Az immunitás rejtett szerepe: befolyásolja az intelligenciát, a depresszió és az Alzheimer-kór kialakulását

Amikor immunitásról beszélünk, általában az immunsejtek vírusokkal, baktériumokkal vagy más „behatolókkal” való küzdelmét képzeljük el. Az immunsejtek azonban számos más funkciót is betöltenek a szervezetünkben, és többek között dönthetnek agyunk állapotáról és az agyat érintő betegségek kockázatáról is.

Az agy megfelelő működéséhez

Míg az agyhártyában viszonylag sok immunsejt található, az agyszövetben viszonylag kevés van, összehasonlítva a test többi részével. Ennek ellenére nagyon fontos szerepet játszanak, nemcsak a fertőzések elleni védekezésben, hanem az agy fejlődésében is.

A leggyakrabban előforduló immunsejtek az agyban a mikrogliák, amelyek az agy immunsejtjeinek körülbelül 80%-át teszik ki. (Hogy pontosabbak legyünk: míg egyes szakértők a mikrogliákat immunsejteknek, konkrétan makrofágoknak tekintik, mert bizonyítottan részt vesznek az immunfolyamatokban, mások inkább az idegsejtek közé sorolják őket.) Ezenkívül itt találunk például mieloid sejteket, makrofágokat, B-sejteket, T-sejteket, NK-sejteket, dendritikus sejteket…

Különösen érdekes szerepet játszanak itt a T-sejtek, amelyek számos komplex agyi folyamatban vesznek részt, beleértve a térbeli tanulást, a memóriát, az érzelmi viselkedést és az emlékezetet. A mikroglie pedig szabályozza a nervsejtek számát, és befolyásolja a mielinizáció, a szinapszisok (neuronok közötti kapcsolatok) kialakulásának, valamint a kis agyi erek kialakulásának és fenntartásának folyamatait is. Az agy fejlődési folyamataiban nemcsak a velünk született immunrendszer vesz részt, hanem a szerzett immunrendszer is.

Veszélyes fertőzések a terhesség alatt

A legfontosabb szerepet az agy fejlődésében és működésében az immunsejtek játszák a méhen belüli fejlődés során. Itt még az is igaz, hogy az anya terhesség alatti fertőzése jelentősen befolyásolhatja gyermeke agyának fejlődését és a pszichés és neurológiai problémák kockázatát későbbi életében.

Epidemiológiai tanulmányok például kimutatták az összefüggést a fertőzés és a depresszió, szorongás, autizmus, epilepszia, skizofrénia, sőt még a gyermekbénulás kialakulása között. Több tanulmány is kimutatta a korai gyermekkorban elszenvedett fertőzések és a későbbi életkorban kialakuló skizofrénia közötti szoros kapcsolatot, és vannak bizonyítékok a korai fertőzések és a memória és a tanulási képességek közötti összefüggésre is.

Egyes elméletek szerint paradox módon éppen az orvostudomány fejlődése állhat a pszichés problémák elmúlt évtizedekben megnövekedett előfordulása mögött – míg az antibiotikumok elterjedése előtt számos terhességi vagy korai gyermekkori fertőzés halált jelentett, ma a fertőzöttek többsége túléli a betegséget, de az átvészelte betegség bizonyos mértékben befolyásolhatja az agy fejlődését.

Az ellenség neve: gyulladás

Az immunsejtek fontos funkciója a citokinek és kemokinek nevű anyagok kiválasztása is. Az előbbieket általában elsősorban a gyulladás kialakulásával hozzák összefüggésbe, ami az agyra is igaz – a gyulladásos folyamatok fokozott intenzitása ugyanis gyakorlatilag minden agyi problémánál előfordul, a depressziótól kezdve az ADHD-n és az autizmuson át az Alzheimer-kórig.

A citokinek általában nemcsak fertőzésre adott válaszként, hanem bármilyen más agyi egyensúlyi zavar esetén is kiválasztódnak. Fokozott kiválasztásukat okozhatja például sérülés, agyvérzés vagy neurodegeneratív betegség is. A citokinek emelkedett szintje (és egyúttal alacsonyabb T-sejtek szintje és eltérő génmetilációs mérték) jellemző a poszttraumás stressz zavarban szenvedőkre, valamint a skizofréniában szenvedőkre. Állatkísérletek még azt is kimutatták, hogy ha citokinek kerülnek az agyukba, akkor viselkedésükben súlyos zavarok lépnek fel.

