Parkinson-kór: az epigenetika segít a megelőzésben és a kezelésben

Már nem is emlékszik, mikor evett utoljára anélkül, hogy lecsepegtette volna magát. A keze remegése már az idegeire megy. A legtöbb mindennapi tevékenységet már nem tudja elvégezni, járás közben gyakran elesik… Tényleg semmit sem lehet tenni a Parkinson-kór ellen? Dehogyisnem! Nézzük meg, milyen lehetőségeket kínálnak az epigenetika területén végzett kutatások.

A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség. Főként időseket érint, de sokkal korábban is előfordulhat. Külsőleg elsősorban ellenőrizhetetlen remegéssel, a finom, majd később a durva motorikus funkciók zavarával, a stabilitás és a koordináció elvesztésével, valamint alvászavarokkal és kognitív problémákkal jár. Sejt szinten jellemző a Lewi-testek kialakulása, amelyek az idegsejtekben található alfa-szinuklein fehérje halmazai, amelyek károsítják azokat, valamint bizonyos típusú neuronok elvesztése.

A Parkinson-kór pontos okai nem ismertek. Bizonyos, de nem alapvető szerepet játszanak a genetikai hajlamok – elsősorban bizonyos SNCA (a fent említett alfa-szinuklein fehérje kódolója), PARK2, PINK1, PARK7, LRRK2, VPS35 és CHCHD2 gének variánsainak jelenléte. Viszonylag nagy szerepet játszanak az epigenetikus hatások. Ezek elsősorban a külső környezetből származó hatások (étrend, életmód, toxinok hatása…), amelyek a szervezetben biokémiai reakciókat indítanak el, amelyek jelentősen befolyásolják a DNS-ünkben található gének aktivitását.

Kikapcsolt és bekapcsolt gének

Fontos azonban az a tény is, hogy a tudósok számos gén esetében különbséget fedeztek fel azok expressziójában, vagyis abban, hogy be vannak-e kapcsolva és fehérjéket termelnek-e, vagy ki vannak-e kapcsolva. Ezeket a különbségeket egészséges és érintett agyi területeken, valamint egészséges és beteg emberekben egyaránt megtalálták.

Különösen nagy különbségeket találtak az SNCA gén esetében. A betegség kialakulásának kockázata szempontjából előnyös, ha ez a gén kikapcsolt állapotban van, mert akkor nem keletkezik alfa-szinuklein fehérje, amely káros csomókat képez a neuronokban. A Parkinson-kórban szenvedő embereknél azonban az úgynevezett promóterben csökkent a metiláció szintje, ami azt jelenti, hogy a gén aktivitása (be van kapcsolva) magasabb. Érdekes, hogy a leggyakrabban használt gyógyszer, az L-dopa, növeli a gén metilációjának szintjét.

Más gének viszont Parkinson-kórban szenvedő betegeknél túlzottan metilálódnak, azaz aktivitásuk csökken, gyakran egészen a teljes kikapcsolásig. Összességében több mint 9900 génben találtak metilációs különbségeket! Ezek a folyamatok szorosan összefüggenek a szervezet öregedésével, ezért a betegség előfordulása is hirtelen megnő az idősebb korban. Prof. Horvath, aki először használta az epigenetikai óra kifejezést (amely a szervezet tényleges korát fejezi ki az epigenetikai változások mértékének függvényében), megállapította, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél éppen az epigenetikai öregedés gyorsul meg.

A különbségek az egészséges emberek és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek között azonban nem csak a gének metilációjában, hanem más epigenetikai reakciókban – a hisztonok acetilációjában és a mikroRNS-sel történő szabályozásban – is megmutatkoztak. A betegeknél például az agy bizonyos részeiben jelentősen csökkent a 133b jelölésű mikroRNS szintje.

Kerülje a méreganyagokat

De mi okoza az epigenetikai minták változásait? Főként a külső környezet hatása. A legjelentősebbek között szerepelnek a toxikus hatással rendelkező anyagok. Kutatások például kimutatták, hogy a Parkinson-kórban szenvedő emberek agyában megnövekedett a poliklórozott bifenilek (PCB) szintje.

Nagy kockázatot jelentenek bizonyos mérgező anyagok is, amelyek gyakran előfordulnak az élelmiszerekben. Ezek közé tartoznak elsősorban egyes peszticidek, amelyeket gyümölcsök és zöldségek védelmére használnak, de gyakran előfordulnak tejtermékekben is, vagy a β-metilamino-L-alanin, amely gyakran megtalálható a halhúsban.

