Akne? A szex nem segít, az étrend megváltoztatása viszont igen.

Ez nagyon bosszantó. Pont akkor, amikor a fiúk és a lányok nagy figyelmet fordítanak a megjelenésükre, az arcukat csúnya gennyes pattanások borítják. Mit lehet tenni? A kozmetikumok itt nem segítenek, a javításnak belülről kell kezdődnie, nagyon mélyen – közvetlenül a DNS szintjén.

Kevesen tudják elkerülni – a pubertás időszakában ugyanis az akne körülbelül 85 %-át érinti az egyéneknek. Gyakran azonban később is fennmarad – húszéves korukban még a lakosság közel fele szenved tőle. Legalábbis intenzitását nagyon hatékonyan befolyásolhatjuk, elsősorban az étrend, az életmód megváltoztatásával, valamint speciális étrend-kiegészítők segítségével.

Amikor a hormonok megőrülnek

„A hormonok tehetnek róla” – állították korábban az akne okáról. Ez igaz, de csak részben. Az androgének csoportjába tartozó nemi hormonok, amelyek a pubertás idején kezdik el tömegesen kiválasztódni, közvetlenül a sejtek magjához kötődnek, ahol genetikai információnk található. Ott beavatkoznak az úgynevezett sejtjelzésbe, vagyis a biokémiai folyamatok rendszerébe, amelyek jeleket adnak a sejteknek, például a szaporodásra. Ezenkívül stimulálják a bőr faggyúmirigyeit, amelyek terméke táplálékul szolgál a Propionibacterium acnes baktériumoknak, amelyek a probléma valódi okozói.

A nemi hormonok azonban nem csak a pubertás idején termelődnek, hanem felnőttkorunk nagy részében is. Ha tehát csak ők lennének felelősek az aknéért, akkor ez a probléma a legtöbb embernél a pubertás végével megszűnne.

Mit tehetnek a gének?

Az akné hajlamosságát nagy mértékben a genetika, konkrétan azok a DNS-részek határozzák meg, amelyekben a CAG nukleotidok hármasa ismétlődik. Ha ezek a részek rövidebbek, az érintett egyének a pubertáskor hajlamosabbak az akné kialakulására, felnőttkorban pedig például a kopaszodásra.

A genetika mellett azonban epigenetikai hatások is szerepet játszanak. Ahogy már többször is megismételtük ezen a weboldalon, egy bizonyos gén jelenléte a DNS-ünkben még nem jelent semmit. Az is fontos, hogy ez a gén be van-e kapcsolva, vagyis hogy a test képes-e „elolvasni” és fehérjéket termelni alapján. A gének be- és kikapcsolása úgynevezett epigenetikus reakciók révén történik, amelyek lefolyását mi magunk is jelentősen befolyásolhatjuk, elsősorban életmódunkkal.

Az epigenetika pedig viszonylag jelentős szerepet játszik az akne kialakulásában. A már említett nemi hormonok hatása mellett (a sejtek jelátvitelének befolyásolása ugyanis szintén az epigenetikai hatások közé tartozik) itt főként az inzulinhoz hasonló növekedési faktor, az IGF-1 (Insulin Like Grow Factor) játszik szerepet.

Vigyázz az inzulinnal

Az IGF-1 magyarázza, miért szűnik meg az akne a pubertás után. Ez a pubertás időszakának fő növekedési faktora, amely aktiválja az ebben az időszakban végbemenő viharos testi változásokat, és a pubertás után termelése jelentősen csökken.

Ahogy a neve is sugallja, a növekedési faktorok fő célja a növekedés, azaz az anabolizmus elősegítése. Mellékhatásként azonban az is növekszik, ami nem kellene – az IGF-1 ugyanis elősegíti például a szőrtüszők területén a proliferációt (azaz a sejtek túlgyorsult szaporodását). Befolyásolja a FoxO1 nukleáris transzkripciós faktor termelését is (a transzkripciós faktorok befolyásolják a transzkripciót, azaz a génátírás folyamatának első lépését, amikor a DNS alapján RNA keletkezik).

Itt is szerepet játszanak a gyulladásos folyamatok, amelyeket szintén számos epigenetikus mechanizmus szabályoz. Ha tehát sikerül enyhítenünk a gyulladásos folyamatok általános lefolyását a szervezetben, az akne is visszahúzódik.

Kezdje az étrenddel

Az étrend megváltoztatása az akne kezelésének alapvető eleme. Mire kell összpontosítanunk?

Kevesebb cukor
A túlzott cukorfogyasztás az egyik legfontosabb negatív epigenetikai tényező, amely számos folyamatot befolyásol a szervezetben, és számos súlyos betegség kockázatát növeli. Emellett hozzájárul az akne kialakulásához is.

