Az út az egészséges babához

Szeretne egészséges és okos gyermeket? Akkor jó tudni, hogy az ehhez vezető út már jóval azelőtt megkezdődik, hogy elkezdenénk a fogantatásra törekedni.

Amikor úgy döntünk, hogy gyermeket vállalunk, nem csak a DNS-ünkben található genetikai információk felét adjuk át neki. Egyúttal az úgynevezett epigenetikai változásokat is, amelyek kémiai reakciók formájában jelentkeznek, és amelyek életünk során alapvetően befolyásolták egyes génjeink aktivitását. Ezáltal alapvetően befolyásolhatjuk gyermekünk fejlődését, sőt akár számos súlyos betegségre való hajlamát is.

Szerencsére azonban a legtöbb epigenetikus változás visszafordítható – a genomunktól (azaz a DNS-ben található gének sorrendjétől) eltérően epigenomunkat jelentős mértékben befolyásolhatjuk. Még mielőtt úgy döntünk, hogy gyermeket vállalunk, életünkben olyan változásokat kellene végrehajtanunk, amelyek legalább részben rendbe hozzák epigenomunkat.

Ráadásul ezáltal befolyásolhatjuk azt is, hogy egyáltalán sikerül-e gyermeket nemzeni.

Hogyan működik az epigenetika

Egy bizonyos gén jelenléte a DNS-ünkben még nem jelent semmit. Ugyanilyen fontos, hogy ez a gén „be legyen kapcsolva”, hogy a szervezet fehérjéket tudjon előállítani. A gének be- és kikapcsolását több kémiai reakció irányítja – elsősorban a gének metilációja, a hisztonok acetilációja és a mikroRNS-ek általi szabályozás (erről bővebben itt olvashat: https://www.epivyziva.cz/zaklady-epigenetiky/). Ezek a reakciók azonban nem véletlenszerűen zajlanak. Sokuk lefolyását ugyanis mi magunk is befolyásolhatjuk életmódunkkal – elsősorban azzal, hogy mit eszünk, rendszeresen mozogunk-e, illetve milyen káros anyagoknak vagyunk kitéve a környezetünkben.

A terhesség és a gyermekkor során az epigenetikai változások alapvetően befolyásolhatják fejlődésünket, növekedésünket, megjelenésünket és képességeinket, felnőttkorban pedig növelik vagy csökkentik a számos betegségre, köztük a legsúlyosabbakra való hajlamot. Ezek a változások azonban azzal a tulajdonsággal is rendelkeznek, hogy a DNS-ben lévő génekhez hasonlóan átörökíthetők a szülőktől az utódokra. Nem mintha mindegyik öröklődne, sok közülük a magzat fejlődése során törlődik, de a gyermek DNS-e születése után mégis számos epigenetikai változást mutat, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyek a szülőknél a megtermékenyítés pillanatában megtalálhatók voltak (1, 2).

Ha nem sikerül teherbe esni

Először azonban nézzük meg, hogy az epigenetika hogyan befolyásolja magát a fogamzóképességet. Kezdjük a férfiakkal.

Az a tény, hogy a férfi spermiumok minősége az elmúlt évtizedekben gyorsan romlott, közismert. A probléma az, hogy a spermiumok képződésének folyamata meglehetősen igényes, mert a végén egy magasan specializált, ellenálló és életképes sejtnek kell lennie, amely képes átjutni a női test ellenséges környezetén, eljutni a petesejtig, és megtermékenyíteni azt. A spermiumok spermatogónium nevű őssejtekből keletkeznek, amelyek többszöri osztódás és differenciálódás bonyolult folyamatán mennek keresztül – ez körülbelül 72 napig tart (3). Az egész bonyolult folyamatot számos gén irányítja, ezért rengeteg lehetőség van arra, hogy epigenetikai tényezőkkel negatívan befolyásolják. Számos kutatás bizonyította, hogy ha ezek a gének túlzottan metilálódnak, jelentősen megnő a meddőség kockázata (4).