A citokinek azonban a kognitív folyamatokra is hatással lehetnek – például befolyásolják az úgynevezett szinaptikus plaszticitást, vagyis az idegsejtek egymás közötti kapcsolatok kialakítására való képességét, ami például a memória vagy a tanulási képesség szempontjából kulcsfontosságú. Jelentős hatással vannak ugyanis az asztrociták nevű idegsejtekre, amelyek többek között részt vesznek a neuronok közötti kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Egyetlen asztrocit több mint 2 millió szinapszist befolyásol!

Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a tekintetben mind a túl magas, mind a túl alacsony szintű citokinek negatív hatást gyakorolnak az agyra.

A vírusos fertőzés Alzheimer-kórt okozhat?

Az immunfunkciók természetesen nemcsak az agy méhen belüli fejlődésében és gyermekkorban játszanak szerepet, hanem egész életen át befolyásolhatják annak állapotát is.

Ebben a tekintetben kulcsszerepet játszanak az agyban legelterjedtebb immunsejtek, a mikrogliák. Funkciójuk zavara valószínűleg hozzájárul az Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-kór kialakulásához, valamint az agy öregedésével kapcsolatos folyamatokhoz. A mikrogliák ráadásul más immunsejtekhez képest nagyon hosszú élettartammal rendelkeznek, így esetleges károsodásuk hatása hosszú ideig jelentkezhet.

Ne engedje be a káros anyagokat az agyba

Fontos szerepet játszik az úgynevezett vér-agy gát, vagyis a vérkeringést az agytól elválasztó sejtek szoros kapcsolata. Ha ez működik, megakadályozza, hogy nemcsak kórokozók, hanem számos potenciálisan káros molekula is bejusson az agyba, beleértve a gyulladásos citokinek nagy részét. Egyes citokinek ugyanakkor növelik a vér-agy gát áteresztő képességét. Ha tehát a szervezetben megnő a citokinek termelése, akár fertőzés, akár szöveti károsodás (például baleset, agyvérzés stb.) következtében, akkor a citokinek és más káros anyagok fokozottan jutnak át a vérkeringésből az agyba, ami tovább rontja annak működését.

A gyulladásos folyamatok fokozódása egyébként a legtöbb agyi rendellenességre jellemző. Az életkor előrehaladtával általában nő a gyulladás mértéke a szervezetben, és ezzel együtt nő a számos betegség és probléma kockázata is, legyen szó depresszió és szorongás típusú pszichés betegségekről, vagy például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór típusú neurodegeneratív betegségek kialakulásáról.

Emellett vannak bizonyítékok, amelyek alátámasztják a neurodegeneratív betegségek kialakulásának „immunológiai elméletét”, azaz hogy az Alzheimer-kór kialakulásának kezdetén vírusos vagy más fertőzés állhatott. Az immunsejtek által termelt citokinek ugyanis többek között elősegítik a béta-amiloid (az Alzheimer-kórban a idegsejteket borító jellegzetes plakkokat képező anyag) kialakulását és annak összecsapzódását. Ezzel szemben a T-sejtek, a mikroglia és egyes más immunsejtek segítik a béta-amiloid plakkok csökkentését.

A stressz hatása is nagy szerepet játszhat agyunk állapotában, mivel a stressz hormonok befolyásolják az immunrendszer működését, ami később hatással lehet az agy fejlődésére és működésére is.

5 lépés az agy és az immunrendszer támogatásához

A kutatások, amelyek az immunitás és az agy fejlődése és működése közötti összefüggéseket térképezik fel, még csak a kezdeti szakaszban vannak. Az immunsejtek és az általuk kiválasztott citokinek és egyéb anyagok ugyanis nemcsak közvetlenül befolyásolják az idegsejteket, hanem számos olyan anyaggal is kölcsönhatásba lépnek, amelyek jelentős hatással vannak az agy fejlődésére és működésére – például a nemi hormonokkal, a leptinnel, az inzulinnal… Ezenkívül egy másik erős tényező is szerepet játszik, mégpedig a bélmikrobiom egyensúlya.

Ezért nem lehet pontosan megmondani, hogyan lehet támogatni az immunrendszert, hogy az agyunk javára működjön. Íme azonban néhány lépés, amelyek bizonyítottan támogatják mind az immunrendszert, mind az agyat. Segíthetnek nekünk kiküszöbölni az immunfolyamatok negatív hatását, amelyek felnőttkorban hatnak agyunkra, és talán bizonyos mértékben enyhíthetik azokat a problémákat is, amelyek gyökerei már korai gyermekkorunkban keletkeztek.

Mit tehet tehát az agya és az immunrendszere érdekében?

