Zsírok: méreg vagy az étrend elengedhetetlen része?

Miután évtizedeken át a zsírokat az étrendben minden rossz forrásának tartották, fokozatosan rehabilitálódnak. Ugyanakkor számos szakértő továbbra is rámutat a túlzott fogyasztásuk káros hatására. Hol van tehát az igazság?

Először is meg kell említenünk, hogy valóban számos kutatás bizonyítja a magas zsírtartalmú étrend negatív hatását. Ez a tényező még az epigenetikai reakciókat is jelentősen befolyásolhatja szervezetünkben, amelyek ezután gátolják vagy éppen elősegítik bizonyos gének aktivitását a DNS-ünkben. Ráadásul ez a tényező nemcsak jóval azelőtt befolyásolhatta egészségünket, hogy megszülettünk, hanem még azelőtt is, hogy egyáltalán megfogantunk.

A gyermek egészsége már a fogantatás előtt eldől

Az egyik érdekes kutatás például az ecetmuslica-fajon végzett. Ezeket a legyeket nagyon gyakran használják tudományos tanulmányokban, mert DNS-ük meglepően hasonlít az emberéhez, ráadásul rövid az életciklusuk, így könnyen lehet több generációt egymás után vizsgálni.

A említett tanulmányban a szúnyogok nőstényeit magas zsírtartalmú étrenddel etették, ami gyors súlygyarapodáshoz és a szívbetegségekre jellemző változásokhoz vezetett. Ugyanezek a problémák azonban a lányaikat és unokáikat is érintették, bár őket már normál étrenddel etették. A három generációban a tudósok többek között a bmm és PCG-1 gének csökkent aktivitását figyelték meg, amelyek feladata éppen a szív védelme.

Ez azt jelenti, hogy a magas zsírtartalmú étrend epigenetikus reakciókat váltott ki az első generációs muslicák szervezetében, amelyek gátolták a említett gének működését. Ez a hatással volt a nemi sejtjeikben található génekre is, és ezeken keresztül a változások átterjedtek az utódokra is, negatívan befolyásolva azok egészségét.

További kutatások, ezúttal patkányokon, kimutatták, hogy ugyanez vonatkozik az apák étrendjére is. Itt is a magas zsírtartalmú étrend nemcsak elhízást okozott a hím patkányoknál, hanem epigenetikai változásokat is, amelyek később átöröklődtek utódjaikra is – ők nagyobb hajlamot mutattak a súlygyarapodásra és zavart cukoranyagcserére, ami növelte a cukorbetegség kockázatát.

A terhesség alatti táplálkozás a kulcs az egészséghez

Az epigenetikai programozás szempontjából azonban a méhen belüli fejlődés időszaka a legfontosabb. A gyorsan fejlődő gyermekre ható tényezők alapvetően befolyásolhatják egészségét és általában az egész fejlődését a születéstől a felnőttkorig, és ez különösen igaz az anya táplálkozására.

Ezért nem meglepő, hogy a terhesség alatt az anyák túlzott zsírbevitelének még negatívabb hatása van az utódok egészségére. A patkányokon végzett tanulmányok, amelyek a magas zsírtartalmú étrenden élő nőstény utódok megfigyelésére összpontosítottak, egyértelműen bizonyították, hogy az utódoknál epigenetikus hatások jelentkeztek a fontos gének aktivitására, ami magasabb kockázatot jelentett a túlsúly, a cukorbetegség és az érrendszeri betegségek kialakulására későbbi életükben. Ezek a változások ráadásul átöröklődtek a következő generációkra is. Bár az állatokon végzett kutatások eredményei soha nem alkalmazhatók százszázalékosan az emberekre, az biztos, hogy különösen azoknak, akik gyermeket terveznek, különösen óvatosnak kell lenniük az étrendjükkel és annak zsírtartalmával kapcsolatban. Ezenkívül egyes tanulmányok hasonló összefüggéseket mutattak ki az embereknél is – a terhes nők zsírokban és cukrokban gazdag étrendje valószínűleg nemcsak az elhízás és az anyagcsere-zavarok kockázatát növeli a gyermekeknél, hanem még az ADHD (azaz a hiperaktivitás) kialakulásának kockázatát is.