Az epigenetikai változások azonban jelentősen befolyásolhatják a női meddőséget is, és ez különösen igaz azokra a nőkre, akik idősebb korban döntenek a gyermekvállalás mellett. Az összes petesejt, amelyet egy nő termékeny élete során kibocsát, még születése előtt keletkezett, és felnőttkorban csak fokozatosan érik be. Az évek múlásával azonban egyre több epigenetikai változás következik be, amelyek zavarják a petesejtekben tárolt gének aktivitását – különösen a gének metilációja és a hisztonok acetilációja terén. A teherbeesés nehézségei hormonális változásoknak is betudhatók, amelyek szintén epigenetikus eredetűek lehetnek – leggyakrabban az ösztrogéntermelés csökkenéséről van szó, amely általában az életkor előrehaladtával is romlik (5).

Mit szeretne átadni gyermekeinek?

Még ha sikerül is teherbe esni, még nincs megnyert a csatát. Az epigenetikai minták, amelyeket a DNS-ünkkel együtt adunk át gyermekünknek, ugyanis alapvetően befolyásolhatják a méhben való fejlődését, majd a születés után a számos betegségre való hajlamát (4, 5).

Az elmúlt években számos kutatás foglalkozott a betegségek epigenetikai öröklődésével. Megerősítést nyert például az epigenetikai változások öröklődése, amelyek növelik bizonyos típusú rákok, például a kolorektális karcinóma (azaz a vastagbél- és végbélrák) kockázatát. Ennek a betegségnek a valószínűsége ugyanis nő, ha örököltük a mutált MLH1 gént, de akkor is, ha szüleink negatív epigenetikai mintákkal adták át nekünk ezt a gént (6).

Az epigenetikai változások ráadásul több generáción át öröklődhetnek. A Douglas Ruden vezette csapat által végzett kutatás például kimutatta, hogy ha az anya terhesség alatt magas ólomszinttel rendelkezik a vérében, az epigenetikai változásokat okoz, amelyek agykárosodáshoz és más szervek károsodásához vezetnek, és ez nem csak a gyermekére (ahol nem feltétlenül öröklődésről van szó, hanem a terhesség alatti negatív hatásokról), hanem akár az unokáira is kihat (7). További kutatások kimutatták, hogy a gyermekkor bizonyos szakaszaiban a nem megfelelő táplálkozás nemcsak az éhező gyermekek egészségeire gyakorolhat negatív hatást az életük során, hanem akár unokáik növekedésére és a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamosságára is (6, 8)!

Még van idő a változásra

Az utóbbi időben olyan kutatások jelentek meg, amelyek a jövőben módszert hozhatnak létre az epigenetikai információk orvosi úton történő befolyásolására a csírasejtekben (9). Most azonban megvizsgáljuk, hogyan tudjuk ezeket még a fogantatás előtt magunk befolyásolni. Mint már említettük, a legtöbb epigenetikai változás visszafordítható, és ugyanazokkal a mechanizmusokkal törölhetjük őket, amelyekkel keletkeztek – vagyis elsősorban az életmódunkkal.

Az alábbi tippek segítenek módosítani az epigenomját, és ezzel növelni a fogamzás esélyét, valamint a baba egészséges fejlődését. De vigyázzon – az egész életünk során kialakult negatív változásokat nem lehet egy hét alatt kijavítani. A jelenlegi állapot javításához legalább három hónapra van szükség, de ideális esetben legalább egy évvel azelőtt, hogy gyermekvállalásba kezdenének, döntsenek a pozitív életmódbeli változások mellett.

Állítsa be az étrendjét

A táplálkozás az egyik alapvető epigenetikai tényező. Ezért fontos, hogy már a fogantatás előtt is módosítsuk, és a terhesség alatt is figyeljünk a baba egészséges fejlődésére. A terhességet és a magzat fejlődését alapvetően megzavarhatja az általános alultápláltság, azaz az elégtelen energiafelvétel – egyébként az extréman sovány, BMI-je 10 alatt lévő nőknél gyakran megszűnik a menstruáció. Szerepet játszhat azonban bizonyos kulcsfontosságú tápanyagok, különösen a fehérjék hiánya is (10). A telített zsírok és szénhidrátok esetében viszont a túlzott fogyasztás káros (11).

