A jóga és a meditáció képesek megváltoztatni a DNS-ünket

A jóga nem csupán testmozgás, ahogy a meditáció sem csupán a stressz elleni küzdelem eszköze. A kutatások szerint a legtöbb hasonló módszer, amelyet sokan spirituális útjuk részeként tekintenek, hatékonyan képes közvetlenül hatni a DNS-ünkben található egyes génekre.
Szinte minden, amit az életben teszünk, befolyásolja az úgynevezett epigenetikai reakciók lefolyását, amelyek képesek kikapcsolni vagy bekapcsolni számos gént a DNS-ünkben. Így mi magunk döntjük el nagy mértékben, hogy a szüleinktől örökölt gének megnyilvánulnak-e vagy sem. A jól dokumentált eszközök, amelyekkel befolyásolhatjuk az epigenetikus reakciók lefolyását, közé tartozik nemcsak az étrend, az életmód vagy a környezetből származó toxinok, hanem a gondolkodásmódunk is.
Amikor a stressz károsítja a géneket
A stressz nagyon erős epigenetikai tényező. Ha hosszú távon hat ránk, DNS-ünkben olyan változások mennek végbe, amelyek például növelik számos civilizációs betegség kockázatát. Hasonló pusztító hatással bírnak azonban mindenféle negatív érzelmek – félelem, bűntudat, irigység, szomorúság… Mindezek az állapotok ugyanis megváltoztatják a szervezetben az epigenetikai reakciókban részt vevő enzimek (például a DNS-metiltranszferáz, a hiszton-deacetiláz vagy az acetiltranszferáz) szintjét. A spirituális gyakorlatban alkalmazott módszerek többsége hatékonyan csökkenti a stresszt és megtanít minket az érzelmek kontrollálására, ami az epigenetikai változások területén is megnyilvánul.
Sajnos egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy a DNS epigenetikai változásainak mértéke összefügg-e az egyén spirituális fejlettségével. A spirituális fejlődés nem olyan mennyiség, amelyet a tudomány képes lenne mérni. Hasonlóképpen nem tudjuk, hogy bizonyos DNS-változások például tágítják-e tudatunkat, vagy segítenek-e nekünk az Univerzummal való kapcsolat elérésében. Eddig csak azt bizonyították, hogy azok az emberek, akik például meditálnak vagy jógáznak, epigenetikai mintázataikban különböznek a többi embertől.
Ez azonban nem kevés – végre ugyanis bizonyítékunk van például elménk hatalmas erejéről. Az a felismerés, hogy pusztán egy gondolat vagy érzelem is képes befolyásolni a DNS-ünket, óriási lépés az egész emberiség számára.
Meditáció a belső békéért és egészségért
A meditáció az egyik legnépszerűbb spirituális gyakorlat. Célja, hogy belső tudatosságunk felébresztésével elérjük a lelki békét. A Consciousness and Cognition szakfolyóiratban 2012-ben publikált kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen meditáló emberek epigenetikai profilja több mint ezer gén tekintetében eltér a kontrollcsoportétól (főként a gének metilációjában és a hisztonok acetilációjában bekövetkezett változásokról van szó).
A meditáció hatása a telomerek hosszára is bizonyított. A telomerek a kromoszómák végső részei, amelyek az élet során fokozatosan rövidülnek, ami összefügg az öregedési folyamatokkal. A meditáció tehát jelentősen lassíthatja a test és az elme öregedési folyamatát.
Az egészséget illetően a meditáció bizonyítottan csökkenti a gyulladásos folyamatok mértékét a testben, az oxidatív stressz szintjét, valamint a rák, a cukorbetegség, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Befolyásolja a stressz hormon, a kortizol termelését is, és ezáltal a szervezet stresszterhelésének szintjét. Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a meditáció előnyös lehet a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében (amelynek kialakulásában egyébként az epigenetikai folyamatok is nagy szerepet játszanak).
A jóga gyógyító ereje
A jóga jótékony hatása az egészségre már régóta ismert. Azok, akik gyakorolják, ritkábban szenvednek nemcsak hátfájástól, hanem például szív- és érrendszeri betegségektől, szorongástól vagy alvászavaroktól is. A jóga jótékony hatása a hormonális és immunrendszerre is bizonyított.
A szakértők már régóta tudják, hogy ennek fő oka a stresszre adott jobb reakció. A jógázók ugyanis úgy tűnik, hogy kialakítottak egyfajta belső autonóm stresszreakció-szabályozó rendszert – teljesen másképp érzékelik a mindennapi élet stressztényezőit, ami aztán tükröződik fiziológiai funkcióikban is. A legújabb kutatások azonban választ adtak arra a kérdésre, hogy hogyan jönnek létre ezek a változások a stresszreakciókban – mindez epigenetikai változásoknak köszönhető.
