A COVID hosszú távú következményei? A nattokináz, a kvercetin vagy a ginkgo segíthet!

Legszívesebben elfelednénk a COVID-19 vírus létezését, de ez nem sikerül, mert sokan még mindig küzdenek a fertőzés következményeivel. Sokan nem is tudnak róla, mert gyakran nagyon általános tünetekről van szó, például fáradtságról, fej-, hát- és ízületi fájdalmakról, álmatlanságról, depresszióról, memóriazavarokról vagy menstruációs ciklus zavarokról, ezért egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a COVID-19-cel. Hogyan lehet tehát természetes eszközökkel és az epigenetika ismereteinek segítségével megbirkózni a fertőzés következményeivel?

A COVID-19 posztakut szindróma vagy poszt-covid szindróma – így nevezik az orvosi terminológiában azokat a panaszokat, amelyek a covid-fertőzés után 12 hétnél tovább tartanak. Gyakrabban fordulnak elő azoknál az embereknél, akiknél a betegség súlyos lefolyású volt, de azoknál sem kerülik el, akiknél a fertőzés csak minimális tünetekkel járt. Három alapvető kategóriába sorolhatók:

Fiziológiai – ide tartozik például a légszomj, a száraz köhögés, a szív- és érrendszeri problémák, a mellkasi fájdalom, az illat- és ízérzékelés elvesztése, a menstruációs ciklus zavarai, a fáradtság, de akár az izomgyengeség, a fizikai aktivitás iránti vonakodás és sok más panasz is.

Pszichiátriai – leggyakrabban álmatlanság, depresszió, szorongás vagy rémálmok jelentkeznek.

Kognitív – gyakoriak a memória- és koncentrációs zavarok, a kognitív teljesítmény hirtelen romlása, az úgynevezett „agyi köd”, de előfordulhat például fényérzékenység is.

A tünetek idővel általában enyhülnek, de nem ritkán ingadoznak vagy visszatérnek, miután egy ideig úgy tűnt, hogy minden rendben van. Sok embert még ma is gyötörnek.

Miért tartanak fenn a problémák?

A poszt-covid szindrómának több oka is lehet.

Vérrögképződési változások

Különösen gyakori a kis vérrögök képződése a vérben megnövekedett fibrin fehérje koncentrációja miatt. Ugyanakkor a vér viszkozitása is megnőhet, és mindkét jelenség rontja a kis erek átjárhatóságát és a szövetek vérellátását. Vérrögök képződhetnek a tüdőben, a koszorúerekben és más szövetekben is. Ezek nemcsak a fertőzés lefolyását nehezítik, hanem a tünetek fennmaradásához is hozzájárulhatnak a fertőzés megszűnése után is.

Epigenetikai változások

Bizonyítottak azonban bizonyos epigenetikus jellegű változások is, azaz egyes gének aktivitásának változásai. Ebben a tekintetben a Covid nem kivételes, mivel epigenetikus változásokat DNS-ünkben számos más vírusfertőzés (és egyes bakteriális fertőzések) is okozhat. Ilyenek például azok a változások, amelyek megkönnyítik a vírusok bejutását az emberi sejtekbe, vagy megváltoztatják a gazdaszervezet anyagcseréjét, hogy megkönnyítsék a fertőzés terjedését. A Covid esetében azonban úgy tűnik, hogy ezek a változások rendkívül kiterjedtek, különösen a génmetiláció nevű epigenetikai reakció területén.

Tudományosan igazolták például a metilációs minták változásait egyes vérsejtekben, valamint a hisztamin termelésével kapcsolatos epigenetikai változásokat – sok beteg jelentette ugyanis a poszt-covid szindróma tüneteinek enyhülését antihisztaminok szedése után.

Egyes epigenetikai változások általában is hajlamosabbá teszik hordozóikat a Covid-fertőzésre. Ha például egy Covid-fertőzött embernél csökken az ACE2 gén metilációjának szintje a tüdőben, az agyban és a májban, akkor ezek a szervek sebezhetőbbé válnak a Covid által okozott károsodásokkal szemben. Ebből a szempontból érdekes az a megállapítás is, hogy a dohányosok átlagosan magasabb ACE2 génaktivitással rendelkeznek, ezért hajlamosabbak a súlyos Covid-lefolyásra, és ugyanez vonatkozik az onkológiai betegekre is.

A COVID-19 fertőzéssel kapcsolatos epigenetikai változások nemcsak a gének metilációjával, hanem két további epigenetikai reakcióval is összefüggésben bizonyítottak: a hisztonok módosításával és a mikroRNS-sel történő szabályozással.

Mitochondriális diszfunkció

További kutatások a poszt-COVID-szindrómában szenvedő betegeknél a mitokondriumok, azaz azok a sejtorganellumok diszfunkcióját is megerősítették, amelyekben a tápanyagok energiává alakulnak át.

Gyulladásos folyamatok

A gyulladás fontos szerepet játszik mind a betegségben, mind annak következményeiben. A poszt-COVID szindrómában szenvedő betegeknél például agyi érgyulladást mutattak ki. Érdekes, hogy ebben a tekintetben fontos szerepet játszhat az úgynevezett spike-protein, amely lehetővé teszi a vírusnak, hogy behatoljon az emberi sejtekbe. A spike-protein ugyanis képes áthatolni az úgynevezett vér-agy gáton, amely elválasztja az agyat a vérkeringéstől, behatolni az agyszövetbe, és ott gyulladásos citokinek termelését elindítani.

Anatómiai változások

Számos betegnél a COVID-19-fertőzéssel összefüggésben anatómiai változásokat is észleltek, különösen az agyszövetben – például a szürkeállomány térfogatának csökkenését vagy az illatérzékelő központban bekövetkezett változásokat (ezek az illatérzék elvesztésével álltak összefüggésben).

