Védje meg DNS-ét. Ne dohányozzon!

A dohányzás úgynevezett epigenetikus változásokat okoz a DNS-ünkben, és ezáltal megváltoztatja számos fontos gén aktivitását. Ennek következménye nemcsak számos súlyos betegség kockázatának növekedése, hanem a dohányzó kismamák esetében gyermekeik immunitásának és intellektuális képességeinek romlása is.

Miért is növeli a dohányzás a tüdőrák kockázatát? Ennek oka nem csak az, hogy a szervet elszennyezik a füstgázok, hanem az is, hogy a dohányzás epigenetikus úton kikapcsolja azokat a géneket, amelyek a tüdőszövet sejtjeit védik a mutációktól.

Amikor a tudósok a tüdőszövet sejtjeit koncentrált cigarettafüstnek tették ki, ami napi egy-két doboz cigarettának felel meg, 15 hónap után jelentősen megnövekedett EZH2 enzimszintet találtak, amely gátolja a gének átírását. Ezt követte a gének fokozott metilációja, ami egy epigenetikus reakció, amely képes a géneket teljesen kikapcsolni.

A cigaretta akár 7000 gént is károsíthat

A gének metilációja az epigenetikus reakció, amelyet a dohányzás leginkább befolyásol. Amikor egy nemzetközi tudóscsoport összesen 16 000 embert vizsgált meg, a dohányzók és a korábbi dohányzók esetében jelentősen eltérő génmetilációs mintákat találtak. Néhányuknál ezek az epigenetikus jelek még 30 évvel a dohányzás abbahagyása után is láthatóak voltak.

A dohányzás mintegy 7000 gén aktivitását befolyásolta a DNS-ünkben, köztük például olyan géneket, amelyek különböző típusú daganatos megbetegedésekhez, szív- és érrendszeri betegségekhez, gyulladásos folyamatokra való hajlamhoz, sőt ízületi gyulladáshoz is kapcsolódnak.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a dohányzással kapcsolatos változások szorosan befolyásolják az úgynevezett epigenetikus életkort is, amely a korábban használt „biológiai életkor” fogalom pontosítása. Az évek előrehaladtával ugyanis egyre több epigenetikai változás történik a DNS-ünkben (különösen a gének metilációja terén), amelyek aztán kifejezik szervezetünk tényleges állapotát. Ezeknek a változásoknak a sebességét azonban életmódunkkal jelentősen befolyásolhatjuk. A dohányzás egyike azoknak a tényezőknek, amelyek felgyorsítják az epigenetikus öregedést, és ezzel együtt az összes sejt öregedését a szervezetben. Ez összefügg a krónikus betegségek megnövekedett előfordulásával, valamint a negatív kozmetikai hatással (a dohányos nőknek több ráncuk van és általában rosszabb a bőrük minősége, mint az azonos korú nem dohányzó nőknek).

Befolyásolja az erekciót, a termékenységet és az utódok egészségét

A férfiaknál a dohányzás erekciós zavarokkal, de a sperma minőségének romlásával is összefüggésbe hozható, ami szintén a DNS metilációs mintáinak megváltozásával magyarázható. A dohányosok így rontják az esélyeiket a gyermekvállalásra, és rossz szokásuk még a vetélés vagy a magzat károsodásának kockázatát is növeli. A termékenységre gyakorolt negatív hatás a nőknél is megmutatkozik.

A legrosszabb hatások azonban a terhesség alatti dohányzásnak vannak, amely kétféleképpen károsítja a magzatot: egyrészt a szövetek oxigénellátásának romlásával, másrészt éppen a negatív epigenetikai reakciók fokozódásával. Amikor a tudósok közel hétezer dohányzó nő újszülöttjeinek DNS-ét vizsgálták, hasonló DNS-változásokat találtak, mint a felnőtt dohányosoknál. A kutatás szerzői összesen 6073 génben találtak eltéréseket a nem dohányzó nők gyermekeihez képest.

Ezek a gének például az idegrendszer és a tüdő fejlődéséhez kapcsolódnak, ami megmagyarázza, miért szenvednek a dohányzó anyák gyermekei gyakrabban tanulási és viselkedési zavaroktól vagy asztmától. Az epigenetikai változások is oka annak, hogy ezek a gyermekek gyakrabban szenvednek ajak- és szájpadhasadéktól.

Az orvoslás útja

A legfontosabb változás az egészség védelme és az öregedés lassítása terén természetesen a dohányzás abbahagyása. Ezzel azonban a kár helyrehozása még nem ér véget, mert az évekig tartó cigarettázás számos epigenetikai változást hagyott a DNS-ben, különösen a fokozott metiláció területén.

Szerencsére azonban az epigenetikai változások visszafordíthatók, ezért a lehető legtöbb olyan életmódbeli változást kell végrehajtani, amelyek pozitív epigenetikai hatással bírnak. Ide tartozik elsősorban az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a környezeti káros anyagok és a stressz elkerülése.

Hatékony segítséget nyújthatnak az epigenetikai hatással rendelkező tápanyagokat vagy gyógynövényeket nagy koncentrációban tartalmazó étrend-kiegészítők. Különösen azokra kell összpontosítanunk, amelyek a lehető legszélesebb spektrumú epigenetikai reakciókat befolyásolják – például az EGCG, a kurkumin vagy a gránátalma –, vagy azokra, amelyek hatékonyan befolyásolják a gének metilációját – ide tartoznak például az omega-3 telítetlen zsírsavak és a resveratrol.