Ahogyan az IGF-1 növekedési faktor elnevezésében szereplő „inzulinhoz hasonló” kifejezés is sugallja, itt az inzulin hormon játszik szerepet, amelyet a szervezet akkor választ ki, amikor szénhidrátokat fogyasztunk (az inzulin ugyanis szabályozza a vércukor glikogén poliszacharid formájában történő tárolását). Az IGF-1 az inzulinnal együtt részt vesz a FoxO1 transzkripciós faktor termelésének gátlásában, amely az akne kialakulásának fontos része.

A cukor túlzott fogyasztása szintén elősegíti az úgynevezett microRNA-21 képződését, amely szintén befolyásolja a FoxO1 termelését, és elősegíti az interleukinek képződését, amelyek részt vesznek a gyulladásos folyamatokban. A microRNA-21 fokozott képződése főként a makrofágokban, az immunsejtekben történik, amelyek alapvető szerepet játszanak a gyulladások kialakulásában.

Kevesebb tejtermék
Heves viták folynak arról, hogy a tej és tejtermékek fogyasztása megfelelő-e az ember számára (a csecsemők kivételével) vagy sem. Azonban vitathatatlan, hogy szerepet játszanak az akne kialakulásában – az első kutatás, amely ezt bizonyította, már 1885-ben készült!

A tej elsősorban a fiatalok táplálására szolgáló élelmiszer, ezért számos növekedési faktort tartalmaz, amelyek elősegítik az anabolizmust (azaz a sejtek szaporodását és a szövetek növekedését). A pubertás során azonban éppen ezek a növekedési faktorok járulnak hozzá a már említett sejtek szaporodásához a faggyúmirigyekben. A tej elősegíti az IGF-1 növekedési faktor által biztosított sejtjelzést és a mikro RNA-21 kialakulását is.

Anabolikus hatása (és természetesen könnyen emészthető fehérjetartalma) miatt a tej és a tejsavó a sportolók étrendjének kedvelt része, valamint a sportkiegészítők, például a regeneráló italok alapja. Nem véletlen, hogy a testépítők, akik nagyon sokat fogyasztanak belőle, felnőttkorban is gyakran aknéval küszködnek.

Telített zsírok
A telített zsírok túlzott fogyasztása elsősorban az interleukinek képződését támogatja, amelyek részt vesznek a gyulladásos folyamatokban. Káros hatással van rájuk különösen a palmitát és a hozzá hasonló telített savak, amelyek például a gyorséttermi termékekben nagy mennyiségben fordulnak elő.

Hasznos étrend-kiegészítők

Az étrend megváltoztatását célszerű kiegészíteni más pozitív epigenetikai tényezőkkel is, például rendszeres testmozgással. Nagyon hasznosak lehetnek az epigenetikai hatással rendelkező tápanyagokat koncentrált formában tartalmazó étrend-kiegészítők.

A resveratrol – a vörösborban található színezék – kiterjedt epigenetikus hatásokkal rendelkezik, és az akne kezelésében az egyik leghatékonyabb szer. Erősen gyulladáscsökkentő hatása van, emellett antibakteriális hatással is rendelkezik, méghozzá közvetlenül az akne kórokozója, a Propionibacterium acnes ellen. Hatékonyságát belső és külső alkalmazás (resveratrol tartalmú gél felvitele) esetén is igazolták.

Omega-3 – ezek a telítetlen zsírsavak széles körű epigenetikai hatásokkal rendelkeznek. Gyulladáscsökkentő hatásuk van, szabályozzák a proliferációval kapcsolatos folyamatokat, emellett nagyon pozitív hatással vannak a pubertás időszakában különösen terhelt pszichikára és a kognitív folyamatokra.

D3-vitamin – ez az epigenetikus hatással rendelkező vitamin számos, a bőrrel kapcsolatos területen fontos szerepet játszik, és az akne sem kivétel. Hiánya jellemző az ezzel a problémával küzdő személyeknél.

EGCG – az epigallokatechin-gallát az epigenetikus hatással rendelkező anyagok közé tartozik. Csökkenti a gyulladásokat, gátolja a szaporodást.

És mi van a szexszel?

Bár azt mondják, hogy a szexuális élet megkezdésével az akne eltűnik, ez nagyrészt csak egy mítosz, amelyet soha nem igazoltak. Inkább véletlen egybeesésről van szó, mert az akne gyakran spontán eltűnik abban az időszakban, amikor a fiatalok nagy része megkezdi a szexuális életet.

Ennek a ténynek a hatását azonban nem lehet teljesen kizárni. A partner megtalálása és a szexuális élet megkezdése ugyanis jelentősen pozitív hatással van a pszichére, és az érzelmeink is fontos epigenetikai tényezők közé tartoznak. Az önmagunkkal való elégedettség azonban mindenképpen fontosabb szerepet játszik, mint a szex hatása.