A szem az agy meghosszabbítása – lassítsa az öregedést, és javítsa látását és gondolkodását egyszerre

Azt mondják, hogy a szem az agy meghosszabbítása, és ez messze nem csak a két szerv közelsége miatt van így. A szem retinája szerkezetében ugyanis nagyon hasonlít az agyszövethez. Ezért is igaz, hogy a látásromlás gyakran együtt jár a kognitív képességek csökkenésével, és fordítva – ami jót tesz a szemnek, az általában az agynak is jót tesz.

Ha azokra a szem betegségekre koncentrálunk, amelyek felnőttkorban jelentkeznek (szürkehályog, zöld hályog, makula degeneráció, de például az öregkori távollátás is), akkor a legtöbbjük szorosan összefügg az öregedési folyamattal. Még a látásproblémák és az Alzheimer-kór közötti összefüggést is bizonyították. Kutatások például többszörösen megerősítették, hogy az ilyen típusú demenciában szenvedő személyeknél a retinában található idegsejtek vastagsága csökken, ami a sejteket és azok axonjait (azaz a látóideget alkotó nyúlványokat) megtámadó degeneratív folyamatok miatt következik be. Különösen nagy hasonlóság mutatkozik a glaukóma és a makula degeneráció kísérő tünetei között.

A látásproblémák ráadásul számos agyi és idegrendszeri betegségben is gyakran előfordulnak, legyen az Alzheimer-kór, Parkinson-kór vagy például sclerosis multiplex.

A kapcsolatok annyira szembetűnőek, hogy a jövőben talán szemvizsgálatok segítségével is diagnosztizálhatóak lesznek az agyi betegségek. Ez vonatkozik például az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására, de a retinán bekövetkező változások alapján akár a stroke kockázata is becsülhető!

Hogyan öregszenek a szemek

Számos változás történik a szem területén, amelyek valamilyen módon összefüggenek az öregedési folyamatokkal. Néhány ezek közül már első pillantásra is látható – például a szem „besüllyedése”, amelyet a zsírréteg csökkenése vagy a szemhéjak megereszkedése okoz. Látásunk szempontjából azonban a rejtett változások a fontosabbak.

A kötőhártyában például a könnymirigyek szövetének atrófiája és egyidejűleg a kötőszövet proliferációja (azaz a sejtek gyors szaporodása) következik be, ami a könnytermelés romlásához vezet. Ennek következménye nemcsak a szárazság és égő érzés, hanem olyan károsodás is, amely a látásélesség romlásához vezet. Változások jelentkeznek a szivárványhártyában (a szemgolyót körülvevő védőréteg) is, valamint degeneratív változások a szaruhártyában, amelyek asztigmiához vezethetnek. A pupilla is kicsinyedik, és csökken az írisz reakcióképessége.

Jelentős változások történnek a lencse területén. Csökken annak rugalmassága, ami megnehezíti a fókuszálást. Megzavarodik a lencse átlátszóságáért felelős speciális fehérjék, az úgynevezett kristályfehérjék szerkezete, és megváltozik a lencse sejtjeinek membránját alkotó lipidek összetétele. Ezek a folyamatok például szürkehályoghoz vezethetnek.

Kiterjedt változások történnek a retinán is, ahol elsősorban a benne található idegsejtek szerkezete és funkciója romlik. A membrán, amelyen keresztül a retina a salakanyagokat szállítja, sűrűsödik, és lerakódások keletkeznek rajta, ami makuláris degenerációhoz vezethet.

A látóidegben nemcsak az axonok száma csökken, hanem a kötőszövet is szaporodik, ami bonyolítja azok vérellátását. Az érelmeszesedés hatására az szemszövetek vérellátása is romlik. Ennek következtében oxigén- és tápanyaghiány alakul ki, ami tovább gyorsítja a szem belsejében zajló negatív folyamatokat.

