Hogyan lehet megszabadulni a gyulladástól?

A koronavírus-járvány kapcsán egyre gyakrabban jelenik meg az az információ, hogy csökkentenünk kellene a gyulladásos reakciók intenzitását a szervezetben, mert éppen a gyulladás járul hozzá nagy mértékben az életveszélyes szövődmények kialakulásához. A gyulladással azonban folyamatosan küzdenünk kell. Krónikus formájában ugyanis ez az állapot számos betegség kialakulásában játszik szerepet, beleértve a legsúlyosabbakat is.

A gyulladás fontos mechanizmus, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy gyorsan reagáljon a test bármely szövetének károsodására. Ha megvágjuk az ujjunkat, a seb környéke néhány óra alatt enyhén kivörösödik, kissé megduzzad, és ha megnyomjuk, fáj. Pedig a sebbe nem jutott be semmilyen fertőzés. Ennek oka a gyulladás, amely lehetővé teszi a gyógyulási folyamatok megfelelő lefolyását.

Ugyanez történik, ha a sérülés a test belsejében következik be – például ha eltörjük a kezünket vagy kificamítjuk a bokánkat. Az, hogy a ficam másnap sokkal jobban fáj, éppen a gyulladásos folyamatoknak köszönhető. Míg közvetlenül a sérülés után csak a sérült szalagok vagy ízületi tok fáj, másnap ehhez még az intenzív gyulladás is társul, amely a környező szöveteket is érinti.

Az fertőzéssel kapcsolatos gyulladás is ugyanabból ered – a vírusok vagy baktériumok például károsítják a torok belsejében található nyálkahártya sejtjeit, és erre reagálva fájdalmas gyulladás alakul ki a torokban.

Az akut gyulladás jótékony, a krónikus káros

Az akut gyulladás, amely sérülés vagy fertőzés következtében alakul ki, ugyan fájdalmas, de egyébként egyértelműen pozitív folyamat. Fertőzések esetén lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy hatékonyan harcoljon a kórokozókkal, sérülések esetén pedig részt vesz például a sérült szövetek eltávolításában, hogy azokat új szövetekkel lehessen pótolni. A probléma azonban a krónikus gyulladások esetén jelentkezik, amelyek tartós szöveti károsodást okoznak.

A sportolók jól ismerik ezt a problémát. Ha például túlzásba viszik az edzéseket, vagy a testükben olyan egyensúlyhiányok vannak, amelyek bizonyos izomcsoportok túlterheléséhez vezetnek, akkor apró, mikroszkopikus sérülések keletkeznek mind az izomban, mind a megfelelő ín és annak tapadásának szerkezetében. Összehasonlítva például egy rándulással, ez viszonylag kevés fájdalommal jár (a károsodás mértéke sokkal kisebb), ezért a sportoló gyakran folytatja az edzést. A gyulladás nem csak hogy nem múlik el, hanem mivel a meglévő, meg nem gyógyult károsodásokhoz újabbak is hozzáadódnak, intenzitása éppen ellenkezőleg, fokozódik, és az ín belső szerkezetében is változások következnek be. Idővel a gyulladás krónikus formává alakul, amely nehezen kezelhető és gyakran hosszú kényszerpihenőhöz vezet. Szélsőséges esetekben akár az ín szakadása is bekövetkezhet.

A krónikus gyulladás azonban gyakorlatilag a test bármely részén kialakulhat. Egyes esetekben ez egy komplikáció, valamely betegség következménye, máskor viszont az egyik eredeti oka. Az ízületi gyulladás áll az érelmeszesedés, valamint egyes rákfajták (jellemzően például a bélrák) vagy a cukorbetegség kialakulásának kezdetén. Számos más betegség esetében pedig legalábbis súlyosbítja a lefolyást. Jellemző példa erre az ízületi kopás. Ez a degeneratív ízületi betegség ugyan először a porc károsodásával jár, de ezeknek a folyamatoknak a következményeként gyulladás alakul ki, amely fokozatosan erősödik, és végül maga is károsítja az ízület további struktúráit. A gyulladásos folyamatok elnyomása a szervezetben tehát gyakorlatilag az egész test egészségére kedvező hatással van.

