A közlekedésből származó káros anyagok növelik az Alzheimer-kór kockázatát

A szennyezett levegő nemcsak légzési problémákat okoz, hanem a DNS-ben is változásokat idézhet elő, amelyek növelik az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a stroke kockázatát. Hogyan védhetjük meg magunkat a kipufogógázok hatásától?

Amint a Csehországot szmog sújtja, a televíziós híradások nem tudnak megtenni anélkül, hogy ne mutassák be a szerencsétlen ostrava-i gyerekeket, akik gyakori fertőzésekkel, légzési nehézségekkel és asztmával küzdenek. A szennyezett levegőnek azonban számos más, sokkal kellemetlenebb következménye is van, és ez különösen igaz a közlekedésből származó kipufogógázokra. Egy nemrégiben a Toxicology című szakfolyóiratban megjelent tudományos tanulmány például megerősítette azok összefüggését a neurodegeneratív betegségekkel.

Hogyan pusztítjuk el az idegsejteket

A kutatás első része Kínában, konkrétan egy forgalmas sanghaji utcán zajlott, ahol a tudósok nagyon finom szennyező részecskéket gyűjtöttek a levegőből, majd ezeket különböző adagokban adták hozzá idegsejtkultúrákhoz a laboratóriumban. Megállapították, hogy a magas koncentrációjú szennyező anyagok a sejtciklus leállásához, a sejtosztódás gátlásához és a sejtek elhalásához vezetnek.

A finom szennyező részecskék ugyanis úgynevezett epigenetikus változásokat okoznak, amelyek jelentősen befolyásolják DNS-ünk működését, elsősorban a hisztonok acetilációjában bekövetkező változásokat. A hisztonok olyan fehérjék, amelyek egyfajta tekercset alkotnak, amelyre a DNS-szálak feltekerednek. Ahhoz, hogy a test „elolvassa” egy adott gént, azaz annak alapján fehérjéket termeljen, először „le kell tekerni” a megfelelő DNS-szakaszokat, ami csak akkor lehetséges, ha a megfelelő hisztonok acetilezettek. Az acetiláció változásai így bizonyos géneket teljesen működésképtelenné tehetnek.

A említett kutatások kimutatták, hogy a levegőben található káros anyagok körülbelül 400 gén működését befolyásolhatják, amelyek közül sok éppen a neurovegetatív betegségek kialakulásáért felelős. További tanulmányok megerősítették, hogy más szennyező anyagok, például az ólom és más nehézfémek is negatív epigenetikai hatással bírnak, ami Alzheimer-kór és egyéb betegségek kialakulásához vezethet.

Allergia és rák

A légszennyező anyagok epigenetikai hatásának negatív következményei azonban ezzel még korántsem érnek véget. Az epigenetikai mechanizmusok például a már említett allergiák és asztma megnövekedett előfordulása mögött is állnak azokban az emberekben (különösen gyermekekben), akik szennyezett területeken élnek. A közlekedésből származó kipufogógázok ugyanis nemcsak a hisztonok acetilációjában, hanem a gének metilációjában is változásokat okoznak, amelyek az immunrendszer T-sejtjeinek differenciálódásában változásokhoz vezetnek. Ezek pedig az allergénekkel szembeni fokozott érzékenység egyik oka.

A szennyezett levegő bizonyíthatóan a rákos megbetegedések és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás növekedéséhez is vezet, és mindkét betegségben szenvedő betegeknél jelentős eltéréseket találtak a DNS metilációs változásaiban – beleértve azokat is, amelyek éppen a kipufogógázok okozhatnak. Ebből a szempontból különösen a porrészecskék és a nitrogén-oxidok jelentik a kockázatot.

Védje génjeit

A fent leírt negatív változások legjobb megelőzése természetesen az lenne, ha teljesen elkerülnénk a szennyezett levegőt, de ez sajnos nem mindig lehetséges. Ugyanilyen fontos ezért elkerülni az egyéb kockázatokat, amelyek rontják a DNS-re gyakorolt hatásokat – elsősorban a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, a mozgásszegény életmódot, az elhízást, a krónikus stresszt és az egészségtelen, magas cukor-, telített zsír- és kémiai adalékanyag-tartalmú ételek fogyasztását.

Ehhez hozzá kell még tenni a pozitív életmódbeli változásokat, amelyek nem csak hogy nem rontják a DNS-ünkben bekövetkezett negatív változásokat, hanem akár vissza is fordíthatják azokat. Ide tartozik például a megfelelő mennyiségű testmozgás (kerülje azonban a szennyezett levegőben végzett fizikai aktivitást, mert az éppen rontja a helyzetet) és az egészséges, magas tartalmú étrend, amely közvetlenül pozitív hatással van az epigenetikai folyamatokra. Azok közé, amelyek pozitívan befolyásolják az Alzheimer- és Parkinson-kór, de például a rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, tartozik például az EGCG (epigallokatechin gallát), amely főként a zöld teában található, a kurkumin, a rozmaring vagy a bajkáliai cseresznyefa. Az utóbbi kettő allergiás problémák esetén is segít. A szennyezett levegő epigenetikai hatásai elleni védelem érdekében célszerű fogyasztani bizonyos epigenetikai hatással rendelkező, jelentős gyulladáscsökkentő hatású anyagokat is, amelyek a már említett EGCG és kurkumin mellett a kvercetin ésaz omega-3 telítetlen zsírsavak. A B-vitaminok is elengedhetetlenek.