Fontos továbbá bizonyos konkrét élelmiszerek és tápanyagok fogyasztása, amelyek közvetlen epigenetikai hatással bírnak. Ha nagy adagokban fogyasztjuk őket (általában étrend-kiegészítők formájában), akkor nagyon jelentős lehet a pozitív hatása a gének aktivitására. Ezekről átfogó áttekintést találhat ezen a weboldalon a „Táplálkozásról” című részben, itt röviden bemutatunk néhányat közülük.

Folsav – ennek a vitaminnak a magzat fejlődése szempontjából betöltött fontossága már régóta ismert. Hiánya elsősorban az idegrendszer fejlődésének zavarait okozza a méhen belüli fejlődés első hónapjaiban, de megnehezítheti magát a teherbe esést is, különösen idősebb nők esetében. Kiderült ugyanis, hogy éppen a levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bekövetkező levegővel való érintkezés során bek

Gránátalma – ez a gyümölcs (vagy az abból készült étrend-kiegészítő) elsősorban a férfi termékenység támogatásában fontos. Epigenetikus úton javítja mind a spermiumok képződését, mind azok mozgékonyságát (13).

Astaxantin – ez az erős antioxidáns a karotinoidok családjából (például a lazac húsában található) pozitívan befolyásolja a hormonok szekrécióját mind a férfiaknál, mind a nőknél, és javítja a spermiumok mozgékonyságát (14).

D3-vitamin –ez az epigenetikus hatású vitamin elengedhetetlen a sikeres teherbeeséshez. Receptorai gyakorlatilag minden női reproduktív szervben megtalálhatók. Fontos szerepet játszik az ösztrogén és más hormonok, valamint azoknak az anyagoknak a termelésében, amelyek lehetővé teszik a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhbe, és megvédik azt a saját immunsejtek károsító hatásától. A férfi termékenységhez is elengedhetetlen. A nők szervezetében a megfelelő D3-vitamin szint jelentősen növeli a mesterséges megtermékenyítés sikerességét (15-19).

K2-vitamin – elengedhetetlen az osteokalcin fehérje aktivitásához, amely lehetővé teszi a kalcium lerakódását a csontokban, és egyúttal támogatja a herékben a spermiumok képződéséhez szükséges tesztoszteron hormon termelését (20).

Resveratrol – ez a főként a szőlőborban bőségesen található színezék epigenetikus mechanizmusok segítségével lassítja az öregedési folyamatokat. Ez gyakorlatilag minden sejtre vonatkozik, beleértve a petesejteket is, amelyek öregedése és az azzal kapcsolatos epigenetikus változások az idősebb nők meddőségének egyik fő oka. A resveratrol segít növelni az oocyták (éretlen petesejtek) számát, amelyek megvédik a szabad gyökök károsító hatásától, és javítja az érett petesejtek minőségét is. Ennek köszönhetően meghosszabbodik az az életkor, amikor a nő képes gyermeket foganni. A resveratrol egyúttal növeli a teherbeesés esélyét a policisztás petefészek szindrómában és elhízásban szenvedő nőknél, valamint növeli a mesterséges megtermékenyítés sikerességét (21-23).

Ezek a tápanyagok emellett kedvező epigenetikai hatást gyakorolnak nemcsak a termékenységre, hanem a DNS-re is. Ezzel egyidejűleg csökkentik a negatív epigenetikai változások számát, amelyeket a megtermékenyítés során utódainkra örökítünk.