A gyulladás az epigenetika szemszögéből

Az gyulladás kialakulása nagyon összetett folyamat. Sejt szinten zajlik, és számos gén aktivitásának aktiválásával vagy éppen gátlásával jár. Ez epigenetikus nevű biokémiai reakciók révén történik.

Az epigenetika lényege például az immunsejtek aktiválása, amelyek ezután nemcsak a sérült szövethez kötődnek, hanem egyúttal számos gyulladást elősegítő anyagot is termelnek.

Fontos szerepet játszanak az úgynevezett citokinek is. Ezek olyan fehérjék, amelyek termelését egyrészt epigenetikai tényezők (például az életmód) befolyásolják, másrészt viszont maguk is jelentős epigenetikai hatásokkal rendelkeznek, mivel számos más gén aktivitását befolyásolják és részt vesznek az úgynevezett sejtjelzésben, amely a sejtek közötti és a sejtek belsejében zajló információátvitel folyamata. A proinflammatorikus citokinek közé tartoznak például egyes interleukinok (IL) vagy a TNF-alfa faktor.

Nagyon fontos szerepet játszik a ciklooxigenáz 2 (COX-2) enzim is. Ez ugyanis elengedhetetlen a prosztaglandinok nevű anyagok képződéséhez, amelyek nemcsak a gyulladás lefolyásában játszanak kulcsszerepet, hanem a láz kialakulásában is részt vesznek – konkrétan a prosztaglandin E2 a termoregulációért felelős hipotalamusz sejtjeit is befolyásolja.

Az alap az étrend módosítása

A gyulladás elleni küzdelemben ezért fontos a gyulladásos gének aktivitásának csökkentésére és a gyulladáscsökkentő gének aktivitásának fokozására összpontosítani. Különösen fontos a gyulladásos citokinek és a COX-2 enzim termelésének korlátozása. A leghatékonyabb módszer elsősorban az étrend megváltoztatása.

Az egyik leginkább gyulladást elősegítő tényező a magas szénhidráttartalmú étrend, különösen a magas glikémiás indexű „gyors” cukrok. Számos tanulmány igazolta ezt, és az gyulladás szintjének emelkedéséhez általában elegendő volt viszonylag kis mennyiségű cukor hozzáadása az étrendhez – a vizsgált önkénteseknek például a szokásos étrendjükhöz hozzá kellett adniuk egy doboz cukrozott limonádét, 50 g fehér kenyeret vagy 50 g fruktózt. Ezek a kis változások például a CRP-fehérje szintjének emelkedéséhez vezettek, ami a gyulladásos folyamatok előrehaladását jelzi, valamint az LDL-koleszterin szintjének emelkedéséhez és az NF-kB gyulladásos faktor termelődéséhez. Természetesen ez fordítva is igaz – nem szükséges teljesen kizárni a szénhidrátokat az étrendből, már viszonylag enyhe fogyasztásuk korlátozása is pozitív hatással jár.

Több omega-3, kevesebb omega-6

A szénhidrátok fogyasztásának korlátozása mellett célszerű minél több gyulladáscsökkentő hatású ételt beépíteni az étrendbe. Ide tartoznak elsősorban a gyümölcsök és zöldségek, az olívaolaj, számos gyógynövény, fűszer, valamint az omega-3 telítetlen zsírsavak. Az omega-3 esetében nemcsak az abszolút értékben kifejezett megfelelő bevitel fontos, hanem az omega-6 telítetlen zsírsavakhoz viszonyított aránya is. Ezek ugyan szükségesek az egészséghez, de elősegítik a gyulladásos folyamatokat, ezért az omega-3 gyulladáscsökkentő zsírsavakhoz viszonyított arányuknak a lehető legalacsonyabbnak kell lennie. Az optimális arány 3:1, maximum 4:1, azonban a szokásos nyugati étrend többszörösét tartalmazza. Problémát jelent a növényi olajok túlzott fogyasztása is, amelyek ugyan koleszterinmentesek, de nagy részük csak kevés omega-3-at tartalmaz, és ellenkezőleg, sok omega-6 telítetlen zsírsavat.