Mindezen változások következtében az életkor előrehaladtával romlik a látásélesség, de a kontrasztérzékelés is, szűkül a látómező, romlik a színlátás, valamint a szemek képessége, hogy alkalmazkodjanak a félhomályhoz vagy éppen az éles fényhez.

Az agy és az öregedés

Az életkor előrehaladtával jelentősen megnőnek az agy szerkezeti változásai is, amelyek nagyon hasonlítanak a szem retinájában és a látóidegben bekövetkező változásokhoz. Agysejtek és azok axonjai csökkennek, és csökken a szinapszisok (azaz a neuronok közötti kapcsolatok) száma. Bizonyos típusú demenciák esetén a neuronokon plakkok keletkeznek, amelyek korlátozzák azok működését – például az Alzheimer-kór esetében a béta-amiloid plakkok jelentősek.

A szemhez hasonlóan az agyban is a változások érintik a érrendszert. Csökken a kis kapillárisok száma, amelyek az agyat vérellátják, a meglévők pedig érelmeszesedésben szenvednek, és romlik a úgynevezett vér-agy gát állapot is. Ez a kifejezés azt a rendszert jelöli, amely megvédi az agyat a károsodástól azáltal, hogy megakadályozza számos anyag átjutását a vérből az agyszövetbe. Az öregedés hatására azonban olyan változások következnek be, amelyek megnehezítik azoknak az anyagoknak az átjutását is, amelyeknek éppen át kellene jutniuk ezen a gáton.

Végül, de nem utolsósorban, csökken a neurotranszmitterek termelése is, amelyek az egyes idegsejtek közötti jelátvitelt biztosító anyagok. A neurotranszmitterek termelésének jelentős változásai jellemzőek bizonyos betegségekre, például az Alzheimer-kórra (itt az acetilkolin hiánya jellemző) vagy a depresszióra.

Mi történik a sejtek belsejében

A fent említettek az öregedés külső tünetei. Lényegük azonban az, ami a sejtjeink belsejében történik, és az öregedés okai és tünetei minden sejtben és szövetben hasonlóak.

Az öregedés epigenetikai okai

Az életkor előrehaladtával sejtjeink DNS-ében egyre több negatív epigenetikai változás következik be, amelyek számos fontos gén aktivitását megváltoztatják. Különösen a metiláció szintjében bekövetkező változásokról van szó – egyes gének területén túlzott metiláció (hipermetiláció) következik be, amely kikapcsolja a géneket, míg máshol a gének promótereiben a metilcsoportok metilációjának mértéke éppen ellenkezőleg, csökken (hipometiláció).

Az öregedés hatására egyúttal változások következnek be a kromatinban, amely a sejtek magjában található DNS és fehérjék (ún. hisztonok) komplexe. Az életkor előrehaladtával a kromatin összességében csökken, és a hisztonok módosulásában is változások következnek be (különösen az acetiláció mértékében), amelyek szintén befolyásolják a DNS-ben lévő gének aktivitását.

Fontos megjegyezni, hogy az életkor előrehaladtával jelentős epigenetikai változások zajlanak mind a szem belsejében, mind az agyban. És igaz, hogy a legtöbb, ezeket a szerveket érintő betegségnek jelentős epigenetikai háttere van, legyen szó például szürkehályogról, zöld hályogról, makuladegenerációról, diabéteszes retinopátiáról, Alzheimer- és Parkinson-kórról, depresszióról, szorongásról, skizofréniáról és sok másról.

Sajnos nem tudjuk megakadályozni az öregedéssel járó negatív epigenetikai változások növekedését, de a jó hír az, hogy életmódunk megváltoztatásával jelentősen lassíthatjuk azt.