Támogassa a mitokondriumokat

A mitokondriumok olyan sejtorganellumok, amelyekben a tápanyagok energiává alakulnak át. Mind az agy, mind az immunsejtek rendkívül energiaigényesek, és ha mitokondriumhiány vagy károsodás lép fel bennük, az jelentősen rontja működésüket. A mitokondriumok száma és állapota tehát alapvető fontosságú mind az immunitás, mind az agy működése szempontjából. Nem véletlen tehát, hogy a mitokondriális diszfunkció a legtöbb agyi problémában jelen van, legyen az ADHD, autizmus, depresszió vagy például Alzheimer-kór.

Hogyan lehet támogatni a mitokondriumokat? Ehhez elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, különösen az aerobik – ehhez elegendő az alacsony intenzitású terhelés is, például a gyaloglás. Fontos továbbá a mitokondriumokat károsító szabad gyökök elleni védelem, a bélmikrobiom ápolása, valamint az egészséges táplálkozás – itt különösen a magas egyszerű cukorfogyasztásnak van káros hatása.

További információk a mitokondriumokról itt ›

Gondoskodjon a bélmikrobiómáról

A bélmikrobiom hatása az immunitás állapotára teljesen alapvető. Például egyes bélbaktériumok részt vesznek az immunrendszer érésének irányításában, az egyes immunsejtek és immunglobulinok (azaz antitestek) képződésében. A bélmikroorganizmusok megfelelő diverzitása (sokfélesége) szintén segít létrehozni immunszabályozó hálózatokat, amelyek megvédnek minket az allergiák kialakulásától.  Közvetlenül a születés után a nyálkahártyában úgynevezett Toll-szerű receptorok alakulnak ki, amelyek reagálnak a mikrobák által az fertőzés során kibocsátott jelekre, és ezáltal segítik az immunválasz kiváltását. További információk itt ›

Ugyanilyen erős azonban a bélmikrobiom és agyunk működése közötti kapcsolat is. Egyensúlya befolyásolja például a gyulladásos folyamatok mértékét az egész testben, az agyat sem kivéve. Egyes bélbaktériumok egy butirát nevű zsírsavat is termelnek, amely kulcsfontosságú az idegsejtek mitokondriumainak működéséhez, illetve a neuronok kialakulásához és védelméhez szükséges BDNF anyag termeléséhez. A bélmikrobiom egyensúlyának megzavarása így kognitív teljesítmény romlásához, hangulati zavarokhoz vagy szociális viselkedési rendellenességekhez, de az agy öregedésének felgyorsulásához is vezethet. További információk itt ›

A bélmikrobiom egyensúlyának fenntartásához elengedhetetlen a rostok fogyasztása. Segíthetnek még a diétás polifenolok, az omega-3-ban gazdag étrend, valamint az élelmiszer-adalékanyagok, az alkohol, a egyszerű cukrok és a telített zsírok túlzott fogyasztásának korlátozása.

Harcoljon a gyulladás ellen

Az akut gyulladás fontos folyamat, amely segít leküzdeni a fertőzéseket és sérüléseket, míg a krónikus gyulladás számos betegség kialakulásában szerepet játszó probléma. A krónikus gyulladás teljesen negatív hatással van az agyra (lásd fent), és bár kialakulásában az immunsejtek is szerepet játszanak, ugyanakkor rontja a szervezet védekező képességét is.

Az gyulladások leküzdésében különösen fontos a táplálkozás. Káros hatással van rájuk főleg a túlzott szénhidrátfogyasztás. Kutatások során még a cukorfogyasztás kis mértékű növelése (50 g-mal) is jelentősen megnövelte a gyulladások intenzitását. Pozitív hatással van viszont az omega-3 bevitel növelése (és az omega-6 telítetlen zsírsavakhoz viszonyított arányuk módosítása), az olívaolaj, a gyümölcsökben és zöldségekben található polifenolok…

További információk a gyulladás elleni küzdelem lehetőségeiről itt ›

Tartsa fenn az optimális testsúlyt

Az elhízás jelentősen növeli a gyulladásos folyamatok szintjét az egész testben, az agyat sem kivéve. Jelentős negatív hatással van az immunsejtek aktiválására, és egyesek szintjét is megváltoztatja. Sokkal rosszabb hatással van az úgynevezett központi elhízás, azaz a magasabb belső vagy zsigeri zsírszázalék.

Kiterjedt epidemiológiai tanulmányok szintén kimutatták az elhízás és a mentális teljesítmény közötti negatív összefüggést. A középkorúak elhízása szintén növeli a demencia kockázatát idős korban.

