Az út a fiatalos megjelenéshez: felejtsd el a plasztikai sebészetet, koncentrálj a génjeidre

Bár sokan nem akarják beismerni, szinte mindenkinek fontos a fizikai megjelenése. És ez valójában jó is, mert ami nem néz ki jól (legyen az ráncok, megereszkedett bőr, „öregségi foltok” vagy elhízás), az a legtöbb esetben olyan változások miatt alakul ki, amelyek negatívan befolyásolják egész testünk állapotát. A fiatalos bőr elérése tehát kívánatos cél, csak drága krémek és plasztikai műtétek helyett inkább a testünk harmonikus működésére kellene összpontosítanunk, méghozzá sejtek szintjén.
Minden sejt magjában genetikai információt tartalmaz – DNS-t, amely több ezer génnel rendelkezik, amelyek a sejt számára információt jelentenek arról, hogyan kell viselkednie. A bőrsejtek esetében a DNS-ben található gének alapján olyan fehérjéket termelnek, amelyek szükségesek működésükhöz és regenerálódásukhoz. Csak egy kis része a géneknek aktív, bekapcsolt állapotban van. A többi néhány biokémiai reakció segítségével „kikapcsolódik”.
Miért öregszik a bőr?
Ahhoz, hogy a test minden része megfelelően működjön, a sejtekben hibátlanul kell lezajlaniuk az úgynevezett epigenetikus reakcióknak. Ezek olyan biokémiai folyamatok, amelyek kikapcsolják és bekapcsolják az egyes géneket a DNS-ben.
Az öregedés hatására azonban negatív változások következnek be az epigenetikus reakciók területén, amelyek fokozatosan halmozódnak fel. Ezen epigenetikus változások mennyisége emellett jelentősen függ az életmódtól is – például a dohányzás, az elhízás, a magas szénhidrát- és telített zsír tartalmú étrend káros hatással van az egész test sejtjeire, a bőr esetében pedig a túlzott napozás is fontos szerepet játszik. Pozitív hatással van viszont például a rendszeres testmozgás vagy az általános kalóriabevitel csökkentése. Az életmód megváltoztatásával tehát jelentősen lassítható az egész test öregedése, a bőr sem kivétel.
Egy másik tényező, amely negatívan befolyásolja a bőr öregedését, az úgynevezett szeneszcens (öregedő) sejtek. Ezek olyan sejtek, amelyek már elvesztették osztódási képességüket, de mégsem haltak el. Ezért néha „sejtzombiknak” is nevezik őket. Ha a szövetekben felhalmozódnak, ami az öregedés egyik jele, akkor ez jelentősen rontja azok működését és regenerációs képességét. További információk a szeneszcenciáról itt: https://www.epivyziva.cz/elixir-mladi-klic-mozna-lezi-v-senescentnich-bunkach/
Az öregedési folyamatot mindig kíséri a mitokondriumok, azaz az energia termeléséért felelős sejtorganellumok működésének romlása. (További információk a mitokondriumokról itt: https://www.epivyziva.cz/mitochondrie-klic-k-dlouhovekosti/) A mitokondriumok diszfunkciója különösen nagy hatással van azokra a szövetekre, amelyek nagyon érzékenyek az energiahiányra – ez elsősorban az agyat érinti, ahol a mitokondriumok rossz állapota jelentősen felgyorsítja a degeneratív folyamatokat (beleértve az Alzheimer-kórral kapcsolatosakat is). A bőr ugyan nem annyira érzékeny az energiahiányra, de mivel ez a legnagyobb testszerv, a mitokondriumok diszfunkciója itt is jelentősen megnyilvánul.
Vessünk tehát egy közelebbi pillantást a bőr öregedésének leggyakoribb tüneteire, a ráncok kialakulására, a bőr feszességének és rugalmasságának csökkenésére, valamint az úgynevezett öregségi pigmentfoltok kialakulására.
Ráncok kialakulása és a bőr feszessége
A bőr több rétegből áll, és gyakorlatilag mindegyik szerepet játszik az öregedésében. Ez azonban leginkább a két legmélyebb rétegre vonatkozik. A legmélyebb rétegben találhatók a őssejtek, amelyek kulcsfontosságúak a bőrsejtek teljes regenerációjában. A következő rétegben, az úgynevezett dermisben, találhatók az úgynevezett fibroblasztok, azaz azok a sejtek, amelyek a bőr rugalmasságához fontos fehérjéket, például kollagént és elasztint termelnek.
