Leptin: a kulcs a sikeres fogyáshoz

A zsírszövetünk által kiválasztott leptin hormon feladata az étvágy csökkentése. Az elhízás azonban csökkenti az agy érzékenységét a leptin jelzéseire, ami jelentősen megnehezíti a fogyást. Hogyan lehet a leptint kontroll alatt tartani?

Őseink, ellentétben velünk, nem rendelkeztek állandó élelmiszer-ellátással, hanem az éhezés időszakai váltakoztak a viszonylagos élelmiszer-bőség időszakaival. A túlélésükhöz ezért fontos volt, hogy testük képes legyen alkalmazkodni ehhez. Az egyik hatékony mechanizmus a leptin hormon volt.

A leptin egy fehérje jellegű hormon, amelyet a test több szövetében is kiválasztanak – ezek közé tartozik például a gyomornyálkahártya, a petefészkek, a mellmirigy szövet vagy a vázizom, de talán a legfontosabb a zsírszövet.

Hogyan befolyásolható az étvágy?

A leptin számos funkciót lát el a szervezetben. Kapcsolatban áll például a szaporodással, elindítja a pubertást, szabályozza a szív- és érrendszeri és immunfunkciókat, valamint hatással van a csontanyagcserére is – hiánya például az osteoporosis kockázati tényezője. A leptin talán legismertebb funkciója azonban az étvágy szabályozása.

Mint már említettük, a zsírszövet nagyon fontos leptin termelő. Ezért minél több zsírszövet van a szervezetben, annál több leptint termel. Ezután ez a hormon kötődik a hipotalamusz nevű agyi rész receptorához, ami az étvágy csökkentésére utasítja a szervezetet. A zsírsejtek ezzel lényegében azt mondják az agynak: „Elég vagyunk, csökkentheted a táplálékfelvételt”.

Ebben a pillanatban valószínűleg mindenkinek az jut eszébe: „Á, hát ezért esznek túl sokat az elhízott emberek, hiszen a zsírszövetük biztosan rengeteg leptint termel!” Ez a kifogás nemcsak logikus, hanem igaz is, az elhízott emberek valóban sokkal több leptint termelnek, mint a vékonyak. A probléma azonban az, hogy az elhízással egyidejűleg a szervezetben úgynevezett leptinrezisztencia alakul ki. Ez ugyanis a sejtek jelátvitelének, vagyis annak a komplex biokémiai reakciónak a zavarát okozza, amelynek segítségével – leegyszerűsítve – a sejt a környezetéből utasításokat kap, hogyan kell viselkednie. A zsírsejtek így versenyt futva termelhetik a leptint, de a test elvesztette az iránta való érzékenységét, és nem csökken az étvágy.

Mit határoznak meg a gének?

A leptinrezisztencia kialakulása elsősorban a génmetiláció nevű mechanizmussal függ össze. Ez egy úgynevezett epigenetikus reakció, amely képes teljesen kikapcsolni, azaz teljesen kikapcsolni bizonyos gének funkcióit a DNS-ünkben. Az elhízás ugyanis azok közé a jelentős tényezők közé tartozik, amelyek negatívan befolyásolják génjeink metilációjának mértékét. Éppen ezért növeli számos súlyos betegség kockázatát, de befolyásolja a szervezet leptinre adott reakcióját is.

A probléma sok esetben már a méhen belüli fejlődés során jelentkezik. Ennek oka elsősorban a hiperglikémia (az anya magas vércukorszintje), amely főként a terhességi cukorbetegségre jellemző. Az anya hiperglikémiája ugyanis megváltoztatja a gyermek metilációs mintáit, amelyek viszont befolyásolják a placenta leptin termelését. Azok a gyermekek, akiknek anyja terhesség alatt hiperglikémiában szenvedett, felnőttkorban nagyobb kockázatnak vannak kitéve mind a cukorbetegség, mind az elhízás tekintetében.

A terhesség másik kockázati tényezője, amely növeli a gyermek elhízásának kockázatát, az alultápláltság, konkrétan az alacsony fehérjebevitel. Ez epigenetikai változásokat okoz a gyermekben, amelyek későbbi életében növelik a súlygyarapodás kockázatát, ha magas energiatartalmú étrendet fogyaszt.

Hogyan befolyásolhatjuk a leptin termelését

A leptin hormon termelését és az agy érzékenységét a jelzéseire azonban egész életünk során befolyásoljuk. Negatív hatással vannak rá elsősorban azok a tényezők, amelyek általában rossz hatással vannak epigenomunkra, azaz a kémiai reakciókra, amelyek nemkívánatos módon befolyásolják génjeink aktivitását.

Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a leptin termelését nemcsak a magas energiatartalmú étrend és a telített zsírok túlzott fogyasztása, hanem a fruktóz magas fogyasztása is csökkentheti. Ezt a szénhidrátot széles körben használják az ipari élelmiszergyártásban, elsősorban glükóz-fruktóz szirup formájában, amely olcsóbb, mint a hagyományos cukor. Ennek az édesítőszernek a tömeges használata így hozzájárulhat a világméretű elhízás-járványhoz.