A bélmikrobiom egyensúlya

Egy másik tipikus következménye számos fertőzésnek, beleértve a COVID-fertőzést is, a mikrobiom összetételének változása – elsősorban a bél mikrobiomé, de ez vonatkozik például a tüdő vagy a szájüreg mikrobiomjára is.

Segítség a természetből

A természetes szerek meglepően hatékonynak bizonyulnak a Covid hosszú távú következményeinek leküzdésében. Számos gyógynövény enyhítheti a kellemetlen tüneteket – jól kutatottak például azok, amelyeket a hagyományos kínai orvoslásban használnak (nagy előnyüknek bizonyult az akupunktúrával való kombinációjuk is). Hasznosak lehetnek azonban más gyógynövények és tápanyagok is – konkrétan azok az étrend-kiegészítők, amelyek koncentrált formában tartalmazzák azokat az anyagokat, amelyek bizonyos élelmiszerekben természetesen megtalálhatók.

Nattokináz

Ez egy olyan anyag, amely a natto nevű szójabab-ételben található. Az úgynevezett proteolitikus enzimek közé tartozik, azaz a fehérjéket lebontó enzimek közé, és nagyon hatékony a fibrin lebontásában, amely apró vérrögök kialakulásának oka. Ennek köszönhetően nagyon hasznos lehet a poszt-covid szindróma esetén. Ezenkívül lebontja a spike-fehérjét is, amely elengedhetetlen a koronavírus sejtekbe való bejutásához, ami hasznos mind a fertőzés leküzdésében, mind pedig annak hosszú távú következményeinek enyhítésében.

Bromelain

Az ananászban található enzimcsoport szintén proteolitikus és fibrinolitikus hatással rendelkező anyagok közé tartozik. A nattokinázhoz hasonlóan a bromelain is képes lebontani a spike-proteint, ráadásul epigenetikus hatása is van, amelynek köszönhetően segít a szervezetnek a koronavírus-fertőzés és a poszt-covid szindróma leküzdésében.

Kvercetin

A kvercetin egy polifenol, amely kis koncentrációban számos növényben és növényi élelmiszerben megtalálható. Magasabb koncentrációban, azaz étrend-kiegészítők formájában fogyasztva erős gyulladáscsökkentő és epigenetikus hatásokkal rendelkezik. Segít enyhíteni a spike-fehérje káros hatásait is. Megerősítették kedvező hatásait a Covid akut fázisában, és segíthet a poszt-Covid szindróma kezelésében is.

A kvercetin bromelainnal együtt is szedhető, mivel szinergikus hatást fejtenek ki (azaz egymás hatását erősítik). A bromelain + kvercetin + cink + C-vitamin négyes kombinációja is megfelelő.

Ginkgo biloba

A ginkgo biloba, más néven japán makkfa, arról ismert, hogy javítja a test egészének, különösen az agy szövetének vérellátását. Ezért elsősorban a Covid-19 agyat és idegrendszert érintő következményeinek enyhítésében hatékony – legyen szó memória- és koncentrációs zavarokról, depresszióról vagy más pszichés problémákról. Ugyanakkor segít megvédeni a szív és az erek, a vese, a szem retinája és a belek szöveteit is. Csökkenti a vér viszkozitását és gyulladáscsökkentő hatása is van. Néhány megfigyelt betegnek segített visszanyerni elvesztett szaglását is.

Rhodiola

Az adaptogének, amelyek közé a rhodiola is tartozik, segíthetnek enyhíteni a fáradtságot és a poszt-covid szindróma egyéb tüneteit. A rhodiola, a schizandra és az eleutherococcus kombinációja emellett a poszt-covid szindrómában szenvedő személyeknél a veseelégtelenség megelőzésében is bevált.

Kozinec blanitý

A hagyományos kínai orvoslásban népszerű gyógynövény, más néven „astragalus”, tanulmányok szerint képes helyreállítani a megzavart vér-agy gátat, és ezzel enyhíteni az agy gyulladásos folyamatait. Érdekes, hogy az agy gyulladásának enyhülése egyidejűleg a Covid tüdőre gyakorolt hatásainak visszaszorulását is eredményezte. A szarvasagancsgyökér emellett hatékonyan támogatja az immunrendszert, vírusellenes hatása van, és adaptogénként segít enyhíteni a fáradtságot.

Az Astragalus kombinálható az eleutherococcus szúrósszálasával.

D3-vitamin

A vírusfertőzéssel kapcsolatos összefüggés már a pandémia kezdetén felmerült. Ez a vitamin nagyon kiterjedt epigenetikai hatásokkal rendelkezik (az emberi genom körülbelül 3%-át szabályozza), és különösen fontos az immunrendszer szabályozásában és a vírusfertőzések elleni védekezésben. A Covid esetében különösen fontos, mert csökkenti az ACE2 gén aktivitását, ezáltal segít megelőzni a súlyos lefolyást. Gyulladáscsökkentő hatása is van, ami hozzájárul az úgynevezett citokinvihar (a Covid-fertőzés következtében kialakuló extrém gyulladás) enyhítéséhez. A D-vitamin hiánya rendkívül gyakori a lakosság körében, és 85% -ánál is megerősítették a súlyos Covid-fertőzéssel küzdő, intenzív osztályra szoruló betegeknél. A D3-vitamin pótlása ezeknél a személyeknél a halálozási arány csökkenéséhez és a kórházi tartózkodás időtartamának rövidüléséhez vezetett.

A D-vitamin szerepe a poszt-covid szindróma esetében még nem bizonyított, de feltételezhető, hogy ebben az esetben is hasznos lehet a szedése.