Az életkor előrehaladtával a fibroblasztok funkciója fokozatosan romlik, ami a kollagén és az elasztin elégtelen termelődéséhez vezet, ami ráncok kialakulásában és a bőr feszességének csökkenésében nyilvánul meg. Jelentős negatív szerepet játszhat azonban a kalciumvegyületek lerakódása is a kollagénszerkezetekben, ami csökkenti azok rugalmasságát.
A ráncok és a bőr megereszkedése elleni küzdelmet alapvetően minden említett fronton folytatni kell: azaz meg kell próbálni szabályozni az epigenetikus reakciók lefolyását, javítani a mitokondriumok működését, elősegíteni a szeneszkáló sejtek eltávolítását, támogatni a bőr antioxidáns védelmét és napfénynek való ellenállását, valamint enyhíteni a kalcium lerakódását a kollagén struktúrákban.
Természetesen alapvető fontosságú az életmód megváltoztatása, konkrétan az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a fogyás és a dohányzás elkerülése. De egyes étrend-kiegészítők is segíthetnek:
Resveratrol – ez a főleg a vörösbor héjában található színezék az egyik leghatékonyabb természetes szer az egész test öregedése ellen. Különösen jelentős a mitokondriumokra gyakorolt pozitív hatása, amely elsősorban az úgynevezett sirtuinek aktiválásának köszönhető. Bizonyított hatása van azonban a ráncok csökkenésére is. Főleg belsőleg szedik, de külsőleg is alkalmazható.
EGCG – ez az anyag, amely főként a zöld teában található nagy mennyiségben, a nagyon erős antioxidánsok közé tartozik, pozitív epigenetikus hatással. Ezenkívül segít eltávolítani a szervezetből a szeneszkóci sejteket, és védi a bőrt a túlzott UV-sugárzás okozta öregedéstől. Főleg belsőleg használják, de külsőleg is alkalmazható.
Kurkumin – a kurkuma gyökérből nyert színezék az egyik legváltozatosabb epigenetikai hatással rendelkező anyag, és hatékonyan segít visszafordítani az öregedéssel kapcsolatos epigenetikai változásokat. Ezenkívül segít eltávolítani a szervezetből a szeneszkóci sejteket, beleértve a szeneszkóci fibroblasztokat is, amelyek az öregedésen kívül a bőrrák kialakulásának kockázatát is növelik. Enyhíti az gyulladásos folyamatokat (amelyek szintje az életkor előrehaladtával emelkedik), javítja a bélmikrobiom egyensúlyát és támogatja a kollagénszálak védelmét.
Kvercetin – ez a számos gyümölcs- és zöldségfajtában található vegyület rendkívüli szenolitikus hatásával (azaz a szeneszkáló sejtek eltávolításának képességével) tűnik ki. Nagyon jól kombinálható más étrend-kiegészítőkkel.
Klorogénsav – a kávéban található anyag segít enyhíteni a ráncok kialakulását.
Polypodium leucomotos – trópusi páfrány, amely javítja a fibroblasztok kollagéntermelő képességét. Étrend-kiegészítőként és krémek összetevőjeként is használják.
Genistein – a szójababból nyert izoflavon, amely csökkenti a bőr UV-sugárzás okozta öregedését, és epigenetikus és fitoösztrogén hatása is fontos szerepet játszik.
Vadjam – ennek a Kínából származó növénynek a gyökere élelmiszerként és étrend-kiegészítőként is használatos. Pozitív hatással van a hormonális egyensúlyra és megvédi a kollagént a lebomlástól.
Fahéj – a fűszerben található anyagok jelentős pozitív hatással vannak a fibroblasztokra. Védi őket és stimulálja őket a kollagén fokozott termelésére.
K2-vitamin – segít eltávolítani a kalciumlerakódásokat a kollagénszálakból, ezáltal visszaadja azok rugalmasságát és enyhíti a ráncok kialakulását.