A leptin termelése ráadásul szorosan összefügg a cirkadián ritmussal. Nagyon valószínű, hogy ennek zavara negatívan befolyásolja a leptin termelését, és ezáltal az elhízás hajlamát is. A probléma itt a saját alvási ritmus zavara, például az éjszakai műszakban dolgozó embereknél, de közvetlenül a test számára természetellenes időpontban, azaz főleg késő este és éjszaka történő étkezés is. Egy tanulmányban például egereket etettek magas zsírtartalmú étrenddel, az egyik csoport a szokásos nappali időpontokban, a másik pedig éjszaka kapott ételt. Az éjszakai evők másfélszer gyorsabban híztak, mint a másik csoport! Hasonló, bár nem ennyire markáns eredményekre jutottak a tudósok az emberi önkénteseket vizsgáló tanulmányokban is.

A leptinrezisztencia kialakulásához általában a túlevés is vezet – ha valaki életének bármely szakaszában túlevett, akkor valószínű, hogy leptinrezisztencia alakult ki nála. Ez az információ teljesen más megvilágításba helyezi azt a gyakran alkalmazott módszert, hogy a fogyókúrát rövid ideig tartó böjttel kezdik. Már tizenkét óra étkezés nélkül a szervezet reakciója a leptinra kezd normalizálódni.

A nők számára a menopauza kritikus időszak a túlsúly kialakulása szempontjából. Ennek oka nem csak a metabolizmus lassulása, amelynek intenzitása általában az életkor előrehaladtával csökken, hanem éppen a leptin is. Ha ugyanis a szervezetben ösztrogénhiány áll fenn, a agy leptin iránti érzékenysége csökken.

Az út a karcsú alakhoz

Az epigenetika nemcsak a túlsúly kialakulásában játszik szerepet, hanem a felesleges kilók leadásában is. A legtöbb epigenetikai reakció ugyanis visszafordítható, így befolyásolhatjuk géneink aktivitását, hogy ismét a javunkra működjenek.

Például azok a személyek, akiknek alacsonyabb volt a TNF promóter metilációjának szintje, a kutatásokban sokkal jobban reagáltak az étrend megváltoztatására – a kalóriabevitel csökkentése után többet fogytak, mint azok, akiknek magas volt a metiláció szintje ezen a helyen a DNS-ben.

Epigenetikusan közvetlenül befolyásolható az a gén is, amely a leptin termelődéséért felelős. Methylációja ugyanis növekszik azoknál az embereknél, akik zsírtartalmú étrendet fogyasztanak. Ez általánosan alacsonyabb leptinszintet és így súlygyarapodást eredményez.

Ezek a változások sajnos öröklődnek is, így előfordulhat, hogy az elhízásra való hajlamunkat akár az is okozhatja, hogy szüleink hogyan táplálkoztak a fogantatásunk előtt. Például bebizonyosodott, hogy ha az apa zsírtartalmú és energiadús étrendet fogyaszt, az epigenetikus változásokat okoz a leptin termelésére szolgáló génjében, amelyek aztán átöröklődnek az utódaira is. Ők pedig hajlamosabbak a súlygyarapodásra. Így zárul a kör.

Hasznos étrend-kiegészítők

Bizonyos, étrendünkben általánosan előforduló tápanyagok erős epigenetikus hatással rendelkeznek. Ha ezeket magasabb koncentrációban fogyasztjuk, nemcsak egészségünket támogatjuk, hanem a felesleges kilók leadását is.

Omega-3 – ezek a telítetlen zsírsavak általában pozitív hatással vannak génjeink metilációs szintjére, és kutatások szerint képesek befolyásolni a leptin termelését szabályozó gén metilációját is. Bizonyított az általános hatása a zsírszövet csökkenésének elősegítésére is. Ezenkívül képesek kiküszöbölni a magas zsírtartalmú étrend által okozott negatív epigenetikai változásokat.

Kurkumin – ez az anyag az elhízásra gyakorolt hatása szempontjából viszonylag jól kutatott. Több mechanizmuson keresztül is pozitív hatást gyakorol, többek között a leptinre is. Összességében támogatja annak termelését, és emellett segít csökkenteni a leptinrezisztenciát (és egyúttal az inzulinrezisztenciát is, ami mind az elhízás, mind a cukorbetegség esetében fontos). Egerekkel végzett kísérletekben még azoknál az egyedeknél is megnőtt a leptin termelése és csökkent a leptinrezisztencia, akiket magas zsírtartalmú vagy fruktóztartalmú étrenddel tápláltak. A nagyobb hatékonyság érdekében a kurkumint piperinnel együtt kell szedni.

A resveratrol – egy főként a vörösborban található színezék – epigenetikus hatását azzal a ténnyel ötvözi, hogy fitoösztrogén, vagyis olyan anyag, amely összetételében és hatásaiban hasonló a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez. Ezáltal segít kiegyensúlyozni annak szintjét a menopauza idején, és így megakadályozza a leptinérzékenység csökkenését.

Az EGCG – a zöld tea epigallokatechin gallátja – kissé paradox hatást gyakorol a leptin termelésére. A legtöbb kutatás ugyanis megerősítette, hogy használata esetén csökken a leptinszint, azonban gyakorlatilag az összes vizsgált egyénnél nem nőtt az étvágy, ahogy az logikus lenne, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent, és ezáltal fogyás következett be.