének termelődését, amelyek a sejtek jelátvitelében részt vevő molekulák, amelyek nemcsak gyulladást okoznak. A boswellia egyúttal csökkenti a hisztamin termelését és enyhíti a légutak simaizomzatának összehúzódását.

Nagyon hatékony a boswellia kurkumával, illetve édesgyökérrel való kombinációja.

Rozmarín

Gyulladáscsökkentő hatása van, nagyon hatékonyan ellazítja a légutak simaizomzatát és javítja azok átjárhatóságát. Ezenkívül nagyon erős antiallergén hatása van, mivel gátolja a T-limfociták és a hízósejtek túlzott aktiválódását, és elnyomja a hisztamin termelését, ezért különösen alkalmas allergiás asztma esetén.

Baikal szilva

Ez a főleg a hagyományos kínai orvoslásban kedvelt gyógynövény nagyon hatékony allergiák esetén, mivel hatékonyan gátolja a hisztamin felszabadulását. Előnye elsősorban gyors hatása, mivel elegendő 48 órával az allergénnel való találkozás előtt elkezdeni szedni. Nagyon alkalmas azonban asztma esetén is. Gyulladáscsökkentő hatása van, és megakadályozza az asztma okozta légutak átalakulását. A bajkál szilva nemcsak allergiás asztma esetén bizonyult nagyon hatékonynak, hanem a dohányzás okozta asztma esetén is.

Propolis

Ez az egyedülálló méhészeti termék antimikrobiális és gyulladáscsökkentő hatásával ismert. Ugyanakkor gátolja a hisztamin felszabadulását és a T-sejtek aktiválódását, ami allergiák esetén fontos. Asztma esetén használata csökkenti a rohamok gyakoriságát és általánosan javítja a légzési funkciókat.

Kozinec blanitý

Különösen allergiás asztmában bizonyult hatékonynak, mivel főleg gyermekeknél csökkenti a rohamok gyakoriságát. Fontos még antifibrotikus hatása is, amelynek köszönhetően megakadályozza a légutak átalakulását asztmás betegeknél.

Bacopa monieri

A brahmi néven jobban ismert gyógynövényt széles körben használják a mentális teljesítmény támogatására, de asztmában is segíthet. Hatékony zsíros sejt stabilizátorok közé tartozik, és megakadályozza a légutak simaizomzatának összehúzódását.

Bharangi

A latin nevén Clerodendron serratum gyógynövényt hagyományosan az ajurvédikus orvoslás használja allergiák és légúti problémák kezelésére. Tudományos tanulmányok megerősítették, hogy hatékony bronchodilatátor, vagyis olyan anyag, amely javítja a légutak átjárhatóságát.

Ginkgo biloba

Az asztmában szenvedő személyeknél a ginkgo hatékonyan csökkenti a légutak gyulladásos folyamatait, javítja azok átjárhatóságát és a tüdő kapacitását. Hatékonyságát glükokortikoszteroidokkal történő egyidejű kezelés esetén is igazolták.

Passiflora

Ez a gyógynövény nemcsak hatékony fegyver a szorongás és az álmatlanság ellen, hanem segít enyhíteni a hízósejtek aktiválódását, csillapítja a köhögést és általánosan enyhíti az asztma tüneteit.