Hogyan lehet túlélni a hőséget? Az akklimatizáció és a gyógynövények segíthetnek

A közelmúltbeli hőhullám szükségszerűen elgondolkodtat minket, hogyan lehet ilyen körülmények között túlélni. A jó hír az, hogy testünk nagy mértékben képes alkalmazkodni a magas hőmérséklethez, ezért vannak olyan emberek, akik a Szaharában maratont futnak anélkül, hogy ez káros hatással lenne rájuk. Hogyan támogathatjuk ezeket a folyamatokat?
Az akklimatizáció lényege nagyrészt epigenetikus jellegű, azaz fontos gének aktivitásának megváltozásában rejlik. Amikor a test magas hőmérsékletnek van kitéve, a sejtekben elkezdődik az úgynevezett HSF1 hőstressz-faktor termelődése. Ennek köszönhetően hőstressz fehérjék kezdenek kialakulni bennük, amelyek növelik a sejtben található többi fehérje stabilitását, megvédik őket a lebomlástól, és részt vesznek a szabad gyökök semlegesítésében, amelyek magas hőmérsékletnek kitéve fokozott mennyiségben keletkeznek a szervezetben.
A hőhöz való alkalmazkodás azonban nem csak a sejtek szintjén zajlik, hanem a hőszabályozó képességünket is érinti. Például nő a vérplazma mennyisége, és ezzel együtt a teljes vérmennyiség is. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető legtöbb vért a bőr alá juttassuk, hogy a felesleges hő a környezetbe sugárzhasson. A verejtékezés is hatékonyabbá válik – egyrészt korábban kezdődik, másrészt csökkenti az ásványi anyagok veszteségét. A szív- és érrendszer is alkalmazkodik a hőséghez, például nő a szív összehúzódásainak hatékonysága és a vénás visszaáramlás.
A hőséghez való alkalmazkodásban két fontos epigenetikai reakció is szerepet játszik: a gének metilációja és a hisztonok metilációja. Különösen az első stabilabb és úgynevezett epigenetikai memóriát hoz létre. Bár a hőséghez való alkalmazkodás legtöbb mechanizmusa hetek alatt eltűnik, a jövőbeli alkalmazkodási folyamatok ennek köszönhetően gyorsabban zajlanak. A gyorsabb alkalmazkodást, bár rövidebb időtartammal, lehetővé teszi például a hisztonok acetilációja és a mikroRNS-ek segítségével történő szabályozás.
Hogyan támogathatjuk a hőhöz való alkalmazkodást
Ahhoz, hogy testünk alkalmazkodjon a hőséghez, logikusan szükséges, hogy hőségnek tegyük ki. Nem felesleges például a szauna látogatása a hőséget megelőző időszakban. Például hetente egyszer egész évben látogathatjuk a szaunát, és amikor a meteorológusok hőhullámot jeleznek, a látogatásokat intenzívebbé tehetjük (az első alkalmazkodási változások napok alatt jelentkeznek).
Nagyon hatékony módszer az akklimatizáció mozgás közben. A sportolás során ugyanis jelentősen megnő a test hőmérséklete, így hatékonyabbá válik a verejtékezéses hűtési folyamat, és nagyobb mértékben nő a vér térfogata. A dolgozó izmok ugyanis nagy mennyiségű vért „fogyasztanak”, és ahhoz, hogy a bőr alá is eljusson, a vérplazma térfogatának növekedésének annál nagyobbnak kell lennie. A vérplazma térfogata rendszeres aerob mozgás mellett bármilyen körülmények között növekszik, így a sportoló emberek általában jobban tűrik a meleget, de ha magasabb hőmérsékleten sportolunk, ez a folyamat jelentősen hatékonyabbá válik.
Ha tehát például már májusban rendszeresen délutánonként végezünk szabadtéri mozgásos tevékenységeket, akkor jól felkészülünk a nyári hőhullámokra. Ez a módszer azonban csak egészséges egyének számára alkalmas. Az állóképességi sportolók esetében pedig még az is igaz, hogy a melegben való edzés éppen a plazma térfogatának növekedése miatt javíthatja teljesítményüket.
Az alkalmazkodás és a hőség kezelésének fontos feltétele természetesen a megfelelő folyadékbevitel is – a dehidratáció ugyanis jelentősen csökkenti a hőség kezelésének képességét.
Segítség a természetből
Ugyanakkor igaz, hogy a hőséghez való alkalmazkodás hatását bizonyos természetes szerek is támogathatják. Mások pedig segíthetnek enyhíteni a hőség szervezetre gyakorolt negatív hatásait. Melyiket válasszuk?
Adaptogének
Az adaptogének olyan anyagok, amelyek javítják a szervezet alkalmazkodását a fizikai vagy pszichikai stresszhez, és ez vonatkozik a hőstresszhez, azaz a hőséghez való alkalmazkodásra is. Különösen alkalmas választás a rhodiola.
A vérkeringést elősegítő anyagok
Minél jobban átjárja a vérkeringés a bőrünket, annál több hőt tudunk a környezetünkbe sugározni. Bizonyos segítséget nyújthatnak azok az anyagok is, amelyek tágítják az ereket és támogatják a vérkeringést, akár nitrogén-monoxid termelésének elősegítésével, akár más módon.
