Rejtett mérgek körülöttünk: hogyan befolyásolják génjeinket?

Amikor „környezeti szennyező anyagokról” beszélünk, a legtöbbünknek a szennyezett levegő jut eszünkbe. Ez azonban csak egy kis része azoknak a kockázatoknak, amelyek ránk leselkednek. A mérgező vegyi anyagok ugyanis mindenhol körülöttünk megtalálhatók – a vízben, amit iszunk, az ételben, amit eszünk, a tárgyakban, amelyeket naponta használunk. És sok közülük súlyos változásokat okozhat génjeink szintjén. Hogyan lehet ezt hatékonyan megelőzni?

A közlekedés és az ipar által kibocsátott gázok természetesen komoly problémát jelentenek. Nemcsak légzési nehézségeket okoznak, hanem a szervezetben epigenetikai változások sorozatát indítják el, azaz olyan reakciókat, amelyek befolyásolják egyes gének aktivitását a DNS-ünkben. Ennek következtében megnőhet bizonyos súlyos betegségek, például szív- és érrendszeri betegségek, tüdőrák vagy Alzheimer-kór kockázata.

De a ránk ható káros anyagok egész sora van körülöttünk, gyakran olyan helyeken is, ahol egyáltalán nem gondolnánk rá.

A veszély a műanyagokban leselkedik

Az utóbbi időben szó szerint elárasztanak minket a hatalmas, műanyaghulladékból álló úszó szigetekről készült felvételek és a szomorú fotók azokról az állatokról, amelyeknek ez az élete került. De ez messze nem az egyetlen súlyos következménye a műanyaghulladéknak. A műanyagok ugyanis nem bomlanak le a természetben, csak milliárdnyi mikroszkopikus részecskére bomlanak, amelyek fokozatosan elárasztják az egész bolygót, és bejutnak a testünkbe is.

Ezt a problémát még csak rövid ideje vizsgálják, ezért messze nem ismerjük az összes lehetséges következményét. Már most azonban egyértelmű, hogy a műanyag mikrorészecskék károsíthatják a bél mikrobiomját. A bélrendszerünkben kialakult egyensúlyhiány pedig számos súlyos betegség kialakulásához vezethet (további információk itt: https://www.epivyziva.cz/tajemny-svet-uvnitr-nasich-strev-bakterie-ovlivnuji-nase-zdravi-i-genetickou-informaci/).

Vigyázzunk a biszfenol A-ra

Ugyanilyen veszélyesek azonban azok az anyagok is, amelyeket különböző okokból adnak a műanyagokhoz. Az egyik különösen veszélyes anyag a biszfenol A (BPA). Bizonyítékok a káros hatására már régóta ismertek, ezek alapján még a csecsemőpalackokban való használatát is betiltották, mégis továbbra is számos mindennapi használatú tárgyban megtalálható: Található műanyag palackokban és ételtároló edényekben, játékokban, sporteszközökben, konzervdobozok belsejére kenik, hogy megakadályozza a korróziót, és nagy mennyiségben található a hőérzékeny papírban is, amelyre például a boltokban a blokkokat nyomtatják. A szervezetbe elsősorban az azzal érintkező élelmiszerekkel jut be, de akár a bőrön keresztül is behatolhat, például a nyugtákkal való érintkezéskor.

A bisfenol A jelentős hormonális zavaró anyag, amely a szervezetben saját szteroid hormonjaival versenyez, mivel ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik. Ezenkívül jelentős epigenetikai hatásokkal is rendelkezik – a tudósok eddig több mint 1200 típusú gén- és fehérje-interakciót regisztráltak! Jelentősen csökkenti elsősorban a gének metilációját a DNS-ben, és befolyásolja a további epigenetikus reakciókat, a hisztonok acetilációját is. Bizonyítottak például negatív hatásai a termékenységre, az erekciós képességre, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatára, valamint az, hogy súlyos epigenetikus változásokat okozhat a májsejtek DNS-ében. Gyermekeknél tanulási és viselkedési zavarokat okozhat.

Negatív epigenetikai hatásokkal rendelkeznek a ftalátok is, amelyek szintén hormonális zavaróként hatnak. Komolyan veszélyeztetik a reproduktív egészséget, és terhesség alatt a magzat fejlődési rendellenességeit okozhatják (különösen a nemi szervek területén). Többféle ftalát létezik – egyeseket műanyagok (például PVC) lágyítására használnak, másokat ragasztókhoz, kozmetikai termékekhez vagy oldószerekhez adnak hozzá.