Komló – ennek a növénynek a kivonata nagyon hatékony eszköz a bőr szilárdságának és rugalmasságának növelésére, valamint segít a striák enyhítésében is.
Pigmentfoltok
A bőr öregedésének egyik gyakori tünete a pigmentfoltok fokozott kialakulása. Néha „májfoltoknak” is nevezik őket, azonban közvetlen összefüggésük a máj működési zavaraival nem bizonyított.
A pigmentfoltok kialakulása részben genetikailag meghatározott, több úgynevezett lókusz (DNS-terület) is felfedezésre került, amelyek összefüggésbe hozhatók a fokozott kialakulásukkal. A fő ok azonban a bőr pigmentje, a melanin termelésének zavara, amelyet egyes enzimek, különösen a tirozináz eltérő termelése okoz.
Szerepet játszik azonban egy másik tényező is, mégpedig a fehérjék és zsírok fokozott oxidációja, amely hozzájárul a sötét foltok kialakulásához. Az életkor előrehaladtával ugyanis csökken a proteaszom aktivitása, amely egy olyan enzimkomplex, amely képes felismerni és lebontani a károsodott fehérjéket. Ezért az életkor előrehaladtával egyre több halmozódik fel a bőrben.
Az ilyen foltok elleni küzdelemre használt szerek leggyakrabban a tirozináz képződésének gátlására irányulnak, ritkábban a proteazom aktivitásának elősegítésére. Ezek többnyire külsőleg alkalmazható szerek (fehérítő krémek összetevői), de néhányuk belsőleg is alkalmazható.
A resveratrol – a szőlőből nyert színezék – a ráncok csökkentése mellett kedvező hatással van a bőr fehérítésére is. Belsőleg és krémek formájában is alkalmazható.
Körömfű – a csicsóka hajtásai szulforafánokat tartalmaznak, amelyek kiváló antioxidáns hatással rendelkeznek, védik a bőrt az UV-sugárzás hatásaival szemben, de elsősorban a proteaszom aktivitását támogatják és gátolják a melanin képződését – egyes kutatások szerint 47%-kal gátolták a melanin képződését és 71%-kal növelték a proteaszom aktivitását. Krémek összetevőjeként használják őket, amelyekben gyakran kombinálják például a szójababból nyert genisteinnel. Hatékonyságukat elősegítheti a szulforafánokat tartalmazó ételek bőséges fogyasztása is (a vízitorma hajtásokon kívül például a brokkoli vagy a retek).
Oregano – ez a közismert mediterrán fűszer a tirozináz nagyon erős gátlója, így nagyon hatékonyan gátolja a melanin képződését. Célszerű belső és külső használatát kombinálni.
Chalkonok – ezek olyan színezékek, amelyek számos gyümölcs-, virág-, hüvelyes növény- és egyéb fajban előfordulnak, és például a morus (Morus australis) gyümölcséből nyerik őket. Általában krémek formájában használják őket, hatékonyságukat chalkonokat tartalmazó gyümölcsök fogyasztásával is lehet fokozni.
Fahéj – ez a népszerű fűszer több fehérítő hatással rendelkező anyagot is tartalmaz, például cinnamaldehid, linderanolida vagy subamolid A. Külső alkalmazás esetén akár 50%-kal is csökkenthetik a melanin termelést, a nagyobb hatékonyság érdekében pedig belsőleg is lehet fogyasztani.
Édesgyökér – hatékonyan és mellékhatások nélkül csökkenti a tirozináz termelését és világosítja a bőrt.
Gyömbér – egyes összetevői, különösen a gingerolok, szintén gátolják a tirozináz termelését. Belsőleg kell alkalmazni.
Kojinsav – egyes japán gombákban található, a fehérítő krémek szokásos összetevője.
Klorogénsav – a kávéban található anyag szintén hatékony a pigmentációs zavarok ellen.
- Donata Orioli and Elena Dellambra. Epigenetic Regulation of Skin Cells in Natural Aging and Premature Aging Diseases. Cells. 2018 Dec; 7(12): 268.
- Ivana Binic, Viktor Lazarevic, Milanka Ljubenovic, Jelena Mojsa, and Dusan Sokolovic. Skin Ageing: Natural Weapons and Strategies. Evid Based Complement Alternat Med. 2013; 2013: 827248. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3569896/
- Alcaín FJ, Villalba JM (April 2009). „Sirtuin activators“. Expert Opin Ther Pat 19 (4): 403–14.doi:10.1517/13543770902762893. PMID 19441923.