Kerülje a stresszt

Régóta ismert, hogy az anya stresszhelyzete és negatív érzelmei a terhesség alatt negatívan befolyásolhatják a gyermek pszichikáját és egészségét. Ma azonban kiderült, hogy különösen a stressz okozhat negatív epigenetikai változásokat, amelyek nemcsak az érintett személy egészségét befolyásolják, hanem átörökíthetők az utódaira is. A témával kapcsolatos kutatások ugyan csak állatokon végeztek, ami logikus – a kutatók aligha találnának emberi önkénteseket hasonló kísérletekhez –, de eredményeik meglehetősen egyértelműek.

Amikor például a tudósok jelentős stressznek tették ki a hím egereket, majd párosodni hagyták őket a nőstényekkel, utódjaiknál a glükóz anyagcserét befolyásoló gének metilációs mintáinak változását tapasztalták. A kis egerek felnőttkorukban gyakrabban szenvedtek hipoglikémiában, ami nemcsak a cukorbetegség vagy az elhízás kockázatának növekedését jelenti, hanem más egészségügyi problémákat is (24).

Ne dohányozzon

A dohányzás egy rossz szokás, amelynek messzemenő hatása van az egészségre – gyorsítja az öregedést, növeli a rák (és messze nem csak a tüdőrák) kockázatát, a szív- és érrendszeri betegségek és számos más betegség kialakulásának kockázatát. Ennek oka epigenetikai hatása – a dohányosoknál ugyanis eltérően zajlik a gének metilációja (25).

A legújabb kutatások azonban a dohányzás további negatív következményeit is bizonyították. Elsősorban nagyon negatívan befolyásolja a termékenységet, különösen a férfiakét. Elősegíti ugyanis az úgynevezett apoptózist, vagyis a spermiumokat termelő herékben található ivarsejtek programozott sejthalálát, ami jelentősen rontja a sperma minőségét, és így a termékenységet is. Ennek oka epigenetikus, és a gének eltérő metilációjában rejlik (26). Ezenkívül ez a jelenség közvetlenül a nikotin okozta, így valószínűleg az elektronikus cigarettát szívókra is vonatkozik.

A dohányzás következtében bekövetkező epigenetikai változások ráadásul öröklődnek is. A dohányosok gyermekeinek DNS-e hasonló negatív epigenetikai mintázattal rendelkezik, mint szüleiké (27). Minél korábban kezd el valaki dohányozni, annál rosszabb hatással van ez génjeire, és ezzel együtt nő a negatív hatása az utódaira is. Például azoknak a férfiaknak a fiainak, akik korán kezdtek el dohányozni, a tudósok sokkal magasabb zsírtartalmat állapítottak meg a testükben, mint társaiknál.

Fogyjon

Az elhízás elsősorban a nők termékenységére gyakorol negatív hatást – jelentősen csökkenti a természetes úton és mesterséges megtermékenyítéssel történő teherbeesés valószínűségét (30). Az utóbbi időben azonban több tanulmány is megerősítette az elhízás negatív hatását a férfiak termékenységére is, különösen az ejakulátumban található spermiumok mennyiségére (a spermiumok mozgékonyságára gyakorolt hatást illetően a eredmények vegyesek). A magas testzsírszint a férfiaknál szintén negatív hatással van a hormonális egyensúlyra – csökkenti a tesztoszteron termelést, és ellenkezőleg, növeli a női nemi hormon, az ösztrogén termelését (31).

Sokkal riasztóbb azonban az a tény, hogy az apa elhízása a fogantatás pillanatában jelentős negatív hatással van utódai egészségére is. A magas testzsírszint ugyanis epigenetikai változások sorozatát indítja el, különösen a gének metilációja és a mikroRNS-ek által történő szabályozás terén, amelyek közül sok a megtermékenyítés során átkerül a gyermek DNS-ébe is. Ezek a változások jelentősen növelik annak kockázatát, hogy az utód is elhízásban fog szenvedni (31, 32). Bizonyítottnak bizonyult azonban például az apák elhízása és a lánygyermekeknél előforduló emlőrák közötti összefüggés is (33).