Az elhízás az egész testet érintő gyulladás

Egy másik fontos intézkedés az optimális testsúly fenntartása. A mérsékelt túlsúly nem jelent problémát, de ha a szervezetben nagyobb mennyiségű zsírszövet található, az immunsejtek behatolnak abba, majd aktiválódnak, ami gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet. Az elhízás tehát lényegében enyhe, az egész testet érintő gyulladás, amely a különböző metilációs mintázatok mellett hozzájárul számos súlyos betegség kockázatának növekedéséhez.

A rendszeres testmozgás is gyulladáscsökkentő hatással bír.

Gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők?

A gyulladás és a fájdalom csökkentésére gyakran használnak nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID), például aszpirint vagy ibuprofent. Hatásuk elve éppen a COX-2 termelésének gátlása.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők sajnos nemcsak a COX-2 gyulladásos enzim termelődését gátolják, hanem egy hasonló anyag, a COX-1 termelődését is. Ez az enzim is részt vesz a prosztaglandinok termelődésében, azonban ezek a prosztaglandinok fontos szerepet játszanak a gyomor és a nyombél nyálkahártyájának védelmében. Ha ezekből nincs elegendő mennyiség, a nyálkahártya nem védi megfelelően a gyomorsavaktól, és károsodás lép fel, amely akár életveszélyes vérzéshez is vezethet. A nem szteroid gyulladáscsökkentők emellett már egy hét használat után is növelik a szívroham és a stroke kockázatát (ez nem vonatkozik az aszpirinra). Emellett növelik a gyulladásos bélbetegségek, a veseproblémák és valószínűleg az erekciós zavarok kockázatát is.

Bár már léteznek olyan gyógyszerek, amelyek csak a COX-2 termelését gátolják, a COX-1-ét azonban nem, jó tudni, hogy hasonló hatások természetes úton is elérhetők, azaz életmódváltással és olyan tápanyagok és gyógynövények kiegészítésével, amelyek az úgynevezett epigenetikus elven működnek – gátolják azoknak a géneknek a tevékenységét, amelyek a COX-2 enzim termelődését irányítják a szervezetben, de a COX-1 termelését változatlanul hagyják, vagy akár elősegítik. Ennek köszönhetően jelentős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Hatásuk ugyan nem olyan azonnali, mint például a rózsaszín tabletta lenyelése után, de hatékony módszer nemcsak a krónikus gyulladások, hanem a hosszú távú krónikus fájdalmak elnyomására is. Kutatások ugyanis megerősítették, hogy a krónikus fájdalomtól szenvedő emberek DNS-ében számos epigenetikus jellegű változás történik.

Étrend-kiegészítők a gyulladás enyhítésére

Boswellia – nagyon hatékonyan gátolja a COX-2 és a gyulladásos citokinek termelődését. Nemcsak a gyulladások leküzdésében, hanem a krónikus fájdalmak enyhítésében is hatékony.

Gyömbér – 500 mg gyömbérkivonat naponta kétszeri szedése ízületi fájdalmak esetén, amelyeket ízületi gyulladás okoz, ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint 400 mg ibuprofen naponta háromszori szedése. Migrén esetén is hatékony.

Rozmaring – ez a nagyon hatékony gyulladáscsökkentő gyógynövény különösen hatékony az ízületi gyulladások és fájdalmak enyhítésében.

EGCG – erős gyulladáscsökkentő hatása van az epigallokatechin gallátban gazdag zöld tea kivonatnak is.

Kurkumin – az egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentő anyag, ezért számos típusú krónikus fájdalom ellen is hatékony.

Omega-3 – ha az omega-3-t tartalmazó ételek mellett étrend-kiegészítőként is fogyasztjuk, az segít javítani az omega-6 telítetlen zsírsavakkal való arányukat.

Baikal-i csicsak – szintén jelentős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással rendelkezik.