Ha a szervezetben ftalátok és biszfenol A együttesen hatnak, negatív hatásuk megsokszorozódik, és így már alacsony koncentrációban is veszélyessé válnak.

Az egészség és a betegség a mezőn születik

Külön fejezetet képeznek a mezőgazdaságban használt anyagok. Sokuknak valóban súlyos hatása van az egészségre, mégis továbbra is használják őket.

Jellemző példa erre a glifozát tartalmú gyomirtók, mint például a Roundup. A glifozát káros hatásairól már régóta beszélnek. Már 2015-ben az Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség potenciális rákkeltő anyagként minősítette. Tavaly pedig egy tanulmányt tettek közzé, amely bizonyítja, hogy a glifoszfáttal való érintkezés riasztó módon 41%-kal növeli a non-Hodgkin-limfóma nevű daganatos betegség kockázatát.

A glifoszát pedig a világszerte leggyakrabban használt gyomirtó szer, 1950 óta alkalmazzák, és hatása epigenetikus. Megakadályozza ugyanis a növényekben a fehérje-anyagcseréhez szükséges enzim termelődését. A növények ennek következtében hiányt szenvednek és elpusztulnak. Az állatok nem rendelkeznek ezzel az enzimmel, ezért a glifoszfátot sokáig ártalmatlannak tartották számukra. Kiderült azonban, hogy az állatok, beleértve az embert is, esetében ez az anyag epigenetikus változásokat okoz, különösen a gének metilációja és a hisztonok acetilációja területén, ami később számos súlyos betegség, többek között többféle rák kialakulásának kockázatát növeli.

Sajnos ezek a változások a fogantatás során átöröklődnek az utódokra is – például a glifoszfáttal kezelt patkányok utódainál ennek következtében vesebetegségek (akár 40%-ban), prosztata- vagy petefészekrák alakult ki, és magasabb volt az elhízás és a veleszületett rendellenességek előfordulása.

Mindezen megállapítások ellenére, és annak ellenére, hogy például az Egyesült Államokban több ezer pert indítottak a glifozát gyártója, a Monsanto vállalat ellen rákos betegek, eddig nem került sor a glifozát használatának általános betiltására. Nálunk tavaly óta csak a glifozátnak a repce és gabonafélék érésének és szárításának felgyorsítására történő felhasználását tiltják.

Negatív epigenetikai hatások bizonyítottak többféle peszticid és más, a mezőgazdaságban használt anyag esetében is. A negatív epigenetikai hatásokkal rendelkező, élelmiszerekben gyakran előforduló káros anyagok további kategóriáját a nehézfémek képviselik.

Hogyan lehet védekezni?

Mint látható, a környezeti káros anyagok hatása valóban súlyos lehet, és ez nem csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül ki vannak téve ezeknek, hanem utódjaikra is. Kétféleképpen védekezhetünk ez ellen. Az első az, hogy következetesen törekszünk ezeknek a mérgeknek a hatásának enyhítésére, bár sajnos ma már nem lehet teljesen elkerülni őket. A második pedig az, hogy megpróbáljuk kijavítani a lehető legtöbb általuk okozott epigenetikai változást.

Az első módszer keretében célszerű betartani például a következő alapelveket:

• Vásároljon olyan élelmiszereket, amelyek nem voltak kitéve peszticidek, gyomirtók és egyéb káros anyagok hatásának, legyenek azok BIO jelöléssel ellátott termékek vagy olyan helyi termelőktől származó termékek, akikben megbízik.
• Kerülje a szennyezett környezetű területeket. Ha ez nem lehetséges, kövesse a híreket, és rossz szélviszonyok esetén korlátozza a kültéri tartózkodást és a fizikai terhelést.
• Korlátozza a műanyag palackok, élelmiszer-tároló edények és műanyag csomagolások használatát, vagy válasszon olyanokat, amelyek nem tartalmaznak biszfenol A-t és ftalátokat. Ne melegítsen ételt műanyag edényekben, és ne öntsön forró folyadékot azokba. A használt műanyagokat szigorúan válogassa szét.
• Ne vásároljon konzervált élelmiszereket.
• Ha a boltban nyugtát kap, korlátozza a vele való érintkezés idejét, majd mosson kezet.
• Figyelmesen ellenőrizze a vásárolt kozmetikai termékek összetételét.
• Támogassa az ipari, mezőgazdasági és egyéb területeken a mérgező anyagok használatának korlátozását célzó kezdeményezéseket.