Sirtuinek

A szirtuinek nevű enzimek számos fontos funkciót látnak el a szervezetben, és termelésük is jelentősen csökken az életkor előrehaladtával. A szirtuinek befolyásolják a hisztonok acetilációjának mértékét, a telomerek hosszát (a kromoszómák végső részei, amelyek minden sejtosztódáskor rövidülnek), elősegítik a sérült DNS javítását, szabályozzák a sejtek differenciálódásának folyamatait, a sejtek halálát és a gyulladásos folyamatok mértékét a szervezetben. Segítenek megvédeni az idegsejteket a degenerációtól. Egyes szirtuinek (különösen a SIRT-1) csökkenése jellemző bizonyos retinális betegségekre és egyúttal agyi problémákra is.

Senescent (öregedő) sejtek

Az életkor előrehaladtával a szervezetben egyre több úgynevezett szeneszkensz cella halmozódik fel, amelyeket néha „sejtzombiknak” is neveznek. Ezek a sejtek már nem osztódnak, de nem is pusztulnak el, hanem felhalmozódnak a szervezetben. Ezzel zavarják a szervezet legtöbb szövetének működését, és egyúttal citokineket termelnek, amelyek gyulladást elősegítő anyagok.

A mitokondriumok diszfunkciója

Az öregedés jelentősen befolyásolja a mitokondriumok működését is, amelyek olyan sejtorganellumok, amelyekben a tápanyagok energiává alakulnak át. A mitokondriumok diszfunkciójához számos betegség kapcsolódik, például az Alzheimer-kór vagy az autizmus.

Közvetlen kapcsolat a bél és az agy között

Érdekes, és eddig viszonylag figyelmen kívül hagyott tényező, amely befolyásolja szemünk és agyunk állapotát, a bél mikrobiom, vagyis a belekben élő mikroorganizmusok összessége. Az egyensúly ebben a területen ugyanis nemcsak az emésztést befolyásolja, hanem fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok kialakulásában is, amelyek később számos súlyos egészségügyi problémát okoznak az egész testben. Pontosan ezek a gyulladásos folyamatok járulnak hozzá számos szembetegség (például a makula degeneráció) kialakulásához, valamint számos agyunkkal kapcsolatos betegséghez – például az Alzheimer-kórhoz, a Parkinson-kórhoz, a depresszióhoz, az autizmushoz és másokhoz.

A belekben élő baktériumok azonban olyan anyagokat is termelnek, amelyek bejutnak a véráramba, és így hatással lehetnek az egész test szöveteire és szerveire. Ilyen anyagok például a butirát vagy a propionát. Különösen a butirát képes megváltoztatni a test számos sejtjének DNS-ében található epigenetikai mintákat (például gátolja a hiszton-deacetilázok működését), részt vesz a sejtek jelátviteli folyamataiban, amelyek révén a sejtek megkapják a működésük szabályozásához szükséges információkat, és befolyásolja a mitokondriumok működését is.

Pontosan ez a képesség, hogy befolyásolja az epigenetikai reakciókat (és így az egyes gének aktivitását a DNS-ben) és a mitokondriumok működését, érint különösen szorosan az idegszövetet. Például a mitokondriális diszfunkció szorosan kapcsolódik mind az agyhoz kapcsolódó betegségek (Alzheimer-kór, autizmus és mások), mind a szemet érintő betegségek (szürkehályog, zöld hályog, retinopátia stb.) kialakulásához.

További információkat a bélmikrobiómáról ITT », a mitokondriumokról pedig ITT » talál.

Mit tehetünk az agy és a szem érdekében?

A szem és az agy ápolásának alapja az epigenetikai folyamatokat és a bél mikrobiomát negatívan befolyásoló tényezők ellenőrzése. Az Epivýživa.cz weboldalon már többször részletesen tárgyaltuk ezeket, ezért csak röviden összefoglaljuk:

Alapvetően elmondható, hogy életmódunk minden tényezője epigenetikai hatással bír – vagyis a táplálkozás, a fizikai aktivitás mértéke, az alkoholfogyasztás vagy annak hiánya, a dohányzás, a környezeti toxinok, de a stressz mértéke, az alvás mennyisége stb. is.

