Öröklődés és epigenetika

A fogantatás pillanatában nem csak genetikai információnk felét adjuk át jövőbeli utódunknak, hanem epigenetikai mintákat is, amelyek jelentősen befolyásolhatják egészségét az egész életében. Ha például a szülő a fogantatás pillanatában elhízott, akkor utódának nemcsak az elhízás, hanem akár a rák kockázata is megnő.

Életünk során különböző helyzetekkel találkozunk, amelyek befolyásolják a DNS-ünk epigenetikai mintáit – képesek kikapcsolni és bekapcsolni fontos géneket, és ezáltal például befolyásolni a különböző betegségekre való hajlamot. Az epigenetikai hatások közé elsősorban életmódunk tényezői tartoznak: táplálkozás, testmozgás mennyisége vagy a környezetszennyezés.

A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy életmódunkkal nemcsak géneink aktivitását (és ezáltal egészségünket) befolyásoljuk, hanem sok epigenetikai változást a fogantatás pillanatában át is adhatunk utódainknak.

Hosszú életért köszönje meg nagymamájának

Az egyik első kutatás ebben a témában (1) 2007-ben készült, és a gyermekkori alultápláltság és az utódok hosszú élettartama közötti összefüggést vizsgálta. Megállapította, hogy a kulcsfontosságú időszak a 8 és 12 év közötti életkor, és hogy az esetleges változások akár egy generációval később is átöröklődnek, vagyis nem a gyermekekre, hanem az unokákra. Ha egy nő a kritikus 8–12 éves korban megfelelő táplálkozásban részesült, az jelentősen növeli unokái esélyét arra, hogy magas életkort érjenek el (konkrétan ez vonatkozik a lányai lányaira). A férfiak esetében a hosszú élet esélye az apai nagyapa táplálkozásának minőségétől függ.

Fogyjon le a fogantatás előtt

További kutatások megerősítették, hogy alapvetően befolyásolhatjuk utódaink életminőségét azzal, hogy a fogantatás pillanatában jó fizikai állapotban vagyunk.

Az egyik ilyen kutatás (2) 2010-ben készült. A kutatók először magas zsírtartalmú étrenddel etették a kísérleti patkányok hímjeit, ami elhízást és glükózintoleranciát (a cukorbetegség kockázati tényezője) okozott náluk. Amikor aztán egészséges nőstényekkel pároztatták őket, a született utódoknál csökkent glükóz-toleranciát és inzulintermelést tapasztaltak. Az egészségtelen étrend epigenetikus hatása nemcsak a patkány apák fontos géneinek aktivitását (és így egészségi állapotát) változtatta meg, hanem a negatív változásokat a sperma révén továbbadta utódainak is, akik így nagy kockázatnak lettek kitéve az elhízás és a cukorbetegség tekintetében.

Az „elhízott apa – egészséges, karcsú anya” modellt egyszerű okból választották. Ezzel biztosították, hogy a változások valóban a nemi sejtek révén kerültek át az utódokra, és nem a méhen belüli fejlődés során fellépő negatív tényezők hatására alakultak ki, ahogyan az anya elhízása esetén történhetett volna.

Három évvel később egy sokkoló kutatás (3) jelent meg, amely közvetlenül embereknél bizonyította, hogy az apák fogantatáskori elhízása összefüggésbe hozható az utódok rákos megbetegedésének kockázatával, és hogy ennek oka valóban epigenetikai változások. Amikor a kutatók elemezték az újszülöttek köldökzsinórvérét, meglepő tényre bukkantak: Az elhízott apák gyermekeinél csökkent szintet mutattak ki az IGF-2 (inzulin-szerű növekedési faktor 2) termeléséért felelős gén metilációjában, ami bizonyíthatóan összefüggésbe hozható bizonyos típusú rákok (főleg vastagbél- és petefészekrák) magasabb kockázatával a későbbi életben.

Lehet ezt még helyrehozni?

Szerencsére az epigenetikai változások visszafordíthatók. Ha tehát a fogantatás pillanatában a testsúlyod és az egészségi állapotod nem volt ideális, annál fontosabb, hogy gondoskodj az utódok egészséges életmódjáról – különösen arról, hogy egészségesen táplálkozzanak és elegendő testmozgást kapjanak. Segíthetnek bizonyos étrend-kiegészítők megelőző jellegű szedése is (például a kurkumin jelentősen csökkenti a rák kockázatát kurkumin, az egészséges testsúly elérésében és fenntartásában pedig például az EGCG a zöld tea).

Mindig érvényesnek kell lennie azonban, hogy ha gyermeket szeretnénk, először saját egészségünket és életmódunkat kell rendbe hozni. Ez nem csak a leendő apákra vonatkozik, hanem különösen az anyákra – ők ugyanis az epigenetikai változásokat nem csak petesejtjeiken keresztül adják át, hanem a terhesség alatt számos más módon is hatással vannak a gyermekre.