A rendszeres jógagyakorlás epigenetikai változásokat eredményez azoknak a géneknek a területén, amelyek éppen a stresszre adott reakcióinkat irányítják. Ezenkívül megváltozik az úgynevezett NF-kB transzkripciós faktor termelése is, amely befolyásolja a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, és nő az úgynevezett interferonválasz-faktorok hatékonysága is, amelyek bekapcsolják a vírusok elleni védekezéssel kapcsolatos géneket. A jóga egyúttal aktiválja a telomeráz nevű enzim termelését irányító géneket, és ezáltal meghosszabbítja a kromoszómáinkban található telomérek hosszát. Ennek eredményeként lassul az öregedési folyamat.
A jóga ráadásul nemcsak hosszú távon hat, hanem bizonyos területeken közvetlenül is. Az edzés után két órával ugyanis képes befolyásolni az epigenetikai folyamatokat számos vérsejt-típusban, és ezáltal például javítani az immunitást.
A jógához hasonlóan hatékonyak más, test- és légzőgyakorlatokat, valamint meditációt magukban foglaló rendszerek is, például a tai-chi és a qi-gong. A tai-chi például bizonyítottan képes lassítani bizonyos epigenetikai változásokat (különösen a gének metilációja terén), amelyek az organizmus öregedésével gyarapodnak a DNS-ünkben, és javítja azokat a mechanizmusokat, amelyekkel a sejtekben a sérült DNS képes önmagát javítani. Különösen kedvező hatással van a limfociták nevű immunsejtekre, növeli a test regenerációs képességét, és javítja a szabad gyökökkel szembeni védekezőképességünket.
A csikung epigenetikus mechanizmusok révén bizonyíthatóan javítja a szervezet antioxidáns kapacitását, hatással van a magas vérnyomásra, az allergiákra, az asztmára, a neuromuszkuláris problémákra, sőt még a rákra is.
Étrend-kiegészítők: igen vagy nem?
A fent leírtak fényében felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e epigenetikus hatású étrend-kiegészítőket szedni. Nem csak egy csábító rövidítésről van szó, amely végül nem vezet a célhoz?
Úgy véljük, hogy nem. Az étrend-kiegészítők nem végeznek el helyettünk a spirituális munkát, az a mi elménk, lelkünk és szívünk feladata. Azonban hatással vannak a DNS-ünkben található fontos génekre, és ezzel segítenek javítani testünk egészségét, ami a spirituális növekedés szempontjából is fontos – nem hiába mondják, hogy a test a lelkünk temploma. Sok közülük javítja az ellenálló képességünket és a mentális teljesítményünket, és a gyógynövényekhez hasonlóan az energetikai hatásaikból is meríthetünk. Ráadásul kiválóan kombinálhatók mind a spirituális gyakorlatokkal, mind az alternatív gyógyászati módszerekkel. És melyek közülük segíthetnek Önnek?
EGCG – nemcsak az öregedés, a neurodegeneratív betegségek és a rák elleni küzdelemben segít, hanem az elme erejét és ellenálló képességét is támogatja.
Gránátalma – nemcsak a prosztata állapotát, a szexuális teljesítményt és a szív egészségét javítja, hanem tűz erejét adja és erősíti az alsó csakrákat.
Kurkumin – támogatja a rák és gyulladásos állapotok megelőzését és kezelését, de élénk, vidám energiát is ad, és nehéz időkben felvidítja az elmét.
Resveratrol – javítja a szív és a csontok egészségét, enyhíti a menopauzával kapcsolatos panaszokat, de erős női energiájának köszönhetően lehetővé teszi, hogy kapcsolatban maradjon nőiességével.
Baikal-szilva – kiegyensúlyozza hormonális rendszerét, megnyugtatja és felvidítja az elmét, valamint támogatja a mentális teljesítményt.
- Carlson, L. E., Beattie, T. L., Giese-Davis, J., Faris, P., Tamagawa, R., Fick, L. J., Degelman, E. S. and Speca, M. (2015). Mindfulness-based cancer recovery and supportive-expressive therapy maintain telomere length relative to controls in distressed breast cancer survivors. Cancer, 121: 476–484.
- Epel, E., Daubenmier, J., Moskowitz, J.T., Folkman, S., Blackburn, E. Can meditation slow rate of cellular aging? Cognitive stress, mindfulness, and telomeres. Ann N Y Acad Sci, 1172: 34-53.
- Kaliman, P., Álvarez-López, M.J., Cosín-Tomás, M., Rosenkranz, M.A., Lutz, A., Davidson, R.J. (2014). Rapid changes in histone deacetylases and inflammatory gene expression in expert meditators. Psychoneuroendocrinology, 40: 96-107.
- Robin, J.D., Ludlow, A.T., Batten, K., Magdinier, F., Stadler, G., Wagner K.R., Shay, J.W., &. Wright, W.E. (2014). Telomere position effect: regulation of gene expression with progressive telomere shortening over long distances. Genes & Development, 28: 2464-2476.