Az optimális testsúly fenntartása tehát fontos lépés mind az immunrendszer, mind az agy egészségének támogatása szempontjából.

Próbálja ki az étrend-kiegészítőket

Számos epigenetikus hatással rendelkező tápanyag és gyógynövény jelentős pozitív hatással van mind az agy, mind az immunrendszer működésére. Íme néhány közülük.

Kozinec blanitý – ez a gyógynövény, más néven astragalus, hatékonyan támogatja a vér-agy gát működését, lassítja az agy öregedését, védi az agykéreg és a hippocampus (a memória székhelye) idegsejtjeit, és gátolja a béta-amiloid plakkok képződését. Ugyanakkor rendkívül erős immunstimulánsok közé tartozik: képes befolyásolni mind a veleszületett, mind a szerzett immunválaszt, valamint a széles spektrumú immunsejtek, például a monociták, makrofágok, T-sejtek, B-sejtek vagy dendritikus sejtek kialakulását, fejlődését és aktiválódását. Növeli az IgA, IgG és IgM antitestek termelését, és jelentős gyulladáscsökkentő hatása van.

A hidroxitirozol – az olajbogyóban bőségesen található polifenol az egyik legerősebb természetes antioxidáns, és erős gyulladáscsökkentő hatása is van. Javítja az általános immunválaszt és számos immunsejt termelődését, közvetlen vírusellenes és antibakteriális hatása van. Széles körű pozitív hatása van az agyra is, amelyhez hozzájárul az a képessége is, hogy áthatol a vér-agy gáton, és közvetlenül hat az agyszövetre. Ott enyhíti az idegsejtek károsodását, javítja a kognitív funkciókat, lassítja azok öregedéssel járó hanyatlását, és csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát is.

Resveratrol – a vörösborban található színezék jelentős pozitív hatással van a memóriára és a kognitív folyamatokra. Védi az idegsejteket a károsodástól és stabilizálja az agyban az amiloidok szintjét. Erős gyulladáscsökkentő hatása van, és az egyik legerősebb természetes szirtuin-aktivátor, amelyek az öregedést lassító enzimek, amelyek a mitokondriumok megfelelő működéséhez is szükségesek.

Rhodiola – gyakorlatilag minden kognitív képességre pozitív hatással van, helyrehozza a vér-agy gát károsodásait, depresszió és szorongás ellen hat, valamint enyhíti a fáradtság és a stressz mentális teljesítményre gyakorolt negatív hatását.  

Butirát – a rövid láncú zsírsav elengedhetetlen az agy megfelelő működéséhez. Normális körülmények között a bélbaktériumok termelik, de a bélmikrobiom zavara esetén étrend-kiegészítőként is alkalmazható. Tanulmányok szerint ez előnyös lehet minden agyi problémában (memória- és tanulási zavarok, autizmus, ADHD, depresszió, Alzheimer-kór és más típusú demenciák, álmatlanság, depresszió stb.). 

Sáfrány – a krokusz virágának stigmái elsősorban antidepresszáns hatásukról ismertek, amely közepesen súlyos depresszió esetén összehasonlítható az antidepresszánsokkal (és ezekkel a gyógyszerekkel is kombinálható). De közvetlen pozitív hatással van a mentális teljesítményre és a memóriára is, csökkenti a stressz kognitív folyamatokra gyakorolt negatív hatását, és megakadályozza a béta-amiloid plakkok kialakulását. Támogatja a bélmikrobiom butiráttermelő képességét is.

Baikal szilva – nagyon erős gyulladáscsökkentő hatása van, közvetlenül támogatja az immunrendszert, és hatékonyan küzd egyes vírusok és baktériumok ellen. Enyhíti a béta-amiloid plakkok által okozott memóriazavarokat (azaz az Alzheimer-kórban), javítja a mitokondriumok működését az agyszövetben és számos kognitív funkciót, valamint támogatja az idegsejtek ellenállóképességét az oxigénhiány és az öregedéssel kapcsolatos folyamatok ellen. Hatékonyan támogatja a vér-agy gát integritását, ugyanakkor egyes hatóanyagai átjutnak rajta, és közvetlenül az agyban fejtenek ki hatást.

Kvercetin – ez egy nagyon erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő és epigenetikus hatásokkal, amely pozitívan hat a bél mikrobiomára és a mitokondriumok működésére is. Ez is képes közvetlenül behatolni az agyba, és egyúttal védi a vér-agy gátat.