Tegyen a egészséges életmódra

Mint már említettük, a környezetből származó káros anyagok hatását jelentősen csökkenthetjük, de sajnos teljesen elkerülni őket lehetetlen. Ezért egyúttal arra is törekednünk kell, hogy negatív hatásukat a lehető legnagyobb mértékben enyhítsük. A negatív epigenetikai változások nagy mértékben visszafordíthatók, és az azokat befolyásoló tényezők elsősorban életmódunkat érintik.

A legfontosabb alapelvnek a táplálkozás minőségére kell összpontosítani, és ez nem csak a káros anyagokat minimálisra csökkentő élelmiszerek választását jelenti, hanem a tápanyagok tartalmát is. A táplálkozás ugyanis nemcsak az egyik legfontosabb epigenetikai tényező, hanem az is igaz, hogy a környezeti toxinok hatására bekövetkező epigenetikai változások jelentősen növelhetik a szervezet érzékenységét a táplálkozási hibákra.

Nemrégiben például egy érdekes kutatás során a tudósok patkánykölyköket röviddel születésük után biszfenol A hatásának tették ki, ami epigenetikus változásokat okozott a májsejtekben. Amikor a kölykök két hónaposak lettek, ezek a változások még mindig jelen voltak, de külsőleg nem mutattak semmilyen tünetet. Ekkor azonban újabb csapás érte őket: a tudósok egy részüket tipikus nyugati étrenddel kezdték etetni, amely gazdag szénhidrátokban, telített zsírokban és koleszterinben.

Egy ilyen étrend természetesen bármikor és bárkinek káros, de ebben az esetben még rosszabb volt a helyzet. Az epigenetikai változások által érintett máj ugyanis nem tudta feldolgozni a zsírterhelést, ami sejtszinten károsodáshoz és a szerv általános megnagyobbodásához vezetett. Ugyanakkor aktiválódott az Egr1 nevű gén, amely ezután egy sor más fontos gén aktivitásának változásait indította el. Ekkor az érintett patkányoknál jelentősen megnőtt a metabolikus rendellenességekkel kapcsolatos betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és mások) kockázata, és általánosan felgyorsult az öregedésük.

További jelentős pozitív epigenetikai tényezők a rendszeres testmozgás és a megfelelő alvás, míg a negatívak közé tartozik elsősorban az elhízás, a dohányzás és a stressz.

Hasznos étrend-kiegészítők

Megfelelő választás lehetnek bizonyos természetes anyagok is, amelyek képesek enyhíteni a környezetből származó káros anyagok hatását, és adott esetben legalább részben kiküszöbölni az azok következtében kialakult negatív epigenetikai változásokat. Íme egy kis válogatás:

Genistein

Ez az anyag, amely főként a szójababban található, epigenetikus hatással rendelkezik, és egyben fitoösztrogénként is hat. Ennek köszönhetően például csökkenteni tudja a biszfenol A negatív hatásait.

Kurkumin

Ez az anyag széles spektrumú pozitív epigenetikus hatással rendelkezik, támogatja a máj és a vese egészségét, és bizonyítottan képes megvédeni a szervezetet a környezetből származó egyes káros anyagok, különösen a nehézfémek és a nikotin negatív hatásaitól.

Omega-3

Több tanulmány is megerősítette, hogy ezek az esszenciális telítetlen zsírsavak védik a szervezetet a nehézfémek és a légszennyező anyagok hatásaival szemben. Gyermekkorban történő adagolásuk jelentősen csökkenti az asztma kockázatát, amely a szennyezett területeken élő gyermekeknél jelentősen megnövekedett. Különösen hatékonyak D3-vitaminnal kombinálva.

Vitaminok

A szervezet védelme a környezetből származó toxinok negatív hatásai ellen bizonyítottan hatékonyak a D3-, C-, E- és A-vitaminok, a karotinoidok és a B-vitaminok. Az utóbbiak közül különösen fontos a folsav, amely metil-donorként működik, és így képes megakadályozni a például a biszfenol A hatására kialakuló veszélyes hipometilációt. Ez különösen fontos a terhesség idején, amikor a folsavhiány súlyos károsodást okoz a magzat idegrendszerében.

Chlorella

Ez az egysejtű édesvízi alga az egyik leghatékonyabb természetes méregtelenítő szer. Segít eltávolítani a nehézfémeket, a poliklórozott bifenileket és más méreganyagokat a szervezetből, emellett elősegíti a máj, mint fő méregtelenítő szerv regenerálódását.