- Riya R. Kanherkar, Susan E. Stair, Naina Bhatia-Dey, Paul J. Mills, 3 Deepak Chopra, and Antonei B. Csoka* Epigenetic Mechanisms of Integrative Medicine. Evid Based Complement Alternat Med. 2017; 2017: 4365429.
- Innes K. E., Selfe T. K. The effects of a gentle yoga program on sleep, mood, and blood pressure in older women with restless legs syndrome (RLS): a preliminary randomized controlled trial. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine. 2012;2012:14.
- Innes K. E., Vincent H. K., Taylor A. G. Chronic stress and insulin resistance-related indices of cardiovascular disease risk, part 2: a potential role for mind-body therapies. Alternative Therapies in Health and Medicine. 2007;13(5):44–51.
- Kinser P. A., Goehler L. E., Taylor A. G. How might yoga help depression? A neurobiological perspective. Explore: The Journal of Science and Healing. 2012;8(2):118–126.
- Srinivasan T. Genetics, epigenetics, and pregenetics. International Journal of Yoga. 2011;4(2):47–48.
- Ramos-Jiménez A., Wall-Medrano A., Corona-Hernández R. I., Hernández-Torres R. P. Yoga, bioenergetics and eating behaviors: a conceptual review. International Journal of Yoga. 2015;8(2):89–95.
- Qu S., Olafsrud S. M., Meza-Zepeda L. A., Saatcioglu F. Rapid gene expression changes in peripheral blood lymphocytes upon practice of a comprehensive yoga program. PLoS ONE. 2013;8(4)
- Carim-Todd L., Mitchell S. H., Oken B. S. Mind-body practices: an alternative, drug-free treatment for smoking cessation? A systematic review of the literature. Drug and Alcohol Dependence. 2013;132(3):399–410.
- Hagins M., Rundle A., Consedine N. S., Khalsa S. B. S. A randomized controlled trial comparing the effects of yoga with an active control on ambulatory blood pressure in individuals with prehypertension and stage 1 hypertension. Journal of Clinical Hypertension. 2014;16(1):54–62.
- Black D. S., Cole S. W., Irwin M. R., et al. Yogic meditation reverses NF-κB and IRF-related transcriptome dynamics in leukocytes of family dementia caregivers in a randomized controlled trial. Psychoneuroendocrinology. 2013;38(3):348–355.
- Hewett Z. L., Ransdell L. B., Gao Y., Petlichkoff L. M., Lucas S. An examination of the effectiveness of an 8-week Bikram yoga program on mindfulness, perceived stress, and physical fitness. Journal of Exercise Science & Fitness. 2011;9(2):87–92.
- Kudesia R. S., Bianchi M. T. Decreased nocturnal awakenings in young adults performing bikram yoga: a low-constraint home sleep monitoring study. ISRN Neurology. 2012;2012:7.
- Woodyard C. Exploring the therapeutic effects of yoga and its ability to increase quality of life. International Journal of Yoga. 2011;4(2):49–54.
- Ornish D., Lin J., Chan J. M., et al. Effect of comprehensive lifestyle changes on telomerase activity and telomere length in men with biopsy-proven low-risk prostate cancer: 5-year follow-up of a descriptive pilot study. The Lancet Oncology. 2013;14(11):1112–1120.
- Falus A., Marton I., Borbényi E., et al. A challenging epigenetic message: telomerase activity is associated with complex changes in lifestyle. Cell Biology International. 2011;35(11):1079–1083.
- Blasco M. A. The epigenetic regulation of mammalian telomeres. Nature Reviews Genetics. 2007;8(4):299–309.
- O’Sullivan R. J., Kubicek S., Schreiber S. L., Karlseder J. Reduced histone biosynthesis and chromatin changes arising from a damage signal at telomeres. Nature Structural and Molecular Biology. 2010;17(10):1218–1225.
- Goon J. A., Noor Aini A. H., Musalmah M., Yasmin Anum M. Y., Wan Ngah W. Z. Long term Tai Chi exercise reduced DNA damage and increased lymphocyte apoptosis and proliferation in older adults. Medical Journal of Malaysia. 2008;63(4):319–324.
- Goon J. A., Noor Aini A. H., Musalmah M., Yasmin Anum M. Y., Wan Nazaimoon W. M., Wan Ngah W. Z. Effect of Tai Chi exercise on DNA damage, antioxidant enzymes, and oxidative stress in middle-age adults. Journal of Physical Activity and Health. 2009;6(1):43–54.
- Fraga M. F. Genetic and epigenetic regulation of aging. Current Opinion in Immunology. 2009;21(4):446–453. doi: 10.1016/j.coi.2009.04.003.
- Ho T.-J., Ho L.-I., Hsueh K.-W., et al. Tai Chi intervention increases progenitor CD34+ cells in young adults. Cell Transplantation. 2014;23(4-5):613–620.
Newsletter
PŘIHLASTE SE K ODBĚRU NOVINEK A MĚJTE VŽDY ČERSTVÉ INFORMACE