Itt elsősorban a táplálkozás egyik aspektusát szeretném kiemelni, mégpedig a szénhidrátok fogyasztását. Étkezésünk ugyanis a legtöbb esetben jelentős többletet tartalmaz belőlük, és ez a tényező fokozza a gyulladásos folyamatok intenzitását a szervezetben és számos betegség kockázatát. A szemeket és az agyat különösen nagy mértékben befolyásolja a cukor túlzott fogyasztása, mivel az idegsejtek számára különösen káros az inzulinrezisztencia, amelynek következtében az idegsejtek energiaszegénységben szenvednek, és amelyhez a cukor túlzott fogyasztása mellett a mozgáshiány is hozzájárul. Az Alzheimer-kórt például néha 3-as típusú cukorbetegségnek is nevezik.

Ezzel szemben elengedhetetlen az antioxidánsok megfelelő fogyasztása, amelyek védik az agy és a szem idegsejtjeit a károsodástól, és fontosak az szemlencse fehérjéinek védelmében is. Például a polifenolok magas bevitele, akár zöldségekből, akár szójából, emberi és állati modelleken végzett kísérletekben nemcsak a szürkehályog kialakulását tudta megelőzni, hanem a már kialakult szürkehályog állapotát is javította. Fontosak a C- és E-vitaminok, a karotinoidok, valamint a telítetlen zsírsavak megfelelő bevitele is.

Teljesen alapvető a rendszeres testmozgás is, különösen az aerob jellegű (elég a rendszeres, gyors séta is). A fizikai aktivitás ugyanis bizonyítottan összefügg a kognitív képességekkel, csökkenti számos agyi betegség kockázatát, és pozitívan befolyásolja a szem egészségét is.

Ugyanakkor gondoskodni kell a bélmikrobiómáról is, amelyet például a zsíros étrend károsít, míg a probiotikumok és prebiotikumok fogyasztása jótékony hatással van rá. A vaszkuláris rendszert is rendben kell tartani, mert csak így jutnak az szem és az agy sejtjei elegendő oxigénhez és tápanyagokhoz. Hasznos tippeket ITT talál ».

Étrend-kiegészítők, amelyek segíthetnek

Íme néhány tipp étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban, amelyek egyszerre jót tesznek a szemnek és az agynak:

Omega-3

Ez egy alapvető tápanyag az agy és a szem működéséhez. Az egyik ilyen telítetlen zsírsav, a DHA, az idegsejtek fontos szerkezeti eleme, a másik, az EPA pedig jelentős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.

Az omega-3 szedése javítja a kognitív képességeket, és segít enyhíteni számos agyi problémát (Alzheimer-kór, ADHD, depresszió, szorongás és mások). Megfelelő bevitelük különösen fontos az öregedéssel járó szemhibák és szürkehályog megelőzésében. Az ezzel a betegséggel küzdő embereknél egyébként alacsony omega-3-szintet állapítottak meg. Segítenek csökkenteni a makula degeneráció kockázatát is.

Butirát

Ez egy rövid láncú zsírsav, amelyet bizonyos bélbaktériumok termelnek, de étrend-kiegészítőként is szedhető.

Nagyon kiterjedt pozitív hatása van az agyra és az idegrendszerre. Támogatja az idegsejtek szaporodását (azaz szaporodását) és differenciálódását, javítja az új kapcsolatok kialakulását közöttük, ugyanakkor megvédi őket a degeneratív folyamatoktól és segít elhalasztani sejtpusztulásukat. Gyulladáscsökkentő hatása van és támogatja a BDNF növekedési faktor termelődését, amely elengedhetetlen az idegsejtek kialakulásához és működésének fenntartásához. Számos tanulmány igazolta, hogy a butirát segít javítani a memóriát, védi a neurodegeneratív betegségektől (beleértve az Alzheimer-kórt is), és az autizmus esetén is jótékony hatással bír. Állatkísérletek során kimutatták, hogy képes csökkenteni a szemnyomást, ami alapvető fontosságú lehet a glaukóma kezelésében és megelőzésében, továbbá védi a retinális sejteket, és hasznos lehet a makula degeneráció megelőzésében és kezelésében. További információk a butirátról ITT ».