Az elhízás is szerepet játszik

Ugyanakkor azonban egy nagyon fontos dolgot is meg kell említeni: a fent említett tanulmányok többségében a kísérleti állatok a zsírtartalmú étrend következtében híztak. Az elhízásnak ugyanis önmagában is nagyon jelentős negatív epigenetikai hatásai vannak, ezért nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a fontos gének aktivitását a magas zsírtartalmú étrend vagy az elhízás befolyásolta-e. A zsírszövet emellett néhány fontos hormont (főleg leptint és adiponektint) termel, és ezek eltérő szintjei, különösen elhízott terhes nők esetében, jelentősen befolyásolhatják a méhben lévő gyermek anyagcseréjét.

Ezenkívül vannak olyan tanulmányok (nem csak állatokon végzett), amelyek bizonyítják, hogy ha a szervezet a terhesség alatt rendszeresen aerob tevékenység formájában fizikai terhelésnek van kitéve, az képes kiküszöbölni a túlzott zsírbevitel negatív hatását, és jelentősen csökkenteni az elhízás és a krónikus betegségek kockázatát az utódoknál.

A zsírok okozhatnak szívrohamot és rákot?

Meglehetősen ellentmondásosak azok a kutatási eredmények is, amelyek a magas zsírtartalmú étrend későbbi életkorban történő fogyasztására összpontosítottak. Igaz, hogy számos olyan tanulmány létezik, amely összefüggésbe hozza a hosszú távú túlzott zsírfogyasztást (különösen a telített zsírokat) bizonyos daganatos betegségek – elsősorban a vastagbél-, prosztata- és petefészekrák – kialakulásának kockázatával. Azonban itt sem teljesen egyértelmű, hogy ez mennyire függ össze az érintettek esetleges túlsúlyával és egyéb életmódbeli tényezőkkel.

Ebből a szempontból érdekes egy kutatás, amely a különböző zsírtartalmú étrend hatását vizsgálta olyan személyeknél, akik fogyni próbálnak. Míg az alacsony vagy közepes zsírtartalmú étrendet fogyasztó egyéneknél a testsúlycsökkenés mellett javultak bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek értékei (HDL- és LDL-koleszterin, trigliceridek és homocisztein szintje), a magas zsírtartalmú étrendet fogyasztó önkénteseknél minden vizsgált kockázati tényező romlott, annak ellenére, hogy statisztikailag szignifikáns súlycsökkenést regisztráltak. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a túlzott zsírbevitel valószínűleg önmagában is káros, nem csak az elhízással összefüggésben.

Mely zsírokra van szükségünk?

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy bizonyos zsírok, különösen az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazók fogyasztása elengedhetetlenül fontos egészségünk szempontjából. Ez különösen igaz az omega-3 telítetlen zsírsavakra, amelyek elengedhetetlenek a gyermekek idegrendszerének megfelelő fejlődéséhez, és amelyek elégtelen fogyasztása növeli a gyulladásos folyamatok, a szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór és egyéb problémák kockázatát (további információk itt: https://www.epivyziva.cz/omega-3-nenasycene-mastne-kyseliny/ és itt: https://www.epivyziva.cz/deti-kterym-to-pali-jak-zlepsit-detske-zdravi/)

A növényi olajok, diófélék és magvak is esszenciális telítetlen zsírsavak forrásai, amelyek nélkül szervezetünk nem tud meglenni, de E-vitamin és más zsírban oldódó tápanyagok is megtalálhatók bennük. Az állati zsírokat sem kell teljesen kerülnünk, különösen, ha azok természetes növényi táplálékkal etetett állatokból származnak (azaz főleg szabadon legelésző állatokból). Ezek ugyanis például fontos K2-vitamin-források, amely elengedhetetlen a csontok és az érrendszer egészségéhez, ugyanakkor hiányuk nagyon gyakori a lakosság körében (további információk itt: https://www.epivyziva.cz/vitamin-k2/).

A zsírok egyszerűen hozzátartoznak étrendünkhöz, csak ésszerű mértékben kell fogyasztanunk őket, és előnyben kell részesítenünk a valóban jó minőségűeket: szűz növényi olajokat, halolajat és szabadon legelő állatokból származó állati zsírokat. Természetesen figyelni kell azokra a tényezőkre is, amelyek negatívan befolyásolhatják a gének aktivitását a DNS-ünkben, legyen szó mozgásszegény életmódról, túlzott cukor- vagy alkoholfogyasztásról, dohányzásról vagy hosszan tartó stresszről.