Ebben a tekintetben viszonylag jól ismertek a menta hatásai, amelynek hűsítő hatása éppen a fokozott vérkeringésnek köszönhető. Dea kvercetin, a gránátalma vagy a ginkgo biloba is megfelelő választás. Bizonyítottan pozitív hatással van a hőszabályozásra a berberin alkaloid is, amely példáula nopálban (opuntia gyümölcs), a zsályában vagy a drágakőfűben található nagy mennyiségben. A vérkeringést és a hőtoleranciáta céklabetainja is támogatja.
Gyulladáscsökkentő anyagok
A magas hőmérsékletnek való kitettség negatívan befolyásolhatja a bélfal áteresztő képességét, ami baktériumok és más anyagok bejutását eredményezheti a véráramba. Ennek következménye a gyulladásos folyamatok fokozódása a szervezetben. Ezért segíthetnek azok az anyagok, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak és pozitívan befolyásolják a bélfal áteresztő képességét. Jó választás például a kurkumin vagy a butirát.
Antioxidánsok
Mint már említettük, a magas hőmérséklet hatására megnő a szabad gyökök termelődése is, ezért célszerű támogatni a szervezet antioxidáns védelmét. Hasznos segítséget nyújthat a kurkumin, a kvercetin, az OPC, az astaxantin vagy a C- és E-vitamin.
Kalcium
Ez az elem részt vesz az energiatermeléssel kapcsolatos anyagcsere-folyamatok (például az ATP-termelés) szabályozásában, és hőstressz esetén gyakran megzavarodik a szervezetben való egyensúlya. Ezért a hőhöz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő bevitel.
- Jiong Wu, Weiwei Zhang, and Chenghua Li. Recent Advances in Genetic and Epigenetic Modulation of Animal Exposure to High Temperature. Front Genet. 2020; 11: 653.
- Michal Horowitz. Epigenetics and cytoprotection with heat acclimation. Journal of Applied Physiology. 12 may 2016
- N Fellmann. Hormonal and plasma volume alterations following endurance exercise. A brief review. Sports Med. 1992 Jan;13(1):37-49.
- https://www.runnersworld.com/training/a20787982/heat-stress-plasma-volume-and-the-benefits-of-dehydration/
- Saima Timpmann, Anthony C Hackney, Maria Tamm, Kairi Kreegipuu, Eve Unt, Vahur Ööpik. Influence of Rhodiola rosea on the heat acclimation process in young healthy men. Appl Physiol Nutr Metab.. 2018 Jan;43(1):63-70.
- Julien D.Périard. Gavin J.S.Travers. SébastienRacinais. Michael N.Sawka. Cardiovascular adaptations supporting human exercise-heat acclimation. Autonomic Neuroscience. Volume 196, April 2016, Pages 52-62.
- Henrique Silva. Current Knowledge on the Vascular Effects of Menthol. Front Physiol. 2020; 11: 298.
- Aida Zarfeshany, Sedigheh Asgary and Shaghayegh Haghjoo Javanmard. Potent health effects of pomegranate. Adv Biomed Res. 2014; 3: 100.
- Ignarro LJ, Byrns RE, Sumi D, de Nigris F, Napoli C.Pomegranate juice protects nitric oxide against oxidative destruction and enhances the biological actions of nitric oxide. Nitric Oxide. 2006 Sep;15(2):93-102.
- Jing-Fei Jiang, Yu-Gang Wang, Jun Hu, Fan Lei, Michael M. Kheir, Xin-Pei Wang, Yu-Shuang Chai, Zhi-Yi Yuan, Xi Lu, Dong-Ming Xing, Feng Du, Li-Jun Du. Novel Effect of Berberine on Thermoregulation in Mice Model Induced by Hot and Cold Environmental Stimulation. Plos One. January 15, 2013
- Fabio Fusi, Simona Saponara, Federica Pessina, Beatrice Gorelli. Effects of quercetin and rutin on vascular preparations February 2003. European Journal of Nutrition 42(1):10-7
- Brandon D. Willingham,Tristan J. Ragland, and Michael J. Ormsbee. Betaine Supplementation May Improve Heat Tolerance: Potential Mechanisms in Humans. Nutrients. 2020 Oct; 12(10): 2939.
- Luying Peng, Zhong-Rong Li, Robert S. Green, Ian R. Holzman, and Jing Lin. Butyrate Enhances the Intestinal Barrier by Facilitating Tight Junction Assembly via Activation of AMP-Activated Protein Kinase in Caco-2 Cell Monolayers. J Nutr. 2009 Sep; 139(9): 1619–1625.
- Beatrice Scazzocchio, Luisa Minghetti, and Massimo D’Archivio. Interaction between Gut Microbiota and Curcumin: A New Key of Understanding for the Health Effects of Curcumin. Nutrients. 2020 Sep; 12(9): 2499.
Newsletter
PŘIHLASTE SE K ODBĚRU NOVINEK A MĚJTE VŽDY ČERSTVÉ INFORMACE