D3-vitamin

Ez egy jelentős epigenetikai hatással rendelkező vitamin, amely az úgynevezett VDR receptorokhoz kötődik, amelyek közvetlenül a sejtmagban találhatók. Hiánya jelentős negatív hatással van számos agyi funkcióra.

A D3-vitamin gyulladáscsökkentő hatással bír, de kulcsfontosságú szerepet játszik az idegsejtek osztódásában és növekedésében, valamint azok degeneratív folyamatok elleni védelmében is. Nagyon hatékonyan működik mind a hippokampuszban (az agy memóriáért felelős része), mind az agykéregben. Segít szabályozni az amiloid plakkok képződését, ezért hasznos az Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében. Hiánya, amely nagyon gyakori a népességünkben, nemcsak számos típusú demencia kockázatát növeli, hanem például a depresszió, a szorongás és a skizofrénia kockázatát is.

A „D” vitamin azonban a szem működéséhez is elengedhetetlen – hiányában például jelentősen megnő a makula degeneráció, a szürkehályog és a zöld hályog kockázata –, valamint a bél mikrobiom megfelelő működéséhez is szükséges.

Resveratrol

A főként a vörösborban található színezék a szirtuinek nagyon hatékony aktivátorai közé tartozik, és ennek köszönhetően segít lassítani az öregedési folyamatokat az egész testben, a szemeket és az agyat sem kivéve. Jelentős pozitív hatással van a memóriára – javítja a glükózszint szabályozását a hippokampuszban (az agy memóriáért felelős részében), valamint az úgynevezett funkcionális konnektivitást ebben a területben. Nemcsak egészséges embereknél, hanem demencia kockázatának kitett embereknél is hatékony. Jelentős neuroprotektív hatása is van, stabilizálja az amyloid-béta 40 szintjét, amely az úgynevezett amyloid plakkok egyik fő összetevője, amelyek például az Alzheimer-kórban alakulnak ki. Emellett nagyon erős antioxidáns is.

Rozmarýn

Ez a gyógynövény nagyon hatékonyan támogatja nemcsak a memóriát, hanem a tanulási képességet és a koncentrációt is. Ezt két epigenetikus hatással rendelkező anyagnak köszönheti: a rozmarininsavnak és az ursolsavnak. Ezek például támogatják az IGF-1 növekedési faktor termelődését az agyszövetben. A rozmaring még az Alzheimer-kór fejlett tüneteivel küzdő személyeknek is segíthet. A kognitív funkciók javulását nemcsak a rozmaring belsőleges fogyasztása, hanem még az illóolajainak egyszerű belélegzése is megerősítette.

A rozmaring természetesen a szemre is pozitív hatással van. Például antioxidánské hatása van, védi a retinális sejteket, és szabályozza a makuláris degeneráció kialakulásával kapcsolatos több gén aktivitását is.

Astaxantin

A karotinoidok családjába tartozó narancssárga színezék az egyik leghatékonyabb étrend-kiegészítő a látásfunkciók támogatására. Javítja például a fókuszálási képességet, lassítja az életkorral összefüggő látásromlást, javítja a retinális táplálkozást, elősegíti a glaukóma és a makuláris degeneráció megelőzését és kezelését, valamint csökkenti a szem fáradását. Ezenkívül azonban széles körű pozitív hatással van az agy működésére, különösen a memóriára, a tanulási képességre, valamint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór megelőzésére és kezelésére. Más anyagokkal ellentétben könnyedén átjut a vér-agy gáton, így közvetlenül hat az agysejtekre.