Szerepet játszhat a kábítószer-fogyasztás is – például a metamfetamin (pervitin) negatív epigenetikai hatása bizonyított.

Érdekes viszont, hogy bár a dohányzás epigenetikai hatása miatt számos betegség kockázati tényezője, a Parkinson-kór esetében éppen ellenkezőleg, csökkentheti a kialakulásának kockázatát. A koffein és a kávé védő hatása is megerősítést nyert – egy 2012-es kutatás szerint a kávéfogyasztók 25%-kal alacsonyabb kockázatot jelentenek a betegség kialakulására.

Segít az étrend megváltoztatása?

Bizonyítottan pozitív hatással van a betegség kialakulására az úgynevezett mediterrán étrend, amelyre a hal, az olívaolaj, a vörösbor és az aromás fűszernövények magas fogyasztása jellemző – ezek az alapanyagok mindegyike jelentős pozitív epigenetikai hatással bír.

A tejtermékek hatását vizsgáló kutatások vegyes eredményeket hoztak. Egyes kutatások kimutatták, hogy a tej, tejszín és fagylalt magas fogyasztása növeli a kockázatot, mások viszont nem. Az egyik elmélet szerint a tejtermékek különösen azoknál lehetnek negatív hatással, akik laktózérzékenyek, ami egyébként egy olyan probléma, amelynek előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik.

Szerepet játszhat az inzulinrezisztencia is, azaz az a állapot, amikor a vércukorszint magas, nem az inzulintermelés elégtelensége miatt, hanem a szövetek csökkent érzékenysége miatt erre a hormonra. A neurodegeneratív betegségeket, így a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt is, egyébként III. típusú cukorbetegségnek nevezik. Ezért mindenképpen érdemes csökkenteni a szénhidrátok fogyasztását. A megoldás azonban semmiképpen sem lehet azok mesterséges édesítőszerekkel való helyettesítése. Az aszpartám például zavarhatja egyes neurotranszmitterek szállítását és elősegítheti az agysejtek degenerációját.

Érdekes, hogy a betegség magasabb előfordulását igazolták azoknál az embereknél, akik gyakran fogyasztanak konzerv gyümölcsöt és zöldséget. Ennek oka lehet a poliklórozott bifenilek (PCB), amelyeket gyakran használnak a konzervdobozok belső felületének bevonatához. A sült ételek fogyasztásának negatív hatása valószínűleg a lipidperoxidáció nevű reakciónak köszönhető.

Hasznos étrend-kiegészítők

Ezzel szemben jelentős pozitív hatással lehetnek azok az étrend-kiegészítők, amelyek epigenetikus, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásokkal rendelkező anyagokat tartalmaznak.

Omega-3 – két ilyen zsírsav, a DHA és az EPA, amelyek főként a halolajban találhatók, jelentős epigenetikus hatással bírnak. Jellegzetes védő hatást gyakorolnak az idegsejtekre, csökkentik az arachidonsav termelődését, amely neurodegeneratív hatásokkal jár, elősegítik a BDNF növekedési faktor termelődését, amely pozitív hatással van az agy működésére, és gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

Az EGCG – a zöld tea epigallokatechin gallátja – bizonyítottan hatékony mind a Parkinson-kór megelőzésében, mind annak leállításában. Széles körű epigenetikus hatása van, jelentős gyulladáscsökkentő hatással bír, védi az idegsejteket és elősegíti azok regenerálódását, javítja a kognitív képességeket, jelentős antioxidáns hatása van, és közvetlenül beavatkozik az alfa-szinuklein fehérje aggregációjának folyamatába.

Kurkumin – a kurkuma gyökérben található színezék megakadályozza a neuronokat károsító fehérjék összecsapzódását, és erős neuroprotektív, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. Ezenkívül megakadályozza az idegsejtek mitokondriumainak károsodását, és a betegség korai szakaszában segít pótolni az agy dopamin szintjét.

Resveratrol – egy másik epigenetikus hatással rendelkező növényi színezék, amely jelentős antioxidáns, gyulladáscsökkentő és neuroprotektív hatásokkal rendelkezik, ráadásul pozitív hatással van az öregedéssel kapcsolatos folyamatokra. Parkinson-kórban szenvedő betegeknél már néhány hét után is jelentős javulás volt tapasztalható a motorikus és kognitív képességekben.