Gének, amelyek legyőzhetik a rákot

Az elején egyetlen sejt van, amellyel valami nem stimmel. A végén egy hatalmas daganat, amely megölheti hordozóját. Mi dönti el, hogy a mutált sejt éppen ezt az utat választja? És hogyan lehet ezt megakadályozni?

Számos oka lehet annak, hogy egy normális, egészséges sejt rákos sejtté válik. Lehet, hogy egy szokásos hiba, az úgynevezett mutáció, amely a sejtosztódás folyamatában teljesen normális. Az úgynevezett replikáció, vagyis az a folyamat, amelynek során a anyasejt DNS-e alapján egy másik, azonos sejt jön létre, véletlenszerű változást eredményez. A mutációt azonban más hatások is kiválthatják, legyenek azok fizikaiak (például a radioaktivitás hatása), kémiaiak (a környezetből származó toxinok hatása), de akár a szabad gyökök hatása vagy vírusfertőzés is. Ennek eredményeként a sejt nemcsak alakját és szerkezetét veszíti el, hanem elsősorban nem tud megfelelően kommunikálni környezetével.

Másrészt ez önmagában még messze nem jelenti azt, hogy az ember rákos lesz. A testünkben található hatalmas számú sejt, amelyek folyamatosan osztódnak, miatt hasonló hibák mindennaposak. A döntő az, hogy a test megengedi-e, hogy éppen ez a sejt tovább osztódjon.

Amikor a sejtek öngyilkosságot követnek el

A test ugyanis számos mechanizmussal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rosszindulatú daganat kialakulásának megelőzését.

Immunrendszer – testünk immunsejtjei viszonylag hatékonyan képesek felkutatni azokat a mutáns sejteket, amelyek tumor kialakulásának alapjául szolgálhatnak, és azokat elpusztítani. A gyengült immunrendszer ezért növeli a tumorok kialakulásának kockázatát.

Apoptózis – ez a szó a sejtekben kódolt képességet jelöli. Ha valami súlyos hiba történik, a sejtek megsemmisítik magukat – egyszerűen öngyilkosságot követnek el. Ha azonban az apoptózis folyamata megzavarodik, a károsodott sejt tovább osztódhat.

A proliferáció ellenőrzése – az egészséges sejt csak akkor osztódik, ha külső jelzést kap erre. Ez a jelzés csak korlátozott ideig tart, így az osztódási folyamat ellenőrzés alatt marad. A mutáns sejtek azonban gyakran zavart kommunikációt folytatnak a környezetükkel, amely sejtjelzés formájában történik.  Előfordulhat tehát, hogy a szaporodásra vonatkozó jel nem fejeződik be megfelelően, így a sejt szaporodása nem áll le. Ez az úgynevezett proliferációhoz, vagyis gyors, ellenőrizhetetlen osztódáshoz vezet, ami tumor kialakulásához vezet.

A telomerek rövidülése – a kromoszómák (azaz a DNS-t tároló struktúrák) végén találhatóak a telomerek. Ezek ugyan nem hordoznak genetikai információt, de a sejtek működésének szabályozásában nagyon fontos szerepet játszanak. Minden osztódáskor ugyanis rövidülnek, és ha már nincs mit rövidíteni, akkor úgynevezett szeneszkensz állapotba kerülnek, amelyben már nem tudnak tovább osztódni. A tudósok ezt a folyamatot éppen a rosszindulatú daganatok elleni védelemnek tekintik, mert túl sok osztódás esetén nő a hibák kialakulásának valószínűsége. Problémák merülhetnek fel, ha a telomeráz enzim termelését szabályozó gén túlzottan aktiválódik. Ez a gén a legtöbb testsejtben ki van kapcsolva, de ha bekapcsolódik, a telomerek megújulnak. A sejt így gyakorlatilag halhatatlanná válik.

A megfelelő gének bekapcsolása

Ha a fent említett mechanizmusok mindegyike működik a szervezetben, a daganat kialakulásának valószínűsége nagyon alacsony. Ha azonban valamelyik megzavarodik, a kockázat hirtelen megnő. Ebben nagyon fontos szerepet játszanak bizonyos gének a DNS-ünkben.

A rák kialakulásával kapcsolatos gének két alapvető kategóriába sorolhatók:

• Protoonkogének – ezek olyan gének, amelyek elősegítik a daganatok növekedését. Gyakran például túlzott mennyiségű, a növekedést elősegítő fehérjét termelnek, és ezért proliferációt okoznak.
• Tumor szupresszor gének – ezek olyan gének, amelyek éppen ellenkezőleg, gátolják a daganatok kialakulását, például az apoptózis elősegítésével (tipikus példa erre a p53 vagy a bcl-2 gén).

A kulcsfontosságú kérdés tehát az, hogy ezek a gének mennyire aktívak, azaz milyen mértékben zajlanak azok az epigenetikai reakciók, amelyek ezeket a géneket kikapcsolják vagy éppen bekapcsolják. Az ideális állapot tehát az, ha a tumor szupresszor gének be vannak kapcsolva, az onkogének pedig kikapcsolva.

Bizonyos típusú daganatok (például a vastagbélrák) kialakulásában nagyon fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok fokozódása is az érintett területen. A daganat növekedésének sebességét (és azt, hogy egyáltalán növekszik-e) az úgynevezett angiogenezis, vagyis az új erek képződése is befolyásolja. Amíg a daganat még kicsi, sejtjei a közvetlen környezetükből kapják a tápanyagokat. Ahogy azonban növekszik, a felszíntől távolabb lévő sejtek már nem jutnak tápanyagokhoz. A további növekedés feltétele ezért a saját vérellátás kiépítése. Ha tehát az anjiogenezis gátolva van, a daganat szó szerint éhen halhat. A említett gének aktivitását nagy mértékben befolyásolja az életmód és a környezet együttese, amelyet epigenetikai tényezőknek nevezünk. A szakértők becslései szerint az összes rákos megbetegedés 80%-a az életmóddal függ össze.

Nagy szerepet játszik itt a táplálkozás – egyes összetevői elősegítik a daganatok kialakulását (például a telített zsírok túlzott fogyasztása), míg számos tápanyag közvetlenül pozitív epigenetikai hatással bír. A rák kockázatát tovább növeli például a dohányzás, az elhízás, a hosszú távú stressz vagy a környezet számos káros anyaga, míg a rendszeres testmozgás pozitív hatással bír.

Hasznos étrend-kiegészítők

Számos természetes anyag rendelkezik közvetlen rákellenes hatással (elsősorban epigenetikus hatásaik miatt). Íme egy kis válogatás azok működési elve szerint csoportosítva.

Apoptózis elősegítése: kurkumin, boswellia, EGCG, kvercetin, OPC

Proliferáció szabályozása: astaxantin (mellrák esetén akár 40%-kal is csökkentheti a proliferációt), kurkumin, boswellia, gránátalma, genistein, kvercetin, OPC

A telomeráz kialakulásáért felelős gén deaktiválása: EGCG

Angiogenezis korlátozása: gránátalma, kvercetin, OPC

Karcinogének detoxikálása: asztaxantin (elősegíti a karcinogén vegyületek lebontását biztosító enzimek termelődését)

Immunrendszer támogatása: asztaxantin, cikória (kiváló probiotikum-forrás), kurkumin