- http://www.actichem.fr/fiches/Resveratrol_2010_Poster.pdf?PHPSESSID=5c4e022a60e9b291b1b8c85ada9a133c
- Zoltan Ungvari, William E. Sonntag, Rafael de Cabo, Joseph A. Baur, and Anna Csiszar. Mitochondrial Protection by Resveratrol. Exerc Sport Sci Rev. 2011 Jul; 39(3): 128–132.
- Joo-Hyun Shin,Hyo-Jin Jeon,Jihye Park, and Mi-Sook Chang. Epigallocatechin-3-gallate prevents oxidative stress-induced cellular senescence in human mesenchymal stem cells via Nrf2. Int J Mol Med. 2016 Oct; 38(4): 1075–1082.
- Mani Iyer Prasanth, Bhagavathi Sundaram Sivamaruthi , Chaiyavat Chaiyasut and
- Tewin Tencomnao. A Review of the Role of Green Tea (Camellia sinensis) in Antiphotoaging, Stress Resistance, Neuroprotection, and Autophagy. Nutrients. 23 February 2019.
- N. Chondrogianni, S. Kapeta, I. Chinou, K. Vassilatou, I. Papassideri, and E. S. Gonos, “Anti-ageing and rejuvenating effects of quercetin,” Experimental Gerontology, vol. 45, no. 10, pp. 763–771, 2010.
- Anna Bielak-Zmijewska, Wioleta Grabowska, Agata Ciolko, Agnieszka Bojko, Grażyna Mosieniak, Łukasz Bijoch, and Ewa Sikora. The Role of Curcumin in the Modulation of Ageing. Int J Mol Sci. 2019 Mar; 20(5): 1239.
- Jingyu Liu, Kent Hutchison, Nora Perrone-Bizzozero, Marilee Morgan, Jing Sui, and Vince Calhoun. Identification of Genetic and Epigenetic Marks Involved in Population Structure. PLoS One. 2010; 5(10): e13209.
- J P Ortonne. Pigmentary changes of the ageing skin. Br J Dermatol. 1990 Apr;122 Suppl 35:21-8.
- Chihiro Endo, Todd A. Johnson, Ryoko Morino, Kazuyuki Nakazono, Shigeo Kamitsuji, Masanori Akita, Maiko Kawajiri, Tatsuya Yamasaki, Azusa Kami, Yuria Hoshi, Asami Tada, Kenichi Ishikawa, Maaya Hine, Miki Kobayashi, Nami Kurume, Yuichiro Tsunemi, Naoyuki Kamatani & Makoto Kawashima. Genome-wide association study in Japanese females identifies fifteen novel skin-related trait associations. Scientific Reports volume 8, Article number: 8974 (2018)
- Takahashi M, Takara K, Toyozato T, et al. . A novel bioactive chalcone of Morus australis inhibits tyrosinase activity and melanin biosynthesis in B16 melanoma cells. J Oleo Sci 2012;61:585–92.
- Wang HM, Chen CY, Wen ZH.. Identifying melanogenesis inhibitors from cinnamomum subavenium with in vitro and in vivo screening systems by targeting the human tyrosinase. Exp Dermatol 2011;20:242–8.
- G.-E. Costin, V.J. Hearing, Human skin pigmentation: melanocytes modulate skin color in response to stress. The faseb Journal, 21, pp. 976-994 (2007).
- V.A. Vernace, T. Schmidt-Glenewinkel et al., Aging and regulated protein degradation: who has the UPPer hand? Aging Cell, 6, pp. 599-606 (2007).
- R. Roskoski, Signaling by Kit protein-tyrosine kinase–the stem cell factor receptor. Biochem Biophys Res Commun., 337, pp. 1-13.
- R. Roskoski. Sulforaphane mobilizes cellular defenses that protect skin against damage by UV radiation. Biochem Biophys Res Commun., 337, pp. 1-13.
Newsletter
PŘIHLASTE SE K ODBĚRU NOVINEK A MĚJTE VŽDY ČERSTVÉ INFORMACE





